Törökországban márciusban 178,5 dinár volt egy liter benzin, ugyanekkor Venezuelában 2,29 dinárba (nem tévedés, 2 dinár 29 parába) került ugyanennyi üzemanyag. Rögtönzött világkörképünkben e két véglet között kalandozunk.
Szakemberek szerint alapvetően két tényező határozza meg, hogy mennyibe kerül az üzemanyag egy adott országban. Általában elmondható, hogy az olajexportőr államokban értelemszerűen olcsóbb a benzin (erre szélsőséges példa Venezuela és a polgárháború ellenére Líbia). A másik meghatározó tényező az állam, amely különböző, általában értelemszerűen politikai és gazdasági alapon dönt arról, hogy támogatja vagy éppen adóztatja a vásárlókat.
Az inkább a támogatás mellett döntő kormányra példa Líbia, ahol központi döntés nyomán maradhatott rendkívül olcsó az üzemanyag (más kérdés, hogy ez aligha segít az alapjaiban rengő rezsimen).
Íme néhány kiragadott példa a világból:
1. Japán (124 dinár/liter)
A szigetország különleges helyzetben van, hiszen a földrengések és a szökőár Japánban is nagyon felnyomta az árakat (arról nem is beszélve, mekkora szerepet játszott a világpiaci árak alakulásában).
A katasztrófasorozat nagyon rosszul érintette az energiaipart, így aztán Japán jelenleg jóval több olajat használ, mint a közelmúltban. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint csak márciusban 7,1 százalékkal emelkedtek az üzemanyagárak.
2. Egyesült Államok (70 dinár/liter)
Az Egyesült Államokban (az európai árakhoz képest) hagyományosan olcsóbb az üzemanyag, ám világviszonylatban inkább a középmezőnyben helyezkedik el. Az utóbbi években több sokk is érte az amerikai autósokat, hiszen a korábban gyakorlatilag aprópénznek számító benzinár hirtelen elkezdett tényező lenni. A beépített átlagosan 15 százaléknyi állami és szövetségi adó azért nem tartozik az elviselhetetlen kategóriába.
3. Líbia (25 forint/liter)
A szocialista időket idéző benzinár szinte kizárólag Moammer Kadhafi 42 éves uralkodásának köszönhető, pontosabban az általa bevezetett, támogató jellegű árképzésnek. Magyarán, a jelenleg polgárháború sújtotta országban az állam nem adóztatja, hanem támogatja az üzemanyag vásárlását, aminek nyilvánvalóan politikai okai vannak, jelesül a lakosság komfortérzetének növelése. Látjuk, mekkora eredménnyel…
4. Venezuela (2,29 dinár/liter)
Ami négy évtized után már nem működik Líbiában, az bő egy évtized elteltével még működik Venezuelában. Hugo Chavez 1999-es hatalomra kerülése óta következetesen alacsonyan tartja az üzemanyagárakat (ebben az esetben egyáltalán nem túlzás a fillérekért árusítják kifejezés sem). Groteszk módon a mesterségesen alacsony ár (amihez hozzájárul, hogy az ország a világ egyik legnagyobb exportőre) aggasztja a szakembereket, mert rontja a Venezuela számára létszükségletnek számító export esélyeit.
5. Németország (154 dinár/liter)
Németországot csupán az egyik legjelentősebb európai gazdaságként hoztuk fel példának, hiszen a saját bőrünkön érezzük, hogy Európa-szerte megközelítőleg 153 dinár/liter a 95-ös benzin ára (extrém példa Törökország, ahol 178,5 dinárt kell fizetni egy liter üzemanyagért). Magyarán: Európában több mint a dupláját fizetjük az ólommentes benzin literjéért, mint az Egyesült Államokban.
Ami jelentős eltérés a két kontinens között, az a tömegközlekedés jelentősége, hiszen míg az Európában teljesen hétköznapi dolognak számít, addig az Egyesült Államokban az emberek nagy része hagyományosan saját járművel közlekedik, így jobban ki van szolgáltatva az üzemanyagárak emelkedésének (de legalábbis kevesebb alternatív lehetőség közül választhat).
