Megvan a görög megegyezés, örülnek a piacok

Hónapok óta folynak a tárgyalások Görögország jövőjéről, ám hogy mit is akar voltaképpen a görög kormány elé kemény feltételeket szabó trojka, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és az Európai Központi Bank (EKB) illetékesei, az a mai napig az ő titkuk maradt – írta szerdán a görög helyzetről szóló kommentárjában a Die Welt.

A tárgyalások nehézségét és kilátástalanságát jelzik a tegnapi ellentmondó hírek is a görögöknek folyósítandó 130 milliárd eurós IMF/EU-segélycsomagért hozandó megszorítások ügyében. Reggel még a tárgyalások sikertelenségétől volt hangos a világsajtó. Az akkor érkezett hírügynökségi jelentések szerint a görög politikusok nem voltak hajlandók jóváhagyni a költségvetési egyensúly helyreállításához szükséges reformok végrehajtását. A hírek szerint egész éjjel tartó, hétórányi egyeztetés után sem sikerült meggyőznie Lukasz Papadémosz görög miniszterelnöknek az őt támogató koalíció tagjait, hogy további megszorításokra van szükség. A BBC értesülései szerint a nyugdíjak csökkentésén bukott el a görög egyezkedés tegnap hajnalban. Tegnap kora délután viszont már az volt a fő hír, hogy mégis létrejött a megegyezés.

MOST A TROJKA GYŐZÖTT

A szükség nagy úr, a trojka (IMF, EU, EKB) a megszorítások elfogadása híján elzárja ugyanis a pénzcsapot, nem folyósít Athénnak további hiteleket, s újabb külső támogatás nélkül, várakozások szerint már márciusban, csődbe jutna a mediterrán ország. Ebben a kényszerhelyzetben nagyon nehéz nemet mondani a trojka követeléseinek. A görög politikusoknak sem volt bátorságuk ehhez, habár biztosan tudták, hogy potenciális szavazóik haragját vívták ki azzal, hogy igent mondtak az újabb megszorításokra.

A piacok azonnal pozitívan reagáltak a kora délután érkezett várva várt hírre, hogy végül mégis sikerült megegyezésre jutniuk a görög kormánypártoknak a többször elhalasztott tárgyalásokon a második, 130 milliárd eurós IMF/EU-segélycsomagért hozandó megszorítások ügyében. A Footsie 0,7, a CAC–40 1,1 a DAX pedig 1,3 százalékos pluszba kanyarodott föl, az EUR/USD pedig 1,3290-re emelkedett.

Igazán kritikus ügynek még csütörtök délelőtt is a nyugdíjak kérdése számított. A lefaragásokból 300 millió eurót akartak összehozni. A függőben hagyott nyugdíjügyben a kormány a kiegészítő nyugdíjak 15 százalékos karcsúsítását kezdeményezte korábban. A nyugdíjak ügyében született végleges megállapodásról délután még nem voltak ismertek a részletek.

A BBC felsorolta, hogy miben jutottak ezt megelőzően egyezségre a felek. A minimálbért 22 százalékkal, 751 euróról 600 euróra csökkentik. (Meg kell jegyezni, hogy a Görögországhoz hasonlóan EU–IMF-segítségben részesülő Portugáliában például 566 euró a minimálbér.) Elbocsátanak 15 ezer embert 2012 végéig a közszolgálatból – tavaly 30 ezres leépítésbe ment bele a kormány, de ehelyett rendelkezési állományba helyezte az embereket. Ez azt jelenti, hogy még hónapokig kapják a fizetésüket, amíg az állam más munkát keres nekik a közszolgálatban. Vagy legalábbis úgy tesz, mintha tudna másik állást ajánlani számukra. A 13. és 14. havi fizetés, amelyet karácsony és húsvét táján szoktak kapni a magánszféra dolgozói, megmarad.

ELADÓ AZ ORSZÁG

Görögország már hónapok óta kényszerválasztás előtt áll: kormányának az államcsőd és a megszorítások között kell döntenie. Viszonylag egyszerű volna ez a választás, ha a jó és a rossz között kellene mérlegelni, valójában azonban két rossz közül kell választaniuk a görög politikusoknak, ugyanis a további megszorítások nemcsak a tűréshatárának végső határához jutott görög lakosságot sújtja, hanem fékezi a gazdasági növekedés beindítását is, anélkül pedig nincs remény a viszonylag gyors talpra állásra. Egyes szakértők szerint a görögöknek már így is legalább tíz évig kell nyögniük a gazdasági visszaesés és a eladósodottság terhét.

