A választások hevében a sajtó mellőzte a gazdasági és pénzügyi témákat, ugyanakkor ha ismerjük a szakértők azon megállapítását, hogy a hazai valuta árfolyama az ország gazdasági helyzetét tükrözi, akkor az átlagember is megérti, hogy a szerbiai gazdasági helyzetállás egyre aggasztóbb. A Szerbiai Nemzeti Bank hivatalos árfolyamának értelmében tegnap egy euró 114,1 dinárt ért. Beigazolódni tűnnek a gazdasági elemzők azon kijelentései, hogy akármelyik politikai pártokból is áll össze az új szerb kormány, arra súlyos, kevésbé népszerű lépések megtétele vár, mármint akkor, ha le kívánja téríteni az országot arról az útról, amely egyre többek szerint a görögországihoz hasonló helyzetbe vezeti Szerbiát. A téma kapcsán Miša Brkić gazdasági újságíró nyilatkozott a Magyar Szónak.

A közvélemény-kutatókat, az elemzőket, a polgárok nagy részét, s úgy tűnik, magát a Szerb Haladó Pártot is meglepetésként érte Tomislav Nikolić győzelme az elnökválasztás második fordulójában. Egyesek az európai politika arcul csapásának, mások Boris Tadić és a Demokrata Párt megérdemelt büntetésének tekintik a haladók jelöltjének felülkerekedését. A figyelem a szavazás másnapján már a leginkább ismét az új kormány felállására összpontosult. Míg egy nappal korábban a Szerbiai Szocialista Párt vezetői arról nyilatkoztak, hogy továbbra is érvényben marad a Demokrata Párttal korábban kötött kormánykoalíciós egyezség, Ivica Dačić pártelnök hétfőn már röviden csupán annyit nyilatkozott, hogy Nikolić győzelme „bonyolítja a helyzetet”. Ennek a bonyodalomnak pedig az a fő oka, hogy az új államfő elsőként minden bizonnyal volt pártjának (a pártelnök ígéretéhez híven távozik tisztségéből) a kormányfőjelöltjét, Jorgovanka Tabakovićot bízza meg kormányalakítással, s a demokraták térfelét csupán akkor éri majd el a labda, ha a haladóknak nem sikerülne bebiztosítaniuk a parlamenti többséget. A Nikolić győzelmét követően kialakult politikai helyzet elemzésére Mihal Ramacs újságírót, politikai elemzőt, a Danas napilap volt főszerkesztőjét kértük fel.

A Vajdasági Magyar Szövetség nem titkolt optimizmussal adta át március végén a köztársasági választási listát. A párt tisztségviselői már nem egyszer közölték, hogy a négy évvel ezelőttinél jobb eredményre számítanak az idei választásokon, s a május hatodikai voksolás eredményeképp számításaik szerint két képviselővel többet bejuttathatnak a parlamentbe, négy helyett hatot. Az újvidéki belvárosi helyi szervezet jelöltjeként Vicsek Annamária logopédus, pedagógus szerepel az említett választási lista hatodik sorszáma alatt. Arról kérdeztük, hogy képviselői mandátumának megszerzése esetén mely kérdésekkel foglalkozna a legszívesebben, mely problémák rendezését tartja prioritásnak.

Sokakat meglepett a hír, hogy Đorđe Vukadinović független elemző, újságíró, a Nova srpska politička misao (Új szerb politikai gondolat) magazin alapítója és főszerkesztője az Egyike sem a felkínált válaszoknak (Nijedan od ponuđenih odgovora – NOPO) politikai párt listavezetője lesz a köztársasági parlamenti választásokon. A szóban forgó pártról igencsak ellentmondásos adatok találhatók: 2008 októberében alakult, ám 2010 áprilisában, a politikai pártokról szóló törvény alkalmazásának megkezdése után, törölték a pártok nyilvántartásából, mivel nem tudták teljesíteni az újrajegyzéshez szükséges feltételeket. Majd ugyanannak az évnek a végén a NOPO a vlach kisebbségi közösség pártjaként jegyeztette be magát. Sokak szerint azért, mivel a pozitív diszkrimináció miatt kisebbségi pártot egyszerűbb és olcsóbb alakítani. Az elemzők egy része most azzal vádolja Vukadinovićot, hogy csupán azért lesz ennek a kisebbségi listának a vezetője, mert a kisebbségi pártokra a természetes választási küszöb vonatkozik, és egyszerűbb egy ilyen listáról bekerülni a köztársasági parlamentbe. Hogy mi áll a dolgok hátterében, azt Vukadinović maga mondta el lapunknak.