A szocialista-demokrata megbékélés, avagy a kilencvenes évek amnesztiája/amnéziája
Szinte már megkopott közhelynek számít Willy Brandt, egykori NSZK-beli kancellár emlékezetes gesztusa, amikor felkereste a volt varsói gettó területét, ahol koszorút helyezett el és térdre hullt az áldozatok emlékére. Ennek ellenére azóta ezt a „poént” már sokszor és sokan kijátszották, közöttük délszláv politikusok is. Felemás módon.
Az erőteljes leplezés ellenére komoly ellentétek vannak a Szerb Radikális Párt soraiban
Miután egyénileg 2003 óta harmadszor kapták a legtöbb szavazatot parlamenti választáson és ezúttal is ellenzékbe szorultak, a radikálisok soraiban is egymással ellentétes hangok hallhatóak. A helyzet hasonló, mint néhány éve a szocialistáknál: hagyják, hogy továbbra is Hágában ülő vezérük diktáljon, vagy kezükbe veszik a dolgok irányítását, a realitásokat szem előtt tartva.
.jpg)
Másként cseng a szerb fülekben a „területi autonómia” és másképp a „regionalizáció”
A szerbiai társadalom jelenlegi állapotának kórképe a tény, hogy a belgrádi média csak ezen a héten, három héttel a választásokat követően kapta fel és kreált szenzációt a Magyar Koalíció választási programjának az autonómiakoncepcióra vonatkozó részéből, szakadár törekvésként feltüntetve azt. Egyébként maga a választási program ezt magyar többségű multietnikus régiónak nevezi. De hát a bejáródott reflexek...
Valóban létezik ideológiai különbség a szerbiai pártok között, vagy mindez csupán a látszat?
Vérmesen küzdöttünk egymás ellen, mi akik a barikád egyik illetve másik oldalán álltunk. Mostanra azonban kiderült, hogy igazából nem is volt barikád. Ezt a nyolcvanas években népellenségnek számító rockzenész Nagy Feró nyilatkozta egy tévéműsorban, hozzátéve, hogy ő, aki jobboldali zenész, ma már bármi gond nélkül leül baloldali érzelmű kollégáival és elbeszélgetnek. A történet magyarországi, de nagy valószínűségekkel, hogy egy népszerű frázissal éljünk, „határokon átívelő”. És tényleg, Szerbiában vannak egymással szemben álló felek vagy mindez csupán színjáték?
A májusi választások után lényegesen megváltozhat a szerbiai politikai színtér
Sorsdöntő. Ezzel az agyonkoptatott, ám mozgósítani még mindig képes jelszóval szállt be a májusi általános választások kampányába a Demokrata Párt és a körülötte kialakult koalíció. A választások után kialakult zűrzavaros helyzetben, amikor nem tudni végül ki kit fog a keblére ölelni, bebizonyosodott, hogy semmi sorsdöntő nem történt, ugyanis bármilyen kormány is alakul, az egészen biztosan nem lesz „vegytiszta” nacionalista vagy ugyanilyen kompromisszumoktól mentes európai irányultságú. Ami lényegesebb, e választások eredményeképpen alaposan átrajzolódhatnak a 2000 óta beállt erőviszonyok.
Mindkét oldal a szocialisták kegyeiért harcol
Ha nem velünk történne nevetséges lenne – így kommentálta Pásztor István a VMSZ elnöke a választások után előállt helyzetet, amelynek lényege, hogy a nemzetiek és az Európa-pártiak is a szocialistáknak udvarolnak, mintha a világ legkívánatosabb mátkájáról lenne szó. És valóban így van. Most mindenki azzal a párttal szeretne együtt kormányozni, amelynek eddig szemére rótták a kilencvenes éveket és annak minden hordalékát.
Gondolatok az önkormányzati választásokon született eredményekről
A bennünk kialakult kép Szabadkáról mint magyar városról sajnos nem felel meg a valóságnak. Ezt Pásztor István nyilatkozta lapunknak a választások másnapján. Ez egy olyan tény, amit ki kellett mondani, és ha ilyen megközelítésben vizsgáljuk a városban született eredményeket, kimondhatjuk, a Magyar Koalíció jól szerepelt.
