Azerbajdzsán egyik leggazdagabb embere még 2010 márciusában eldöntötte, hogy várost fog építeni a Kaszpi-tengeren – a rögtönzött tervrajzokat akkor a frissen vásárolt inge egy darabjára vázolta fel.
Így látott napvilágot Ibrahim Ibrahimov víziója, amit a Kazár-szigetek névre keresztelt, mindössze 40 kilométerre az azerbajdzsáni Bakutól.
Az Avesta Group of Companies elnöke a tervezett mesterséges szigetvilágon építettné fel a világ eddigi legmagasabb építményét, az Azerbaijan Towert (Azerbajdzsáni tornyot), amely 1050 méter magas és 189 emeletes lenne. Maga a város megépítését 100 millió dollárból viteleznék ki, 41 mesterséges szigeten helyezkedne el a Kaszpi-tengeren. A várost 1 millió lakos befogadására tervezik, amely 150 iskolát, 50 kórházat, kulturális központokat, parkokat, bevásárlóközpontokat, művelődési házakat, jachtklubot, valamint egy Forma–1-es versenypályát foglalna magába. A város olyan infrastruktúrájú lesz, amely szerint hidak kötnék össze közvetlenül a szigeteket és a szárazföldet.
Azerbajdzsán 2006-ig nem igazán volt jelentős világviszonylatban, azonban amióta nyers kőolajat pumpálnak ki a Kaszpi-tenger medre alól, a helyzet drámaian megváltozott. Mi sem tükrözi ezt jobban mint az, hogy 2006 és 2008 között az említett ország tudhatta magáénak a legütemesebb gazdasági fejlődést, átlagosan 28 százalékosat évente. Egyebek között ennek a látványos fejlődésnek is köszönhető Ibrahimov „álomvárosának” megvalósítása.
Ma a Kazár-szigetek az építkezésesek megkezdése óta 4 szigettel bővült, 1 híddal és 13 lakható épülettel, amelyekben egy apartman 230 ezer euróba kerül.
Nem csak az említett üzletember foglalkozik hasonló nagyszabású projektumokkal. A gazdasági fellendülés óta Baku városában több hasonlóan fényűző komplexumot hoztak létre. Ezek közé tartozik pl. Heydar Aliyev Kulturális Központ, amely kísértetiesen hasonlít egy űrhajóra.
A nyugati elemzők és ingatlanbefektetők azonban meglehetősen szkeptikusak az azerbajdzsáni megaprojektumokkal kapcsolatban. Szerintük elsősorban Ilham Alijev elnök rezsimjének köszönhető a gazdasági siker, és ezzel párhuzamosan a monumentális tervek realizálása is. Az elnök nem enged meg semmiféle konkurenciát, sem bármiféle más gazdasági diverzifikációt. Lényegében ez a magatartás ijeszti el a befektetőket, és foglalkoztatja az elemző szakembereket.
A Kazár-szigetek a tervek szerint 2020 és 2025 között készül el.
