Meglehetősen megosztott a vajdasági polgárok véleménye az Európai Unióról, viszont többségük támogatja Szerbia uniós csatlakozási törekvéseit – hangzott el tegnap a tartományi régióközi, együttműködési és helyi önkormányzati titkárság sajtókonferenciáján. A 2015-re vonatkozó közvélemény-kutatás eredményeit mutatták be, amelyben a lakosság véleményét kérték ki az eurointegrációs folyamatokról. A titkárság az elemzést az Ipsos Public Affairs marketingcéggel közösen végezte.
Az adatok értelmében a megkérdezett vajdaságiak több mint a fele szavazna a tagság mellett, annak ellenére, hogy csak minden harmadik polgár vélekedik pozitívan az EU-ról. A válaszadók 37 százaléka érezte magát „európainak”. A csatlakozás sebességével kissé elégedetlenek, összességben negyven százalék gondolja úgy, hogy az elmúlt egy évben lassultak a folyamatok. A polgárok fele (52 százaléka) szerint Koszovó problémáját kell elsősorban megoldani Szerbiának az EU-csatlakozáshoz, második helyen (18 százalék) pedig a társadalmi reformok állnak (Koszovó nélkül ez az érték 68 százalék). Átlag a vajdaságiak 35 százaléka vár közvetlen hasznot az EU-tól, a maradék meglehetősen megosztott, viszont legtöbben (a kérdezettek 60 százaléka) a mezőgazdaság jövőjét illetően aggódik. A megkérdezettek leginkább az egyszerűbb utazást, a gazdasági fejlődést és a munkanélküliség csökkenését tekinti pozitívumként a csatlakozásban, annak ellenére is, hogy a 2014-ben mért 46 százalék helyett ma csak 33 százalék gondolja azt, hogy Szerbia EU-tagállam lesz 2019 és 2025 között. A konkrét uniós folyamatokról meglehetősen keveset tudnak a polgárok – mondta Marko Uljarević, az Ipsos Public Affairs marketingcég vezetője.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a tartományi polgároknak hiányos az ismerete, Branislav Bugarski helyi önkormányzati titkár a következőt válaszolta:
– Igazából az országban az információforrások eddig jobbára sztereotípiák szintjén beszéltek az EU-ról. Mélyebb, összetettebb dolgokról kevés szó esett. Példaként: a tagállamokban sokkal szigorúbbak a környezetvédelmi előírások, és ez nagyban hozzájárul az életszínvonal növeléséhez, emellett az EU-nak komoly szociális politikája van, amely a tagállamok fejlettségéről tesz tanúbizonyságot. A gazdák is arról beszélnek, hogy a csatlakozás tönkreteszi a termelést, viszont az Uniónak sokkal komolyabb és következetesebb támogatáspolitikája van, mint Szerbiának. Az alapvető termékek is sokkal olcsóbbak, mint a mi meglehetősen zárt piacunkon – magyarázta a titkár.
