Kedves Olvasóim! Szeretettel gondolok most mindnyájatokra, amikor nekiülök írni. És előzetesen kérem, engedtessék meg a közvetlenebb, barátságosabb tegező viszony, hisz a barátaimnak tekintelek benneteket, akik közel vagytok a szívemhez, így ismeretlenül is. Mindannyian szeretnénk megelégedettebb életet élni, több örömet, több boldogságot (ha van, aki nem, attól bocsánatot kérek). Ennek néhány lényeges és sok apró szempontja van. Vizsgáljuk meg most a lényeges szempontokat – azokat, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy az életünk rendben legyen. Ezeket nevezem a boldogság öt alapkövének.
Az első alapkő – A lélek hazatérése
Ez a központi és legfontosabb kő. E nélkül az életünk olyan – bibliai képpel élve – mint a homokra épített ház. E nélkül hiába van egészség, pénz, család, barátok, bármi más, a lelkünk nem megelégedett – többre vágyik, saját beteljesülésére. Először vissza kell találnunk a gyökereinkhez, létünk forrásához –, ahhoz az élményhez, hogy a „vagyok” sokkal több, mint a „teszek” és „birtoklok”. A Teremtővel való megbékélés ez, a fölfelé való irány megtalálása, ami kiemel a „lent” csalódottsággal és keserűséggel teli iszapjából. A feltétel nélküli szeretettség és elfogadottság fölfedezése ez, amelyben föloldódik bizonyítási és teljesítménykényszerünk, és amelyben végső nyugalmat lelünk, mint egy szerető ölelésben, amire olyannyira vágyik a szívünk. Ezt az alapkövet a legnehezebb megtalálni. Nem azért, mert olyannyira rejtve van, sokkal inkább amiatt, hogy túlontúl büszkék és önelégültek vagyunk ahhoz, hogy megadjuk magunkat ennek a mindent meghaladó szeretetnek. Ha befelé fordítod tekintetedet, magad is fölfedezed ennek igényét, és ha hallgatsz szíved hangjára, megtalálod az útját is.
A második alapkő – Jóban vagyok saját magammal
Miután visszatértünk a forráshoz, át tudjuk ölelni saját magunkat is. Az az életérzés, hogy „szeretem és elfogadom magam”, szintén alapfeltétele a boldog életnek. Sok minden van, amik miatt nem tudjuk magunkat szeretni: hibáink, rossz döntéseink, hátrányos tulajdonságaink, bűneink, tehetetlenségünk, mulasztásaink stb. Az önelutasítás és öngyűlölet az egyik legpusztítóbb erő, amit magunk állítunk elő magunk ellen (és aminek mások is megisszák a levét). Elhanyagoljuk szükségleteinket, nem tudjuk elfogadni a dicséretet, bűntudatunk van, nem tudunk magunknak megbocsátani, önsajnálatban melengetjük (inkább pároljuk) magunkat, adott esetben még büntetjük is, és önmegvetésünkből fakadóan utáljuk az egész világot. Aki ugyanis önmagát nem szereti, az nem szeretheti embertársát sem. Keressük meg együtt elvesztett lényünk csodáját!
Harmadik alapkő – optimista hozzáállás az élethez
A Példabeszédek könyvében írja bölcs Salamon, hogy „amit gondol az ember magában, olyan ő”. A gondolkodásunk, szemléletünk erősen meghatározza, hogy hogyan érezzük magunkat. Ha állandóan negatív gondolataink vannak, pesszimista a szemléletünk, a rossz dolgokra gondolunk és azokról beszélünk, akkor nem várhatjuk, hogy jól érezzük magunkat. Az egyik legfontosabb élettörvény, hogy amire összpontosítasz, azt erősíted, amire gondolsz, annak hatása alá kerülsz. Vagyis életünk abba az irányba halad, amit a gondolkodásunk mutat. Szt. Pál írja a Filippiekhez írt levelében, hogy „ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe”. (Fil 4,8)
Nos, mi jellemzi a mi gondolkodásunkat (és ezzel együtt a beszédünket is)? Mire összpontosítunk? Mi az, amit figyelembe veszünk?
