Egészségünk mínuszok idején

Közismert, hogy a dohányzás, a magas koleszterinszint növeli a szívinfarktus kockázatát, az viszont kevésbé köztudott, hogy a szívinfarktus télen gyakoribb. Nagy hidegben ugyanis összeszűkülnek az erek, megnő a vérnyomás, és ezáltal a szív- és érrendszeri betegségek kockázata is. Ezért idősebbeknek a nagy hidegben nem ajánlott a kiadós séta.
A csípős száraz idő ugyan nem kedvez a vírusok terjedésének, de mivel a hideg levegő kiszárítja a légutak nyálkahártyáját – és ezáltal rontja az immunválasz hatékonyságát –, és februárra már a szervezet D-vitaminraktára is kiürült, megnő a felső légúti fertőzések, elsősorban a nátha és az influenza veszélye.
Hideg, száraz időben rosszabbodhat az asztmások állapota, és a mínuszok rosszul érintik a Raynaud-kórban szenvedőket is. A betegség jellemzője, hogy a kéz (ritkán a láb) ujjai mindkét oldalon a hideg hatására (vagy pszichés, érzelmi megterhelést követően) rohamszerűen, fájdalmasan elfehérednek. Ennek oka, hogy az ujjakban levő artériák összeszűkülnek, emiatt a vér hirtelen kiáramlik belőlük, és érgörcs keletkezik. A betegségben szenvedőknél fontos az ujjak védelme a hidegtől.

A kihűlés veszélye
A nagy hideg kihűlést eredményezhet, ami a szervezet abnormálisan alacsony hőmérsékletre való (35 Celsius-fok alá) süllyedését jelenti. A túl alacsony testhőmérséklet károsan befolyásolja az agyműködést, ennek következtében a kihűlt ember nem képes tisztán gondolkodni, sokszor nincs tudatában annak, mi történik vele, és nem képes ellene semmit sem tenni. Kevésbé közismert, hogy az utcán élők mellett leginkább a nem megfelelően táplálkozó és hiányosan öltözött, rosszul fűtött lakásban élő embereket (különösen az időseket), valamint a hűvös szobában alvó csecsemőket érinti.
A kihűlés legfőbb tünetei: remegés, kimerültség, ügyetlen kézmozdulatok, zavarodott beszéd, memóriavesztés, álmosság. Csecsemőknél további jel a piros, hideg bőr és a nagyon alacsony energiaszint. A kihűlt embert tilos forró zuhany alá állítani, ez sokkszerűen hathat szervezetére. Helyette ajánlott finoman dörzsölni a mellkast, a nyakat, a fejet és a lágyékot. Belülről melegít a meleg ital, de az alkohol kerülendő. Ha a testhőmérséklet 35 Celsius-fok alá süllyedt, orvosi segítséget kell kérni.

Fagyási sérülések
A hidegben az erek összehúzódnak, csökken a perifériák vérellátottsága, ami a kéz- és lábujjakat, fület, orrot sérülékenyebbé teszi a fagyással szemben. Ezért érdemes a fület és az arc alsó részét is sállal fedni. A kezet pedig az ötujjas kesztyűnél jobban védi az egyujjas. A nagy hidegben a nehéz, vastag ruhadarabok helyett inkább több könnyű réteg ruha viselése ajánlott, mivel a rétegek között a levegő szigetelő rétegként működik. Mivel a szervezet hőleadásának 40-50 százalékát a fejen keresztüli hőleadás teszi ki, ajánlott a sapkaviselés. Havas, hideg időben a vízálló, maximális tapadást biztosító cipő ajánlott.

A hideg kiszárítja a bőrt
A hideg szárazzá, érdessé teszi a bőrt, amelynek állapota a testápolók mellett a táplálkozással is nagyban befolyásolható. A bőr rugalmasságát segítenek megőrizni az egészséges zsírok és az E-vitamin. Omega–3 zsírsavban bővelkednek a tengeri halak, az E-vitaminnak pedig kitűnő forrása a mandula, a tökmag és a napraforgómag.



Így működik a szervezet hőszabályozó mechanizmusa
Az emberi szervezetben megkülönböztetjük az úgynevezett maghőmérsékletet és a köpeny vagy felszíni hőmérsékletet. A szív közelében mért 37 Celsius-fok körüli maghőmérséklet állandó, a külső környezet hőmérséklete bizonyos határokon belül nem befolyásolja. A maghőmérséklet a belső szervek, szövetek hőmérséklete, a köpenyhőmérséklet pedig a bőr és a bőr alatti szövetek hőmérséklete.
Ha a külső hőmérséklet alacsonyabb, mint a test hőmérséklete, először csökken a bőrön keresztüli hővesztés: összehúzódnak a bőr hajszálerei, libabőrössé válunk, majd az idegrendszer irányításával akarattalan izommozgásokba kezd a testünk, ami hőt termel. Ennek első lépéseként az izmok tónusa megfeszül, majd dideregni, vacogni kezdünk. Hidegben a szervezet termelhet hőt akaratlan izommozgások nélkül is, többek között emésztés során. Ez az oka, hogy a nagyon hideg környezetben élők sok zsiradékot fogyasztanak.
Ne feledjük: hidegben könnyű felszedni néhány kilót. Vannak, akik azért híznak télen, mert kevésbé aktívak, kevesebbet mozognak, másoknál a szezonális depresszió jár fokozott szénhidrátbevitellel. Tény, hogy a testhőmérséklet csökkenése fokozza az étvágyat. Az evés hőtermeléssel jár: már 30–60 perccel az étkezés után a szervezet 10 százalékkal több hőt termel, mint az üres gyomor esetében. Ha valaki el akarja kerülni, hogy a hideggel járó étvágynövekedés pluszkilókat eredményezzen, töltse fel konyháját kalóriaszegény, de tápanyagokban gazdag ételekkel. Téli depresszióban szenvedőknek csokoládé helyett érdemesebb banánt fogyasztaniuk, figyelembe kell azonban venni, hogy a banán a hangulatjavító szerotonin mellett kalóriában is gazdag.