Csütörtökön bemutató az Újvidéki Színházban – Peter Weiss drámáját Urbán András állította színpadra
Marat the Sade annak az előadásnak a címe, amelynek csütörtökön lesz a bemutatója az Újvidéki Színházban. Urbán András rendező Peter Weiss magyar-német származású, világhírű szerző drámáját vitte színre. Az 1963-ban született darab igencsak hosszú címe híven vázolja fel az alapszituációt: Jean-Paul Marat üldöztetése és meggyilkoltatása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában . Weiss műve a társadalmi hatalom különféle megnyilvánulásait kutatja két szélsőségesen eltérő személyiség alakján keresztül: az egyik Jean-Paul Marat, a francia forradalom hőse, a másik pedig de Sade márki, akiről a szadizmus kapta a nevét.
Az előadás egyik sajátossága, hogy ez az első olyan magyar nyelvű Urbán-rendezés Vajdaságban, amely nem a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban készült. A rendező szuperlatívuszokban nyilatkozott az Újvidéki Színház társulatáról, a próbafolyamat során kialakított együttműködésről:
– Az emberek nyitottak, próbáljuk megérteni egymást. A színésznők és a színészek odaadóak – mondta Urbán, akiben már korábban megfogalmazódott a gondolat, hogy a röviden csak Marat/Sade-ként emlegetett darabot megrendezze, az újvidékiek pedig örömmel kínáltak lehetőséget az ötlet megvalósítására.
Arról, hogy miért nyúlt éppen ehhez a drámához, a rendező így nyilatkozott:
– Érdekelt, hogy milyen szinten van a tudatunk és „nemtudatunk” azokról az eszközökről és hatótényezőkről, amelyek befolyásolják a társadalom változásait, hogyan kell hozzányúlni a változást igénylő problémákhoz, hol vannak a társadalmi akció határai. Érdekelt, hogy mennyire vagyunk tudatlanok ezekben a kérdésekben. Érdekelt az erőszak, a gyűlöletbeszéd. Persze, a humor is. Elégedetlenség, lojalitás, hűtlenség, álomittasság – mindezt hogyan szétzúzni, pontosabban hogyan értelmezni ezt úgy, mint a társadalmi lét általános magatartásformáját.
Góli Kornélia, az előadás dramaturgja azt emelte ki a darab kapcsán, hogy az bár a világtörténelem egy szegmensét tekinti át, az emberiség fontos kérdéseivel is foglalkozik:
– Ha valaki gazdag, akkor valakinek szegénynek is kell lennie. Az egyik ember mindig „megeszi” a másikat, és csak nézőpont kérdése, hogy a forradalom pillanatában ki a jó, és ki a rossz. Mi is megéltünk egy forradalmat, és gondolunk róla valamit, de vajon mit gondol róla egy kívülálló?
Az előadás zenéje elsősorban a dráma énekhangra írt dalának az átiratán alapszik, ebből keletkezett az előadás hangszeres zenéje Mezi Szilárdnak köszönhetően.
– A komponálás során követtem a rendező utasításait, és ennek két aspektusát próbáltam kidomborítani: az egyik a tragikus és drámai megvilágítás, ezzel párhuzamosan pedig az ironikus és melankolikus – de semmiképpen nem cinikus – rálátás – mondta Mezei.
A címszerepekben Magyar Attilát (de Sade) és Hajdú Tamást (Marat) láthatja a közönség. Az előadás repríze február 10-én és 23-án lesz.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Kacag bennem a kisördög, elképzeltem ugyanis egy francia–pakisztáni diplomáciai találkozót, amelyen Jean-Marc Ayrault, a frissen kinevezett francia kormányfő Akbar Zebet fogadja, a találkozóról pedig az al-Dzsazira számol be. Nos, az arab bemondónak csinos kis nevetőgörccsel kellene megküzdenie, a francia miniszterelnök ájro-nak ejtendő vezetékneve ugyanis több arab dialektusban a férfi nemi szerv nevével azonos, a Zeb (esetenként zub) pedig ugyanazt jelenti, mint az ájro, csak jóval vulgárisabban. Ha még ehhez hozzágondoljuk, hogy az Akbar a „legnagyobb”-at jelenti... úgy hihetőnek tűnik a történet, miszerint Szaúd-Arábia nem adott akkreditációt a pakisztáni diplomatának, akit hazája Rijádba jelölt volna nagykövetnek.
De nem kell ilyen messzire mennünk, nálunk is vannak hasonló mulatságos nevek. Ha Mikorka Kálmán, Viz Elek és Vég Béla (tessék csak nyugodtan egybeolvasni!) csupán viccben létezne is, Annus Adrián, az egykor ismert kalapácsvető aligha találta viccesnek, hogy vezetéknevét minden – nem magyar – sportkommentátor következetesen ánusznak ejt.
