2024. április 25., csütörtök

A nagyhatalmak Vučićot akarják

Brüsszel és Washington is látni kívánja a szerb kormány alelnökét a koszovói tárgyalások következő fordulóján

A Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd következő, április 2-ai brüsszeli fordulóját kulcsfontosságúnak tartják, mert most a legnagyobb az esélye annak, hogy megoldódjon Észak-Koszovó kérdése. Szerbia számára az európai csatlakozási folyamat szempontjából is lényeges a megbeszélés pozitív végkimenetele, hiszen az unió előfeltételként támasztotta a megegyezést a csatlakozási tárgyalások dátumának kijelöléséhez.

Csütörtökön az Egyesült Államok adminisztrációja és Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is azzal a kéréssel fordultak Aleksandar Vučić kormányalelnökhöz, hogy vegyen részt a tárgyalások e fordulóján, s ne csupán Ivica Dačić kormányfő legyen jelen a megbeszélésen. A médiában napvilágot látott információt Vučić kabinetje is igazolta. A közszolgálati tévének elmondták, hogy a kormányfő első helyettese számára nem az a fontos, kik lesznek jelen a megbeszélésen, hanem hogy milyen eredményeket lehet azokon elérni a szerb nép számára. Ismertették Vučić azon álláspontját is, mely szerint a végső döntést a tárgyalásokon való részvételéről a Tomislav Nikolić államfővel és a miniszterelnökkel folytatandó egyeztetést követően hozza majd meg, nem kívánták azonban pontosítani, hogy erre az egyeztetésre mikor és milyen formában kerül majd sor. „Vučić teljesen megbízik Dačićban, s úgy véli, nem feltétlenül szükséges, hogy maga is részt vegyen a brüsszeli tárgyaláson” – mondták az alelnök kabinetjénél a Tanjug hírügynökségnek.

Maja Kocijančić, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének sajtófelelőse közölte, hogy Ashton ugyan írásban nem kérte Vučićot arra, hogy jelenjen meg a tárgyalásokon, de el lenne ragadtatva, ha a kormányalelnök mégis a részvétel mellett döntene. Mint ismeretes, a sajtó korábban is cikkezett már arról, hogy az EU és az USA szívesen látná, ha a kormány alelnöke nagyobb szerepet vállalna a dialógusban. Az Egyesült Államok belgrádi nagykövetségén most megjegyezték, hogy az USA nem vesz hivatalosan részt a tárgyalásokon, azok Koszovó és Szerbia között zajlanak az EU közvetítésével. Steven Stark, a nagykövetség sajtófelelőse kijelentette, hogy támogatják a párbeszédben részt vevő szerb kormányt, a küldöttség személyi összetételének meghatározásába azonban semmiképp sem szólhatnak bele. Úgy értékelte, eljött a megegyezés lehetőségének pillanata a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd folyamatában.

Marko Đurić, az államfő tanácsadója szerint mégsem lehetünk egészen biztosak abban, hogy az április 2-ai lesz a párbeszéd utolsó fordulója, szerinte ugyanis, ha ekkor sem sikerül megegyezésre jutni Prishtinával, akkor még egy fordulóra számítani lehet. Mint mondta, a dialógusnak tartania kell mindaddig, amíg mindkét fél számára elfogadható megoldás nem születik.

TELJES A BIZALOM

Ivica Dačić a teljes kormány támogatását élvezi, beleértve a kormányalelnököt, Aleksandar Vučićot, illetve a Szerb Haladó Pártot is – jelentette ki Milovan Drecun, a Koszovó-ügyi képviselőházi bizottság vezetője. Hozzátette: az államvezetőségen belül nincsenek hasadékok e téma mentén. Emlékeztetett, hogy a szerbiai küldöttséget egyébként sem egyedül Dačić képezi, hanem Marko Đurić, az államfő tanácsadója és Aleksandar Vulin, a kormány Koszovó-irodájának vezetője is részt vesznek a megbeszéléseken. Az tehát, hogy személy szerint éppen ki tárgyal Prishtinával, még nem változtat a lényegen, a megegyezés ugyanis úgysem tartalmazhat olyan elemeket, melyek kapcsán az államvezetőség korábban nem alakított ki konszenzust – fogalmazott Drecun. Szerinte Prishtinának engednie kell az előttünk álló fordulóban, mert az a dokumentum, melyet legutóbb kínáltak fel, elfogadhatatlan a szerb fél számára, hiszen semmilyen végrehajtó hatáskörökkel sem ruházná fel az észak-koszovói szerb önkormányzatok közösségét.

Nem szeretnék Dačić vagy Vučić bőrében lenni – nyilatkozta a dialógus legújabb fordulója kapcsán Rasim Ljajić kormányalelnök. Szerinte április 2-a előtt nem fogjuk megtudni, milyen megoldás születik majd, annak ellenére, hogy a diplomácia serényen dolgozik. Ez számít jelenleg a legfontosabb állami kérdésnek – közölte. A labdarúgás nyelvén fogalmazva: Szerbia legalább két-három játékossal kevesebbel játszik – tette hozzá. Ugyanakkor fontosnak nevezte azt, hogy sikeres legyen a párbeszéd, hisz Szerbiának sem felel meg egy befagyasztott konfliktus. Nem a világ vége, ha nem sikerül rögtön megoldani a kérdést, mert tovább lehet küzdeni a jogokért, s folytatni lehet a párbeszédet, ám a végtelenségig mégsem lehet húzni az időt – állapította meg Ljajić.

KUDARC ESETÉN SEM LESZNEK VÁLASZTÁSOK

A szerb parlament csütörtöki ülésnapján a kormánytagok a képviselők kérdéseire válaszoltak. A koszovói dialógus kapcsán feltett kérdésre reagálva Ivica Dačić kormányfő úgy vélekedett, hogy a szerb tárgyalófél pozícióját gyengíti minden egyes újabb párbeszéd. Mint mondta, jelenleg az is kérdés, hogy egyáltalán megalakítják-e a szerb községek közösségét, hiszen Prishtina határozottan ellenzi, hogy végrehajtó hatalmat is kapjanak az önkormányzatok. A koszovói szerbeknek nem protokollszerű hatáskörökre, hanem valódi jogokra van szükségük – fogalmazott az ülésen a miniszterelnök. Hozzátette, hogy Prishtina ma nem tartja ellenőrzése alatt Észak-Koszovót, s Szerbia nem is kívánja a koszovói törvényekkel összhangban rendezni ennek a régiónak a sorsát. Külön politikai megállapodásra van szükség – húzta alá Dačić.

Újságíróknak nyilatkozva a kormányfő véleményének adott hangot, hogy ma még az Ahtisaari-tervbe foglalt jogokat sem élvezik a koszovói szerbek, ami azt jelenti, hogy előbb még ezeket is ki kellene harcolnia az országnak.

A kormányfő elmondta azt is, hogy Vučić beleegyezése nélkül semmiről sem döntenek majd, s a kormány alelnökét az eddigiekben sem zárták ki a koszovói párbeszéd folyamatából. Kijelentette, hogy teljesen egységesen lépnek fel ebben a kérdésben, s az esetleges eredmények vagy kudarc is az egész államvezetőséget illetik majd. Nikolić korábbi kijelentését megcáfolva közölte, hogy véleménye szerint a dialógus kudarcának nem kellene rendkívüli választásokhoz vezetnie, s hozzátette: nem világos a számára, hogy miért csak parlamenti választásokat kellene tartani ebben az esetben, elnökválasztásokat pedig nem, holott a párbeszéd nagyrészt éppen az államfő közbenjárásának köszönhető.