A képviselő-testület tegnapi, 8. ülésének napirendjén három részletes rendezési terv szerepelt, a palicsi 1690-es parcella terve volt az egyik, amelynek kapcsán az SZHP képviselői több alkalommal is arra mutattak rá, nem lenne szabad, hogy a város teljesen a beruházóra hagyja a terület kiépítését, szabályozni kell azt, illetve megszabni, hogy a Palicsi-tótól például 200–300 méterre lehet a telekre építeni. Ugyanakkor azt is hangoztatták, hogy a rendezési terv ellentmond Palics főtervének. Gojko Radić több alkalommal is feltette a kérdést, hogy az önkormányzat a városi költségvetésből mennyi pénzt különítene el a teleknek rendezésére, ám választ nem kapott. Zoran Ćopić, az önkormányzat építési szakszolgálatának munkatársa kiemelte, ahogy a részletes rendezési terv kidolgozását, így a telek rendezésének költségeit is a beruházó állja. Ugyanakkor, mivel a közterületek rendezésére is szükség van, ahol a törvényes előírások szerint csak a város ruházhat be, pénzt kell elkülöníteni ezekre a munkálatokra. Slavko Parać, a Demokrata Párt képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években számos olyan eset merült fel Palicson, amikor engedély nélkül épültek fel épületek. Ebben az esetben ugyanakkor tiszteletben tartják a törvényes előírásokat, ami véleménye szerint annak a jele, hogy végre ezen a területen is beáll a szükséges rend.
A másik részletes rendezési terv, amit elfogadtak a képviselők, a Gát helyi közösség területén a Mayer Ottmár és a Đakovói utcákra vonatkozik, ebben az esetben korrigálták az utcák vonalát, illetve szabályozták a tömegközlekedési infrastruktúrát is. Jóváhagyták Alsótavankút általános szabályozási tervének kidolgozását is. Horvat Anđela, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének képviselője rámutatott, mindenképpen fontosnak tartják ennek a tervnek a kidolgozását, ugyanis Felsőtavankúton jelentős teherforgalom zajlik, leterheli Alsótavankútot, de a szabályozási terv megoldást kínál erre a problémára.
A képviselők rendeletet hoztak a város alapszabályzata módosításának megkezdéséről. A módosítás két területet érint, egyrészt a nemzetiségi viszonyok tanácsának összetételét, vagyis rámutat arra, hogy a tanács tagjait olyan módon kell jelölni és megválasztani, hogy a kisebbségi és a többségi közösségek képviselői egyenlő jogokat élvezzenek, egyik közösség se legyen többségben. A másik módosítás az ifjúságról szóló törvénnyel való összehangolást érinti. Mirko Bajić, az Észak-bácskai Bunyevácok Szövetségének képviselője üdvözölte ezt a rendelkezést, mint mondta, jó úton halad a város, hogy a kisebbségek mindegyike végre azonos elbírálásban részesüljön. Maglai Jenő, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is arra hívta fel a figyelmet, hogy bár 2010-ben lépett hatályba a kisebbségekről szóló törvény, nagyon hosszú idő telt el addig, hogy a törvényes rendelkezésekkel lehetőséget adjanak a kisebbségek érvényesülésének.
A képviselő-testület ugyanakkor több esetben is jóváhagyta a Korrupció Ellenes Ügynökség döntését, miszerint egy személy nem tölthet be egy időben több funkciót, így a városi választási bizottságban, majd pedig a népszaporulatot ösztönző lakáshitel alapban a felügyelőbizottság tagjait felmentették, újakat neveztek ki a helyükre. Felmentették Goran Kambertet az SOS Zsinagóga Felújítására és Helyreállítására Létesített Alapítvány igazgatóbizottságának tagságából, helyére Mijo Mandićot nevezték ki. Ennek kapcsán László Gyula, a Magyar Remény Mozgalom képviselője kiemelte, a Zsinagóga is egyike a város azon projektumainak, amelyek már több évtizede húzódnak. Véleménye szerint a Zsinagóga felújítására az elkövetkező 10 évben sem kerül sor, attól függetlenül, hogy változik-e a bizottság összetétele vagy sem. Gojko Radić azt a javaslatot tette, hogy a szakemberek üljenek már össze és vizsgálják felül, hogy miután a városi költségvetésből minden évben összegeket különítenek el a Zsinagóga felújítására, miért nem látható annak az eredménye, és ennek az alapítványnak milyen felelőssége van ebben. Kern Sólya Mária, a képviselő-testület elnök asszonya ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy igen is láthatóak a törésének a Zsinagógában, és az objektum meglátogatására invitálta a képviselőket.
Módosították a Lifka Sándor Art Mozi, a Gyermekszínház, a Városi Múzeum, a Történelmi Levéltár, a Képzőművészeti Találkozó, a Kosztolányi Dezső Színház, illetve a dr. Vinko Perčić Képtár statútumát is.
