Ivica Dačić miniszterelnök és Aleksandar Vučić első kormányalelnök csütörtökön Belgrádban az észak-koszovói szerbek politikai képviselőivel tárgyaltak a brüsszeli megállapodás javaslatáról. A négyórás beszélgetés után a koszovói politikusok közölték: a felek nézetei nem közelítenek egymáshoz.
Slaviša Ristić, Zubin Potok polgármestere elmondta: Dačić és Vučić arról biztosították őket, hogy ennél többet nem tudtak kiharcolni, ugyanakkor mindent megtesznek azért, hogy a megállapodás alkalmazása során a koszovói szerbek minél több jogosítványhoz jussanak. A brüsszeli megállapodásban egyedül Koszovó alkotmányát és törvényeit emlegetik, ez pedig nem más, mint Koszovó államiságának elismerése – emelte ki Ristić.
– Nem kívánunk konfrontációt Szerbiával és saját nemzetünkkel, ugyanakkor nem igaz az állítás, hogy az Ibartól délre élő szerbek elégedettek a megállapodással. Ők szinte semmit nem kaptak. Nem engedhetjük meg, hogy egyesek erőszakkal kíséreljék megváltoztatni a Koszovóban élő szerbek állampolgárságát. Ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy a brüsszeli megállapodásról a szerb nép mondjon véleményt egy referendumon. A koszovói szerbek továbbra is békésen küzdenek majd alapvető emberi jogaikért. Elképzelhető, hogy Belgrádban is tiltakozást szervezünk – magyarázta Ristić.
Vučić válaszként közölte, hogy egy feltétellel lehetséges referendumot tartani a megállapodásról: akkor, ha a felek maradéktalanul elfogadják a népszavazás eredményét. Ha a koszovói szerbek kedden azt mondják, hogy hajlandók elfogadni ezt a feltételt, akkor tizenöt napon belül népszavazás lehet Szerbiában – emelte ki Vučić.
Fontos lenne egyetértésre jutni, hiszen enélkül semmit sem tehetünk – hangsúlyozta Vučić az egyeztetés után megtartott sajtótájékoztatón.
– Kikérhetjük a nép véleményét. De csak egy céllal és egy feltétel mellett: a referendumból egységesen kell kilépnünk, elfogadva annak eredményét. A referendum kiírása többé nem a szerb kormánytól függ, hanem azoktól, akiknek el kell fogadniuk a népszavazással kapcsolatos kikötést. Nem bújunk senki mögé, egyértelműen kimondjuk, hogy mit óhajtunk. A kormány álláspontja szilárd, a köztársasági parlamentben pedig többségi támogatottságot élvezünk. Ha megtartjuk a referendumot, és annak negatív kimenetele lesz, akkor a kormány megbukik, jómagam pedig lemondok tisztségemről. Egyik fél sem kaphat már maximalista terveket. Aki ezt állítja, az hazudik. Pillanatnyilag nincsen erőnk katonai hadjáratokat folytatni, és nem is kényszeríthetünk senkit semmire. Ilyesmit elvárni nem reális. Nem azért választottak meg, hogy a szerbek harci törzsfőnöke legyek. Ugyanakkor úgy látom, hogy egyesek a dobokat verve pont arra a tisztségre pályáznak. Persze, ezek az egyének csak akkor lennének harci törzsfőnökök, ha nem esik az eső, ha a dobok Belgrád központjában vannak, és ha mások gyermekeinek kellene a vérüket ontaniuk. Hiszem, hogy az egyetlen lehetséges döntést hoztuk meg, legyen az annyira nehéz, hogy nehezebb már nem is lehet – fogalmazott Vučić.
A kormány első alelnöke megérti a koszovói szerbek reakcióját, ugyanakkor szerinte számos valótlanságot állítanak. Azt hazudják, hogy a szerb államvezetőség elárulja és eladja Koszovót, hogy elismeri annak államiságát, hangsúlyozta Vučić, hozzátéve, hogy még azok az intézmények is ilyen retorikával élnek, amelyeknek egyébként a nemzet egységét kellene támogatniuk.
– A szerb pravoszláv egyház Szent Szinódusának hétfői közleménye csalódást okozott, hiszen az is valótlan állításokat tartalmazott. Egy pontban tévednek azok, akik referendummal fenyegetőznek: mi nem harcolunk a bársonyszékekért. Mi a népért és Szerbia esélyéért küzdünk. A megállapodás annak az eredménye, hogy talán ez a szerbiai politikusok első olyan generációja, amely meg kívánja változtatni azt az előítéletet, amely szerint a szerbek a rosszfiúk. Szem előtt tartottuk a Koszovóban élő szerb nép érdekét és biztonságát. Szerbia nem számolt fel fontos intézményeket. A megoldási javaslatban vannak nem túl fényes megoldások, ugyanakkor olyanok is, amelyek sokkal jobbak a jelenlegi helyzetnél. A kilencvenes évek után Szerbia most először állt a nyilvánosság elé egységes állásponttal, először beszél a jövőről és nem a múltról. A nemzetközi közösség pedig először mondja azt, hogy tartozik valamivel Szerbiának – összegezte Vučić.
