Az Eurostat május végén közzétett adatai alapján a munkanélküliségi ráta az euróövezetben 9,9 százaléknak felel meg, ami semmilyen változást nem mutatott az áprilisi és a márciusi hónaphoz képest. Ez a mutató legalacsonyabb szintet Ausztriában és Hollandiában érte el, pontosan 4,2 százalékot. A legmagasabb munkanélküliségi rátát viszont a spanyolok tudhatnak magukénak a 20,7 százalékukkal.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának számításai szerint az EU 501 millió lakosából 22,5 millióan voltak állás nélkül idén áprilisban, ebből 15,5 millióan az euróövezetben. A 27 tagországban 165 ezerrel, az euróövezetben 115 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma márciushoz képest.
A tagországok közül a legalacsonyabb rátát Ausztriában és Hollandiában mérték, 4,2 százalékot, a legmagasabbat változatlanul Spanyolországban regisztrálták, 20 százalék fölöttit. Magyarország az alsó harmadban foglal helyet az Eurostat kimutatásai szerint, 11,6 százalékos munkanélküliségi rátával áprilisban.
Közel kétévi recesszió után a munkanélküliségi ráta Spanyolországban 21,3 százalék , a 16 és 29 éves korosztály körében pedig eléri a 35 százalékot. A munkanélküliség miatt tüntetők a múlt héten Madridban azt ígérték, hogy általános sztrájkokkal megbénítják az országot. A helyzetért a bankokat és a kormányokat okoló tiltakozók azt üzenték, hogy nem fogadják el a költségvetési megszorításokat. Hasonló lakossági ellenállással kell szembesülnie az átalakuló görög kormánynak is.
NÉMETORSZÁG KIVÉTEL
Az EU tagállamai közül egyedül Németországban lehetnek elégedettek az állásnélküliek számának az alakulásával. A munkanélküliség szintje Németországban visszamenőleg az újraegyesítés óta nem ért el olyan alacsony szintet, mint amilyet ez év májusában mértek – jelentette ki Frank-Jürgen Weise, a szövetségi munkaerő hivatal vezetője.
A német szövetségi munkaügyi hivatal szerint a német cégek munkaerő kereslete továbbra is igen jelentős, annak ellenére, hogy rekord alacsonynak számító értéket ért el a munkanélküliségi ráta. A májusban mért adatok szerint 2,96 millióra sikerült csökkenteni az állástalanok számát. Ez pedig 7 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. A tavalyi év májusában mért adatokhoz viszonyítva ez 276 ezer fős csökkenésnek felel meg.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) egy néhány napja megjelent cikkében olvasható, hogy a német gazdaság javulása ellenére mégis munkaerőhiány probléma jelentkezik bizonyos területeken, egyre nagyobb nehézségeket jelent időszakos munkavégzésre megfelelő szakképzéssel rendelkező munkaerőt találni. Ezt a munkaerőpiacot Németországban főként a lengyel szezonális munkások töltötték ki, akik a kétharmadát tették ki a külföldi munkaerőnek. Azonban május elsejétől érvényben lévő törvény óta, ami szerint szabaddá vált a munkavállalás Németországban, a lengyel munkások jobb munkahelyek után néznek. A 2005-ös évben a mezőgazdaságban a szezonális munkaerő 220 ezres csúcsot ért el, ami most 40 ezerrel kevesebb.
SZÜKSÉGÜK VAN A BEVÁNDORLÓKRA
Frank-Jürgen Weise, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének (DIHK) munkaerőpiaci szakértője hangsúlyozta, hogy bevándorlók nélkül nem fog megoldódni ez a munkaerőhiány probléma. Az egyre jobban mutatkozó hiány kiküszöbölésére 2025-ig 6-7 millió szakképesített munkaerőre lesz szükség Németországban. Ezt a jövőben fellépő magas hiányt talán majd felére lehet csökkenteni a német munkások országon belüli mozgósításával, de így is jelentős az a szám, amit a hiányos területeken valahogyan pótolniuk kell.
EU kelet-európai tagállamainak szakembereire vonatkozó szabad munkavállalási szabály májusi érvénybe lépése óta mégsem következett be a várt roham a német munkaerőpiac felé, jelentette a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége, pedig sürgősen nagyszámú szakemberre lenne szükség egyes területeken. Ennek ellenére a kölni Gazdaságkutató Intézet (IW) felmérése szerint a megkérdezett német munkavállalók 40 százaléka véli azt, hogy ez a törvény negatív hatással lesz a munkahelyük megtartásának biztonságára. A német kormány miniszterei igyekeznek megnyugtatni a dolgozókat, hogy a Közép- és Kelet-Európából bevándorló szezonmunkások hatására nem fog a német munkások bére csökkenni. A miniszterek ígéretet tettek, hogy a német dolgozóknak teljes biztonságot nyújtanak, az alacsonyabb bérű közép- és kelet-európai munkaerővel szemben.