A negyedik alapkő – Jóban lenni másokkal
Miután rendben vagyunk saját magunkkal (de jó lenne, ugye…), lépjünk a másik felé is. A megelégedett és örömteli élet egyik legfontosabb feltétele, hogy a kapcsolataink jól működjenek, hogy szeretetteljes és elfogadó kapcsolatokban legyünk. Mindannyian erre vágyunk, ugyanakkor kevesen teszünk ezért tudatos erőfeszítéseket. Azt szeretnénk, hogy a másik lépjen, ő változzon és a legtöbbször semmi nem mozdul, mindenki vár, vagy beletörődik, vagy éppen odébbáll. A kapcsolatok jó működése/működtetése (mert bizony nem működnek maguktól) aktív és felelős szerepvállalást igényel a részünkről. Ezt tanulni, gyakorolni kell – például a kommunikációt –, és folyamatosan dolgozni rajta.
Ötödik alapkő – cselekvő hozzáállás az élethez
Ha ülünk és várunk a jó szerencsére, az nem biztos, hogy megérkezik. Azt szokták mondani, a szerencse is azt követi, aki mozgásban van. Fel kell tennünk a kérdést:„mit tehetek én, hogy a dolgok jobbra forduljanak?”. És el kell kezdenünk cselekedni: kezdeményezni, megoldani, változtatni. Ez visz előre. A tétlen siránkozás nem visz sehova, csak leépít. Megmozdulni, kedves barátaim, megmozdulni! Indulj, kezdj bele még ma, hogy jobbá tedd az életedet, saját magadat, a körülményeidet! És meglásd, a dolgok jobbra fordulnak – ígérem Neked, hogy így lesz! Próbáld csak ki!
Olvasd a Képes Ifjúságban:


Kacag bennem a kisördög, elképzeltem ugyanis egy francia–pakisztáni diplomáciai találkozót, amelyen Jean-Marc Ayrault, a frissen kinevezett francia kormányfő Akbar Zebet fogadja, a találkozóról pedig az al-Dzsazira számol be. Nos, az arab bemondónak csinos kis nevetőgörccsel kellene megküzdenie, a francia miniszterelnök ájro-nak ejtendő vezetékneve ugyanis több arab dialektusban a férfi nemi szerv nevével azonos, a Zeb (esetenként zub) pedig ugyanazt jelenti, mint az ájro, csak jóval vulgárisabban. Ha még ehhez hozzágondoljuk, hogy az Akbar a „legnagyobb”-at jelenti... úgy hihetőnek tűnik a történet, miszerint Szaúd-Arábia nem adott akkreditációt a pakisztáni diplomatának, akit hazája Rijádba jelölt volna nagykövetnek.
De nem kell ilyen messzire mennünk, nálunk is vannak hasonló mulatságos nevek. Ha Mikorka Kálmán, Viz Elek és Vég Béla (tessék csak nyugodtan egybeolvasni!) csupán viccben létezne is, Annus Adrián, az egykor ismert kalapácsvető aligha találta viccesnek, hogy vezetéknevét minden – nem magyar – sportkommentátor következetesen ánusznak ejt.
Hasonlóan „rázós” tud lenni a gyakori Lovas vezetéknév is. Különösen ha németül ejtik, ahol ugye a „v” fau, avagy v=f . Egy Lovas ismerősöm hajdanában Németországban vállalt munkát, így bizonyosan megtörtént vele, hogy szomszédja illedelmesen ráköszönt: Guten morgen herr Lovas... nem is sejtve, hogy köszönése milyen magyaros kicsengésű.
