Németországban lezárult az atomenergia korszaka, mivel az utolsó három nukleáris erőművet is leállították. Erre eredetileg már tavaly sort kellett volna keríteni, ám az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta energiaellátási bizonytalanság miatt a kormány 2023. április 15-ig meghosszabbította az üzemidejüket.
A környezetvédők nagy ünnepséget rendeztek a leállás alkalmából. A Greenpeace aktivistái a berlini Brandenburgi kapu előtt egy legyőzött, s emiatt a hátán elterülő dinoszauruszszobrot helyeztek el, amelynek a hasán a kardját magasba emelő győztes Nap vigyorog győzedelmes pózban. Pajzsán egy felirattal búcsúzva az atomenergiától, amelynek az utóbbi időben egyébként sem volt már jelentős szerepe a németországi áramtermelésben.
Helyét átvették a megújuló energiaforrások. Erre több mint hat évtizedet kellett várni. Az első németországi erőművet ugyanis 1960-ban helyezték üzembe.
Berlin döntése nem egyedülálló. Más országok is rászánták már magukat ilyen lépésre, vagy hasonló intézkedést fontolgatnak. Dániában az 1980-as években határozatot fogadtak el arról, hogy nem építenek egyetlen nukleáris erőművet sem. Ausztriának ugyan van egy, de soha nem üzemelte be. Olaszország pedig már 1990-ben lekapcsolta a hálózatról az utolsó reaktorokat is. A 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után a svájciak többsége 2017-ben népszavazáson úgy döntött, hogy fokozatosan be kell zárni az országban működő öt atomerőművet, és helyettük a megújuló energiaforrásokat kell előnyben részesíteni.
Sok ország azonban továbbra is ragaszkodik az atomenergia használatához. Közéjük tartozik Finnország is, amely mindössze egy nappal azután helyezett üzembe egy atomerőművet, hogy Németországban bezárták az utolsó hármat is.
A nyitással Finnország új rekordot is elkönyvelhetett, hiszen az új nukleáris központja, az Olkiluoto-3 (OL3) a legnagyobb a maga nemében egész Európában. Az építési ideje is figyelemre méltó, hiszen a munkálatok még 2005-ben kezdődtek meg. Az 1,6 gigawatt teljesítményű OL3-at a tervek szerint hatvan évig működtetik, s várhatóan az ország áramszükségletének 14 százalékát biztosítja. Finnországban legutóbb negyven évvel ezelőtt, Európában pedig tizenhat éve helyeztek üzembe új nukleáris erőművet. Az ókontinensen továbbra is vegyes a megítélésük, az atomenergiáról régóta zajló viták pedig továbbra sem akarnak elcsendesedni.
Az Európai Bizottság tavaly fenntarthatónak minősítette az atomenergiát és a földgázt. A döntés azonban tovább élezte a vitákat. Több EU-tagállam szinte azonnal tiltakozott ellene. A környezetvédők is bírálatok sokaságát fogalmazták meg, mert szerintük a kettő közül egyik sem zöld energiaforrás. A zúgolódók arra is felhívták a figyelmet, hogy ilyen hozzáállás mellett aligha lehet megvalósítani azt a célt, hogy az EU 2050-re klímasemleges, vagyis zéró károsanyag-kibocsátású térség legyen.
A nukleáris energiát ellenzők meggyőződése, hogy az atomenergia veszélyes, rengeteg biztonsági kockázatot hordoz, és lassítja a megújuló energiára való átállást is. Támogatói viszont határozottan állítják, hogy a nukleáris fűtőanyaggal működő erőművek bezárása értelmetlen és fölösleges. Érveik között szerepel az is, hogy a világ meghatározó hatalmának számító Egyesült Államok szintén befektet az atomenergiába, s ennek a legújabb bizonyítéka, hogy az idén márciusban Georgiában új atomreaktorral gyarapodott.
Az Egyesült Királyság sem idegenkedik a nukleáris erőművektől. A közelmúltban ismertetett klímastratégiájában szerepel az a kitétel is, hogy az atomenergiának döntő szerepe van a „biztonságos, megfizethető és tiszta energia előállításában”.
Európában Párizs a leginkább elkötelezett mellette. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az EU-ban működő 133 atomreaktor közül csaknem 56 Franciaországban található, és ezek biztosítják a helyi áramszükséglet majdnem háromnegyedét. A kormányzat további hat reaktor építését tervezi. Igaz, csak 2035 és 2050 között.
Lengyelország pedig első hat reaktorát akarja megépíteni, ám a munkálatok befejezésére még legalább húsz évet kell várni. Románia meg arra készül, hogy (2028-tól) kisméretű, s ezáltal kisebb teljesítményű moduláris atomreaktorokat telepít. Az új technológia alapján működő berendezéseket az Egyesült Államoktól szerezné be, azzal a céllal, hogy tisztább áramot állíthasson elő. A moduláris atomerőművektől a szakértők azt várják, hogy tíz éven belül olcsó és fenntartható energiát tudnak biztosítani, ezzel is hozzájárulva a klímaváltozás megállításához.
Az EU-tagok közül Bulgária, Csehország, Magyarország és Szlovénia inkább a már meglévő atomerő kapacitásait bővítené. Belgium is készülődik, de csak két atomreaktor működésének tízéves meghosszabbítására.
Európán kívül másutt is fontolgatják új nukleáris erőművek építését, így Kínában és Indiában is. Sőt már Japánban is napirenden a téma. Bár ott inkább a korábban – a fukusimai erőmű-katasztrófa miatt – leállított reaktorok újraindítását latolgatják.
Országok egy csoportja másra is készülődik. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Japán, Kanada és Franciaország április 16-án Szapporóban szövetséget kötött, amelyet megállapodásban is rögzítettek. Ennek egyik leplezetlen célja Oroszország mielőbbi kiszorítása a nemzetközi atomenergia-üzletből, mindenekelőtt pedig a nukleáris üzemanyagok piacáról.