Hasonlóan „rázós” tud lenni a gyakori Lovas vezetéknév is. Különösen ha németül ejtik, ahol ugye a „v” fau, avagy v=f . Egy Lovas ismerősöm hajdanában Németországban vállalt munkát, így bizonyosan megtörtént vele, hogy szomszédja illedelmesen ráköszönt: Guten morgen herr Lovas... nem is sejtve, hogy köszönése milyen magyaros kicsengésű.
Na de van ez fordítva is ám. Jut eszembe rögtön Vitray Tamás kommentátori elszólása, amikor Anett Pötzsch az egykori olimpiai- és világbajnok német műkorcsolyázónő egyik kűrjének kezdetén megjegyezte: „Milyen sokat fejlődött ez a kis Pötzsch...”
Vajdaságban: ma felhős idő lesz, eső, zápor, zivatar egyaránt lehet, sőt felhőszakadás is. Gyenge délkeleti szél fúj. A hőmérséklet reggel 15 és 17, nappal 18 és 20 fok között mozog.
Az ország területén: túlnyomórészt borús időtől tarthatunk, a reggeli órákban északon és nyugaton esővel, záporral, mennydörgéssel, majd ez napközben az ország többi részére is kiterjed. Az esti órákban nyugaton és délen csökken a felhőzet és megszűnik a csapadék. Mérsékelt délnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 12 és 17, napközben 16 és 22 fok között alakul.
Távolabbi előrejelzés szerint: szerdán és csütörtökön változóan felhős, hűvösebb idővel számolhatunk, ismétlődő esővel, záporral. Csütörtökön este nyugaton és délen csökken a felhőzet és megszűnik a csapadék. Pénteken és szombaton mérsékelt felhősödés, melegebb várható.
Európában: ma szomorkás időre kell felkészülni a kontinens középső és nyugati részein, az Appennini- és a Balkán-félszigeten. Helyenként kiadós csapadék hullik. Franciaország déli részén és a Mediterráneum nyugati felében erős, időnként viharos erejű szél fúj. A leghűvösebb főváros Dublin, mindössze 17 fokos maximális hőmérséklettel, a legmelegebb viszont, ami ritkán történik meg, Moszkva 28 Celsius-fokkal.
A Balkán-félszigeten: ma változékony lesz az időjárás, több helyen eső, zápor alakulhat ki, csak a legdélebbi részeken lehet napsütésre számítani. A nappali hőmérséklet 18 és 26 fok között mozog.
1447
Szent Rita ünnepe, akit a kétségbeejtő helyzetbe került emberek, az anyák és a meddők védőszentjeként tisztelnek.
1867
Kossuth megírta híres Cassandra-levelét, amelyben a kiegyezés ellen tiltakozott.
1879
Ferenc József magyar király jóváhagyta a magyar nyelv oktatását.
1885
Meghalt Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró.
1907
Megszületett Laurence Olivier világhírű Shakespeare-színész és rendező. Ismertebb filmjei: A Bounty; A hazárdőr; Drakula, A Názáreti Jézus I-II; Maraton életre-halálra; Angliai csata; A Manderley-ház asszonya; Lady X válása. Shakespeare filmadaptációi: V. Henrik, Hamlet, III. Richárd.
1924
Megszületett Charles Aznavour, örmény származású, francia színész, zeneszerző.
1927
Budapesten megszületett Oláh György, magyar származású, Nobel-díjas kémikus.
1940
Megszületett Polgáron Pécsi Ildikó Jászai Mari-díjas színésznő, komika. Ismertebb filmjei: Linda; Indul a bakterház; A koppányi aga testamentuma; Herkulesfürdői emlék; Mese habbal; Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?; Az aranyember; Pesti háztetők; Eszpresszóban.
1974
Megszületett Ónodi Henrietta, olimpiai bajnok tornásznő.
1455
Angliában kezdetét vette a "rózsák háborúja", amely két uralkodóház, a Lancaster (jelvénye a piros rózsa) és a York-ház (jelvénye: fehér rózsa) közötti trónharc, illetve a mögöttük álló főnemesi pártok csatározása volt.
Esküvőbe „csöppent” tíz métert zuhanva egy házasságkötő terem padlásáról egy férfi Németországban és épp a menyasszony lába előtt terült el, aki sokkot kapott.
Az eset Unterfrankenben történt, a padlás padlózata nem bírta el a 20 éves Stephan Pfeifert, aki részegen ment fel, mert szerette volna kialudni mámorát egy csendes zugban. A férfi esését valamelyest felfogta egy balkonkorlát, így megúszta a zuhanást csípő- és bordatörésekkel.
A menyasszony, Anett Friedmann is szerencsés, mert ha kicsit előrébb áll, a férfi a halálát is okozhatta volna, így csak a hangulatot csapta agyon – adta hírül az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.
.gif)