A görög gazdaság immár ötödik éve van recesszióban, s így egyre nehezebb az adósság- és deficitcélok teljesítése. Sokan a megszorításokkal magyarázzák a gazdaság visszaesését, az IMF és az EU szakértői a reformok késlekedésével, a túlméretezett közszférával és a gazdaság megnyitásának elmaradásával okolja az országot.

A bizalmatlanság ékes példája, hogy Franciaország és Németország hétfőn arra szólította fel Görögországot, hogy külön számlán gyűjtse az adósságszolgálat teljesítéséhez szükséges forrásokat.

Diego Iscaro, az IHS Global Insight elemzője szerint „az elmúlt két évben sokat ígért Görögország, de az eredmények egészen más képet mutatnak, és ez sokakban bizalmatlanságot szül”. Hozzátette: „a hitelesség hiánya csak rosszabb lett, amiért egyetlen ígéretet sem tartottak be”.

A nagy ívű privatizációs tervek megvalósítása is döcög. Az utóbbira vonatkozólag a görög kormány 2015-ig összesen 50 milliárd eurós bevételt remél állami tulajdonban lévő eszközök értékesítéséből. Tavaly csupán 1,7 milliárd eurónyi bevételre tett szert, elsősorban a már korábban bejelentett magánosítások révén, így az állami telekommunikációs vállalat, az OTE résztulajdon-értékesítéséből, illetve szerencsejáték-koncessziók eladásából. Korábban 2011-re előbb 5 milliárdos, majd 4 milliárdos privatizációs bevételt remélt az athéni kormányzat.

Az idei évre vonatkozóan 9,3 milliárd euró bevételt remélt Görögország az állami ingatlanvagyon egy részének eladásából, továbbá a Hellenic Petroleum olajfinomító, illetve a DEPA és DESFA gázipari vállalatokban tartott tulajdonhányad értékesítése után. A privatizációs ügynökség vezetője, Jannisz Kukiadisz mindazonáltal a Reutersnek elmondta: ez a cél nem érhető el, és immár 7,4 milliárd eurós bevételt remélnek 2012-ben, többek között az állami részvénytulajdon értékének csökkenése miatt.

A LAKOSSÁG LÁTJA KÁRÁT

Ebben a helyzetben az állam kétségbeesetten igyekszik növelni adóbevételét. A lépések közé tartozik a fűtőolajra kivetett „fogyasztási különadó”; ennek következtében 40 százalékkal emelkedett a magánháztartások által vásárol olaj ára. „Különadó” sújtja az ingatlanokat, még a legkisebb kulipintyót is. Tulajdonosaiknak négyzetméterenként legalább 50 eurócentet kell befizetniük – drága negyedekben az adó mértéke elérheti a tíz eurót négyzetméterenként. Hírek szerint az ingatlanadót hamarosan 20 euró/négyzetméterre növeli a kormány.

Mindez azt jelenti, hogy a trojka tervei kiszívják a dolgozó lakosság – és ezáltal a vállalatok és vállalkozások – maradék gazdasági erejét. Görögországon eret vágnak – a gyógyulásnak viszont nyoma sincs. Ellenkezőleg, minél több idő telik el, annál inkább erősödik az a benyomás, hogy az ország menthetetlen. Erre utaltak Neelie Kroes EU-biztos legutóbbi szavai is, melyek szerint több mint valószínű, hogy Görögország kiválik az euróövezetből.

CSUPÁN IDŐHÚZÁS?

Az említett aggasztó jelek alapján sokan úgy vélik, hogy Görögországot már semmi sem mentheti meg az államcsődtől. Ha viszont már ma világos, hogy Athén menthetetlen, és az a sok milliárd euró, amelyet a pénzpiacok Görögország címén lenyeltek, az utolsó centig „füstbe ment”, akkor miért folytatódnak a tárgyalások? Miért tesznek úgy az érintettek, mintha még mindig keresnék a megoldást?

Frank Bethmann, a ZDF televízió tőzsdei szakértője egyszerű választ adott a fenti kérdésre: szerinte az athéni színjáték egyetlen célja az időhúzás. A nemzetközi tőzsdéket nem rendítené meg Görögország államcsődje. A bankoknak és olyan országoknak viszont, mint Portugália vagy Olaszország, egyfajta tűzfalra van szükségük, hogy kivédjék a görög összeomlás következményeit. Ennek a felépítéséhez pedig időre van szükség. Első lépés gyanánt márciusban várható az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) 700 milliárd euróra való növelése. Az athéni tárgyalások kimenetelétől függetlenül Görögország hitelezői március 20-án megkapják az újabb milliárdokat – jósolta Bethmann.

(Az MTI alapján.)