Újabb találkozóra kerül sor kedden Ivica Dačić szerbiai és Hashim Thaçi koszovói kormányfő között Brüsszelben. Ez alkalommal a Belgrád és Pristina közötti megállapodás konkrét megvalósításának a lépéseiről tárgyalnak. Házigazdájuk ezúttal is Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője volt.
A Belgrád és Pristina kapcsolatának rendezéséről szóló megállapodás alkalmazása kulcsfontosságú, ezért kézzel fogható eredményeket vár a két kormányfőtől Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője – nyilatkozta közvetlenül a tárgyalások megkezdése előtt Maja Kocijančič, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének sajtószóvivője. Mint megjegyezte, Catherine Ashton először Ivica Dačić szerb kormányfővel, majd Hashim Thaçi koszovói kormányfővel tárgyal, és csak ezután kezdik meg a várhatóan éjszakába nyúló háromoldalú tárgyalást. Szavai szerint azért húzódhat el a tárgyalás, mert a biztonsági főképviselő célja, hogy részletes és kézzelfogható megegyezés szülessen a tárgyaló felek közt az április 19-én parafált brüsszeli megállapodásról.
A tárgyalások kezdete előtt a szerb és a koszovói kormányfői is úgy vélekedett, hogy elképzelhetőnek tartják a megegyezést. Mint Thaçi megjegyezte, a szerb kormányfővel a megállapodás időbeli határairól tárgyal majd. Annak, hogy Szerbia június 28-án megkaphassa az uniós csatlakozási tárgyalások kezdetének a dátumát, a sikeres megegyezés az alapfeltétele. Amennyiben a két kormányfő kedden nem tud megegyezni, szerdán folytatódik a tárgyalás.
Az EU főképviselői egyébként azt várják el a két kormányfőtől, hogy az észak-koszovói szerb községek intézményeiről és azok, kiváltképp a bíróság és a rendőrség koszovói hatalomhoz való kapcsolásáról szóló nyílt kérdéseket oldják meg. A brüsszeli megállapodás alkalmazásáról szóló tárgyalások akkor feneklettek meg, amikor a koszovói fél azt követelte, hogy Szerbia szüntesse meg az összes szerb intézményt Észak-Koszovóban, majd Pristina védnöksége alatt a koszovói szerbek alapítsanak egy átmeneti hatalmat, amely a koszovói helyhatósági választásokig maradna hatalmon. Ez gyakorlatilag a szerbiai párhuzamos intézmények megszüntetését jelentené Koszovóban. Ugyanakkor Belgrád szerint ez felesleges időhúzás lenne. Szerbia szerint hatékonyabb lenne a jelenlegi intézményeket úgy átalakítani, hogy azok megfeleljenek a brüsszeli megállapodásnak. A megállapodás parafálása óta a szerb és a koszovói szakcsoport kétszer ült le tárgyalóasztalhoz, azonban nem sikerült egyezségre jutniuk.
Enver Hoxhaj koszovói külügyminiszter elvárását fejezte ki, hogy a két kormányfő megbeszélése sikeres lesz. A bécsi Die Presse lapnak nyilatkozva úgy értékelte, hogy Koszovó északi részén a helyzet csak akkor változhat, ha Belgrád alkalmazza a megállapodást. Szerinte Szerbia csak akkor kaphatja meg az uniós tárgyalások kezdetének időpontját, ha erre sor kerül.
Az előző két napon a régióba látogatott Guido Westerwelle német külügyminiszter, aki mindkét fél képviselőivel találkozott.
Belgrádban többek között elmondta, „csak abban az esetben javasolhatja a csatlakozási tárgyalások megkezdése dátumának az odaítélését Szerbia számára, ha egyértelmű eredménye lesz a brüsszeli megállapodás alkalmazásának”,
Ivica Dačić azt mondta, Szerbia eleget tesz a rá eső kötelezettségeknek, ugyanis ez kulcsfontosságú feltétele annak, hogy megkaphassa az ország a dátumot. Mint kiemelte „elmondta, hogy Szerbia számára jelen pillanatban két feladat élvez prioritást, ezek pedig a EU-s csatlakozási tárgyalások megkezdésének az időpontja, valamint a makrogazdasági stabilitás megőrzése”.
A szerb kormányfő azt is kiemelte, elvárja, hogy Ashton is erőfeszítéseket tegyen azért, hogy az alkalmazás terve mindkét fél számára elfogadható legyen, és ne merüljenek fel olyan újabb kérdések, amelyek nem részei a megállapodásnak.