Hosszú ideig tartott a bizonytalanság, a békés győzködés az uniós tagországok között, végül, április 29-én Brüsszel úgy döntött, aláírja Szerbiával a társulási és stabilizációs megállapodást. Hollandia és Belgium voltak ennek a fő kerékkötői, akik a Hágával való teljes fokú együttműködés mellett kardoskodtak. Végül aztán ők is rábólintottak az aláírásra, azzal a meghagyással, hogy a szerződés ratifikálására mindaddig nem kerül sor, amíg a háborús bűnök bíróságával nem lesz teljes fokú az együttműködés.
Ismertek a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok. Ebben az esetben a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ, vagyis a CeSID felméréséről van szó, ami azt jelenti, hogy mérvadó információval rendelkezünk. E választásokat felügyelő szervezet az elmúlt évek során ugyanis minden esetben a statisztikai hibahatáron belül jelezte előre az eredményeket.
.gif)
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Beta/AP 
Beta/Hszinhua
Beta/AP
Romániában is befejeződött a népszámlálás, és a hivatalos közegek a napokban ismertették a végeredményt. Ebből kiderült, hogy alaposan megcsappant az ottani magyarok száma. A kilenc évvel ezelőtti több mint másfélmillióhoz képest csaknem kétszázezerrel vannak kevesebben. Az is kiderült, hogy a romániai magyarok művelődési élete központjának számító Kolozsváron igen lényeges a lélekszám csökkenése, de más megyékben sem igazán biztató a helyzet.
Ez alól csupán Kovászna és Hargita megye, vagyis a Székelyföld a kivétel. Ott még számbelileg is tartják magukat a székelyek. Persze ennek okát a régmúltban kell keresni, hiszen száz-százötven évvel ezelőtt megszokottnak számított a nyolc-tízgyerekes család.
Más lapra tartozik, hogy onnan a madéfalvi veszedelem után (amelynek alig egy hónappal ezelőtt volt az évfordulója) Moldovába, majd Bukovinába, onnan pedig az Al-Dunára kirajzottak között ötven évvel ezelőtt is csak elvétve fordult elő, hogy egy családban ebédkor tízen ültek az asztalnál.
Emlékezetem szerint – például Székelykevén – csupán Nagy Bálint kántortanító bácsiék és Nagy Györgyék, akiket mindenki csak szakmájuk után Köteleséknek nevezett, neveltek fel tizenkét gyereket.
Nem tudni, mi volt a nagyobbára kétgyerekes divatnak az oka, de fél évszázad távlatából lehangoló eredménnyel járt, hiszen a földkerekség legdélibb, többségében magyarlakta faluban az egykori négyezer-ötszáz helyett jó, ha kétezren laknak.
Székelyföldön azonban – úgy tűnik – ez nincs egészen így. Lehet, hogy ott sincs már egy családban tucatnyi kenyérpusztító, de el tudom képzelni, hogy megismétlődhet a régi-régi anekdota. Amikor még tíz gyerek volt a divat, az iskolában kérdezi a tanító néni:
– Ábris, tük hányan vattok tesvérek?
– Münk csak heten – felelte a „szégyentől” szemlesütve a kucsmás, harisnyás „gyermëkëcske”.
Vajdaságban ma hideg, ám napos lesz az idő. Mérsékelt délkeleti szél fúj. A legalacsonyabb hőmérséklet -9 és -7 Celsius-fok között, a legmagasabb nappali pedig -2 Celsius-fok körül alakul.
Az országban is hasonlóan hideg idő lesz. Hajnalban -13 és -7 Celsius-fok között ingadozik a hőmérséklet, napközben pedig legfeljebb -9 és -2 Celsius-fokig emelkedik. A Kossava térségében derült lesz az égbolt és mérsékelt délkeleti szél fúj. Az ország többi részében felhős lesz az ég, délutánra azonban mindenhol kisüthet a nap.
