(MTI Fotó: Ráfael Csaba)

Életének 78. évében meghalt Csurka István – tudatta Papolczy Gizella, az író, politikus hozzátartozója szombat délelőtt az MTI-vel. Az író életének utolsó nyilvános megszólalása február 2-án volt, a budapesti Új Színház társulati ülésén, amikor Dörner György, az új igazgató felolvasta a kórházban fekvő Csurka István társulathoz intézett levelét. Ebben arra biztatta a jelenlévőket, hogy attól függetlenül, ki hova érzi magát tartozónak, mit gondol a politikáról, szeretetben dolgozzanak együtt. Az Új Színház, amelynek új vezetésében intendánsi szerepet szánt Dörner György Csurka Istvánnak, ősszel tervezi színpadra vinni egyik utolsó darabját, A hatodik koporsót. Az egy éve megjelent, Trianonról szóló drámát több évtizedes kihagyás után írta Csurka István, mint az MTI-nek akkor fogalmazott, egyfajta próbatételként, hiszen minden író életében eljön a pillanat, amikor számot vet magával, tud-e még drámát írni.

Január 17-én jelentette be az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, hogy a Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága előtt, nevezetesen a Magyar Nemzeti Bankról szóló új törvény, a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentése és az adatvédelmi biztos tisztjének megszüntetése és a helyette létrehozott Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jogi helyzete miatt. Már az esetleges bírósági eljárások híre is (véleményünk szerint) indokolatlan és szokatlanul nagy sajtóvisszhangot generált, így érdemesnek tűnik körüljárni magának a kötelezettségszegési eljárásnak a lényegét és mibenlétét, arra keresve a választ, hogy vajon tényleg egy-egy ilyen procedúra jelenti-e annak kézzelfogható bizonyítékát, hogy a magyar demokrácia végnapjait éri – hiszen a sajtóból értesülő gyanútlan olvasónak/nézőnek/hallgatónak könnyen ilyenek lehetnek az első benyomásai a kapcsolódó tudósítások láttán/hallatán.

Brassói tudósítónktól

Megdöbbentek a román demográfusok, szinte a teljes Románia értetlenül áll a népszámlálási eredmények láttán, ám azok valamelyest még kikozmetikázottak is.

Mintha egész héten éppen semmi sem történt volna a magyar közéletben, úgy söpört el minden más információt a tegnap reggeli hír, miszerint leállt a Malév. Mármint nem úgy, hogy néhány járatot időjárási vagy egyéb okok miatt töröltek, hanem olyan igazából, hogy kész, vége, nincs tovább.

Február 24-ig meghosszabbították a jelentkezési határidőt a felsőoktatási intézményekbe – közölte az oktatási államtitkárság csütörtökön délután az MTI-vel. Az államtitkárság elindította a módosításához szükséges jogi eljárást, melynek értelmében legkésőbb február 24-én éjfélig kell a jelentkezéseket elektronikusan, illetve hagyományos módon postára adni – olvasható a kommünikében. A diákoknak és családjuknak így kilenc nappal több áll rendelkezésükre, hogy eldöntsék, melyik felsőoktatási intézménybe adják be a felvételi kérelmet. A közlemény szerint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága tájékozódott a középiskolásoknál, hogy kellően ismerik-e a felsőoktatásba lépés új feltételeit. A kapott információk alapján úgy döntött, meghosszabbítja a felvételi jelentkezési határidőt, ily módon biztosítva a tanulóknak és családjuknak, hogy minél megfontoltabban dönthessenek a továbbtanulásról.

Kiáll a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége lemondott vezetősége mellett a tanárok egy csoportja. A moldvai csángó magyar oktatási programban részt vevő, Kosteleken, Ferdinándújfaluban, Frumószán, Lábnyikon, Pokolpatakán és Bogdánfalván tanító pedagógusok közleményben biztosították támogatásukról a lemondott vezetőséget. Gergely István , a Csángó Tanács tagja ugyanakkor kijelentette, régóta érzékelhető volt, hogy baj van.