Kilenc hónapnyi pihenő után újraindították smederevói vasművek kettes kohóját. A nagyolvasztó újbóli üzembe helyezésének költségeiért 40 millió euró értékben a Köztársasági Fejlesztési Alap vállalt garanciát. Az állam azután vágott bele a gazdasági értelemben kockázatos és költséges lépésbe, miután többszöri kísérlet után sem sikerült eladnia az ötezer munkást foglalkoztató nagyvállalatot. A csökkenő acélárak miatt az amerikai US Steel tavaly januárban 1 dolláros jelképes áron engedte át a szerb államnak a már évek óta veszteségesen termelő gyárat. Az 1 dolláros „üzlet” viszont csak látszólag volt kedvező, a szerb kormány ezzel egy 750 millió eurós adósságot felhalmozó, a bedolgozókkal sok ezer embert foglalkoztató vállalat gondját vállalta magára, olyan kedvezőtlen piaci helyzetben, amikor az elhúzódó válság miatt alacsony az acél ára.
Mlađan Dinkić gazdasági miniszter, aki jelen volt a nagyolvasztó beindításánál, azzal érvelt, hogy ezek után 5300 ember térhet vissza a munkahelyére. Az állam, hangoztatta, magára vállalta az acélgyár működtetésének felelősségét, ám ez nem hosszú távú megoldás, továbbra is stratégiai partnert keresnek a vasművek számára. Jelenleg Európa egyik legnagyobb acélgyártójával folynak az ez irányú tárgyalások – közölte Dinkić. A lehetséges partner oroszországi, illetve ukrajnai vállalat – árulta el.
Mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy az újra üzemelő acélgyár veszteséget fog termelni. Aleksandar Stevanović közgazdász szerint a jelen helyzetben hatékonyabban működik a Smederevói Vasművek, ha nem termel, és ha a munkásokról az állam a szociális program keretében gondoskodik. „Ha összeszámoljuk a kiadást és a bevételt, a különbözetből a dolgozók bérére egyetlen cent sem marad” – állítja a közgazdász, aki szerint „nincs ésszerű magyarázat a gyár újraindítására, egyedül csak az, hogy bemutassák a szerbiai politikusok képében, a Gyűrűk Ura varázslója, Gandolf itt él Szerbiában”.
Mlađan Dinkić gazdasági miniszter valóban varázslatos jövőképet vázolt fel a vasművekkel kapcsolatban. Elmondta, hogy már egy egész havi termelést – 70 ezer tonna acélt – sikerült előre értékesíteni tőzsdei áron. A Fiattal is tárgyal a kormány. Ha sikerül nyélbe ütni a megállapodást, akkor a szerbiai acélgyár a Fiat beszállítójává válik, s a jövőben smederevói acéllemezekből készülhet a Fiat-karosszériák egy része. Ha megegyeznek az olasz autógyárral, akkor új galvanizáló üzemet építenek, merthogy a cinkezett bádog, illetve vaslemez előállítása Dinkić szerint az olcsó acélárak ellenére is jövedelmező vállalkozás.