Az előrejelzések szerint az előttünk álló napokban is nagyon hideg idő várható. Kedden és szerda délelőtt szinte az egész országban derült lesz az ég. Szerda délután növekszik a felhőzet és csütörtökön már egész nap borús idő lesz. Az esti órákban az egész országban hóesésre kell számítani.
Európa legnagyobb részén borús, zimankós idő van. A hőmérséklet átlagban -10 és 0 Celsius-fok között, a kontinens nyugati részén 1 és 5 Celsius-fok között alakul. Hollandiában, Olaszországban és Görögország egyes vidékein esőre van kilátás. A Pireneusi-félszigeten és Közép-Európában kisüthet a nap.
A Balkán-félszigeten szinte mindenhol derűs lesz az égbolt, a nyugati-részeken viszont napsütésre van kilátás, Görögország egyes vidékein eleredhet az eső. Az Adriai-tenger és az Égei-tenger térségében erős észak-keleti szél fúj.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 394 (-13), Apatinnál 450 (-5), Gombosnál 386 (12), Palánkánál 336 (12), Újvidéknél 327 (11), Slankamennál 320 (12).
A Tisza Törökkanizsánál 167 (0), Zentánál 233 (1), Törökbecsénél 306 (0), Titelnél 308 (14).
A Béga Tamásfalvánál 82 (0).
A Temes Módosnál 76 (-10), Torontálszécsánynál 264 (0).
1934
Meghalt Móra Ferenc író, újságíró, múzeológus.
1957
Meghalt Neumann János világhírű matematikus, a számítógép kifejlesztője.
1587
Stuart Máriát, az 1568 óta angol fogságban élő korábbi skót királynőt kivégezték a Fotheringhay kastélyban. A halálos ítéletet I. Erzsébet királynő csak habozva írta alá.
1828
Megszületett Jules Gabriel Verne francia író, többek között az Utazás a Föld középpontjába, a Kétévi vakáció, a Nyolcvan nap alatt a Föld körül és a Sándor Mátyás írója.
1851
Megszületett Kate Chopin amerikai szerző, aki New Orleans kulturális életének szószólójaként volt ismert, fő műve az 1899-ben írt "The Awakening" ("Ébredés").
1920
Megszületett Lana Turner amerikai színésznő, aki az 1940-es évek Hollywoodjának legendás dívája volt, játszott - többek között - "A postás mindig kétszer csenget", "A három testőr", a "Falcon Crest's" című filmekben.
1925
Megszületett Jack Lemmon Oscar-díjas amerikai színész (Van, aki forrón szereti, Irma, te édes, Furcsa pár, A szomszéd nője mindig zöldebb).
1931
Megszületett James Dean amerikai színész.
1932
Megszületett Szinetár Miklós színházi és filmrendező (Háry János, Az ember tragédiája, Csárdáskirálynő).
1932
Megszületett John Williams Oscar-díjas amerikai filmzene-szerző (A cápa, Csillagok háborúja, Harmadik típusú találkozások, Szuperman, E. T., Az Eastwick-i boszorkányok, Schindler listája, Jurassic Park, Harry Potter).
Az ágyában ütött el autó egy férfit az Egyesült Államokban,valósággal berobbant a házba a sportkocsi.
Vezetője nem várta meg a helyszínen a rendőröket, mivel épp előlük menekült. Áldozata, egy 34 éves férfi egy teljes órán át hevert az autó alá szorulva, míg a tűzoltók ki tudták szabadítani. Szerencsére csak égési sérüléseket szenvedett a lábán és a hátsóján, feltehetően hason fekve aludt, amikor a kocsi a falat beszakítva a hálószobájába érkezett.
A rendőrség közlekedési szabálytalanságok miatt üldözte az autó vezetőjét, egyebek közt szöges útzárral is megpróbálta megállítani, ám az illető kikerülte a vastüskéket, a házat azonban nem tudta. Immár cserbenhagyásos gázolás is van a számláján. A rendőrség keresi.
A kocsit csak több órányi megfeszített munkával tudták „kiebrudalni” a házból – adta hírül a BBC.
.gif)
