2024. április 25., csütörtök

A magánosítás csődje

A Jugoremedija dolgozói elsők között figyelmeztettek a visszásságokra, most fölöslegesek?

A csődbe jutott nagybecskereki Jugoremedija gyógyszergyár dolgozói – az átszervezésre várva – május végén a közvéleményhez felhívással fordultak, de annak nem volt kellő visszhangja. Tegnapi közleményükben a médiumokhoz, a községi képviselő-testülethez, a köztársasági kormányhoz és az Európai Parlamenthez fordultak.

A gyógyszergyáriak hangsúlyozzák, hogy nem könyöradományt kérnek, hanem a jelenlegi privatizációs modell kártékonyságára szeretnének figyelmeztetni. Elsősorban azért, mert a gazdaság tönkretételét, a munkanélküliséget és az emberek elszegényedését eredményező magánosítást eddig minden kormány támogatta. Ugyanakkor semmi jelét nem látják annak, hogy bármilyen módon is méltányolnák a Jugoremedija dolgozóinak állhatatos harcát a közjóért. Mint mondják, ehelyett feleslegessé váltak azok az emberek, akik elsőként figyelmeztettek a visszásságokra és korrupcióra a magánosítás során. Szerintük a jelenlegi kormánynak esélye van arra, hogy közzétegye a jelenlegi privatizációs modell csődjét, esélyt adva egy másmilyen magánosítási formának. Ezzel esélyt kapna a szerb gazdaság az újjáéledésre, önerőből, és nem további eladósodás útján. A Jugoremedijában úgy tudják, hogy a magánosítás megreformálását várja tőlünk Európa is, nem csupán letartóztatásokat – olvasható többek között a közleményben, amelyet a dolgozók és a részvényesek nevében Branislav Markuš és Vladimir Pecikoza írt alá.

A nagybecskereki Gazdasági Bíróság tavaly decemberben indított csődeljárást a Jugoremedijában, amelynek négyszáz dolgozója maradt munkahely nélkül. Az utolsó pillanatban mégis sikerült megakadályozni a felszámolást, miután két átszervezési tervet nyújtottak be. Egyiket a Hypo Alpe Adria Bank és az Eurofarm cseh kompánia, másikat pedig a szlovák Imuna társaság, amely korábban jelezte, hogy kibérelné a nagybecskereki gyógyszergyárat. A gyár vagyonának értékét 2,2 milliárd dinárra becsülik, tartozásuk eléri a 2,6 milliárd dinárt, számlájukat 2011 novemberében zárolták.