Az esetleges népszavazással kapcsolatban a kormány első alelnöke még azt is kifejtette, hogy az nem akadályozza a megállapodás alkalmazását, sőt, a helyzet rendezése csakis gyorsíthatja a folyamatot.
Mindezzel egy időben a brüsszeli megállapodás alkalmazásával megbízott szerbiai és koszovói munkacsoportok csütörtökön Brüsszelben először ültek össze egyeztetni egy munkamegbeszélés keretében. A szerb küldöttség tagjai Marko Đurić, Tomislav Nikolić szerb államfő tanácsadója, Veljko Odalović, a szerb kormány főtitkára, Nikola Selaković igazságügyi miniszter és Branislav Mitrović, a szerb rendőrség igazgatóhelyettese voltak. A koszovói delegáció élén Hajredin Kuçi, a koszovói kormányfő helyettese állt. Bár az elődleges tervek szerint a feleknek Catherine Ashtont, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét kellett volna tájékoztatniuk a múlt pénteken parafált megállapodási javaslat pontjainak kivitelezéséről és a vonatkozó határidőkről, az egyeztetésben az uniót végül Fernando Gentilini, az EU koszovói főmegbízottja képviselte.
Suzana Grubješić, a szerb kormány európai integrációval megbízott alelnöke megerősítette, hogy ezúttal elsősorban a megállapodási javaslat különböző pontjainak a megvalósítási határideje állt az egyeztetés fókuszában.
Hashim Thaçi, Koszovó kormányfője a szerb államvezetőség képviselőinél bővebben nyilatkozott az egyeztetést megelőzően. A pristinai küldöttség a kivitelezéshez szükséges jogszabályok konkrét tervével, a megvalósításhoz nélkülözhetetlen szereplők listájával és határidőkkel utazik Brüsszelbe, nyilatkozta Thaçi, majd reményét fejezte ki, hogy a megállapodási javaslat vonatkozó pontjával összhangban a küldöttségeknek sikerül egyeztetniük terveiket.
A brüsszeli javaslat az első formális megállapodás a két ország közötti kapcsolatok normalizálódását segítő folyamatban, magyarázta a koszovói kormányfő, hozzátéve, hogy a béke és a jószomszédi viszonyok megállapodásáról van szó. Thaçi nyilvánosan szólította fel a koszovói intézményeket, hogy vegyenek részt a megvalósításban, karöltve az összes nemzetközi résztvevővel, mint amilyenek az EULEX, a NATO és az EBESZ. A megállapodás sorsát a megvalósítás dönti el – hangsúlyozta Thaçi.
|
Az Etnikai Kapcsolatok Fóruma szervezte belgrádi tanácskozás résztvevői csütörtökön megállapították, hogy a brüsszeli megállapodás megvalósítása szerintük hosszabb időt vesz majd igénybe. Ugyanakkor a végeredmény mindenféleképpen kedvező lesz – vélik a tanácskozás résztvevői. Dušan Janjić politikai elemző, az EKF tagja szerint az a legfontosabb, hogy a felek folytassák a párbeszédet, amely az elemző szerint olyan, mint a kerékpározás: ha az ember nem tekeri a pedált, akkor leesik a kerékpárról. A brüsszeli megállapodás megszületése után elkezdődhet a legnehezebb időszak: a megvalósítás kapcsán felmerülő egyeztetések és az új kérdések megnyitása – mondta Janjić. – Támogatom Németország azon kijelentését, hogy Koszovó nem lehet Palesztina. Oroszország és Kína segítségével Szerbia elérheti, hogy Koszovó még legalább tíz évig Palesztinához hasonló helyzetben legyen. Ez azonban nem jó Szerbia számára. Diplomáciai tevékenységét Szerbiának nem arra kell irányítania, hogy akadályozza Koszovó csatlakozását a különböző nemzetközi szervezetekhez, hanem arra, hogy saját nemzetközi pozícióját erősítse – fogalmazott Janjić. Ilir Deda pristinai elemző szerint nehéz egy olyan megállapodásról beszélni, amelyben Szerbia elfogadja Koszovó jogi szubjektivitását, hiszen a megállapodás szövegének albán és szerb változata nem egyezik meg az angol változattal. A megállapodás mentén Pristinának a rendőrséghez, a bírósághoz és az állami költségvetéshez kapcsolódó három törvényt kell módosítania – fűzte hozzá Deda. Saša Đokić és Slaviša Filipović koszovói szerb elemzők úgy vélik, hogy a megállapodás kedvezően befolyásolja majd az Ibartól délre élő szerbeket. Ugyanakkor ez a dokumentum nem történelmi, a korábbi javaslatok mentén a koszovói szerbek sokkal többet kaphattak volna, fejtette ki a két elemző, hozzátéve, hogy a brüsszeli megállapodásnál maga az Ahtisaari-terv is több lehetőséget kínál a szerbeknek. |