Na de van ez fordítva is ám. Jut eszembe rögtön Vitray Tamás kommentátori elszólása, amikor Anett Pötzsch az egykori olimpiai- és világbajnok német műkorcsolyázónő egyik kűrjének kezdetén megjegyezte: „Milyen sokat fejlődött ez a kis Pötzsch...”
Vajdaságban: ma felhős idő lesz, eső, zápor, zivatar egyaránt lehet, sőt felhőszakadás is. Gyenge délkeleti szél fúj. A hőmérséklet reggel 15 és 17, nappal 18 és 20 fok között mozog.
Az ország területén: túlnyomórészt borús időtől tarthatunk, a reggeli órákban északon és nyugaton esővel, záporral, mennydörgéssel, majd ez napközben az ország többi részére is kiterjed. Az esti órákban nyugaton és délen csökken a felhőzet és megszűnik a csapadék. Mérsékelt délnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 12 és 17, napközben 16 és 22 fok között alakul.
Távolabbi előrejelzés szerint: szerdán és csütörtökön változóan felhős, hűvösebb idővel számolhatunk, ismétlődő esővel, záporral. Csütörtökön este nyugaton és délen csökken a felhőzet és megszűnik a csapadék. Pénteken és szombaton mérsékelt felhősödés, melegebb várható.
Európában: ma szomorkás időre kell felkészülni a kontinens középső és nyugati részein, az Appennini- és a Balkán-félszigeten. Helyenként kiadós csapadék hullik. Franciaország déli részén és a Mediterráneum nyugati felében erős, időnként viharos erejű szél fúj. A leghűvösebb főváros Dublin, mindössze 17 fokos maximális hőmérséklettel, a legmelegebb viszont, ami ritkán történik meg, Moszkva 28 Celsius-fokkal.
A Balkán-félszigeten: ma változékony lesz az időjárás, több helyen eső, zápor alakulhat ki, csak a legdélebbi részeken lehet napsütésre számítani. A nappali hőmérséklet 18 és 26 fok között mozog.
1447
Szent Rita ünnepe, akit a kétségbeejtő helyzetbe került emberek, az anyák és a meddők védőszentjeként tisztelnek.
1867
Kossuth megírta híres Cassandra-levelét, amelyben a kiegyezés ellen tiltakozott.
1879
Ferenc József magyar király jóváhagyta a magyar nyelv oktatását.
1885
Meghalt Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró.
1907
Megszületett Laurence Olivier világhírű Shakespeare-színész és rendező. Ismertebb filmjei: A Bounty; A hazárdőr; Drakula, A Názáreti Jézus I-II; Maraton életre-halálra; Angliai csata; A Manderley-ház asszonya; Lady X válása. Shakespeare filmadaptációi: V. Henrik, Hamlet, III. Richárd.
1924
Megszületett Charles Aznavour, örmény származású, francia színész, zeneszerző.
1927
Budapesten megszületett Oláh György, magyar származású, Nobel-díjas kémikus.
1940
Megszületett Polgáron Pécsi Ildikó Jászai Mari-díjas színésznő, komika. Ismertebb filmjei: Linda; Indul a bakterház; A koppányi aga testamentuma; Herkulesfürdői emlék; Mese habbal; Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?; Az aranyember; Pesti háztetők; Eszpresszóban.
1974
Megszületett Ónodi Henrietta, olimpiai bajnok tornásznő.
1455
Angliában kezdetét vette a "rózsák háborúja", amely két uralkodóház, a Lancaster (jelvénye a piros rózsa) és a York-ház (jelvénye: fehér rózsa) közötti trónharc, illetve a mögöttük álló főnemesi pártok csatározása volt.
Esküvőbe „csöppent” tíz métert zuhanva egy házasságkötő terem padlásáról egy férfi Németországban és épp a menyasszony lába előtt terült el, aki sokkot kapott.
Az eset Unterfrankenben történt, a padlás padlózata nem bírta el a 20 éves Stephan Pfeifert, aki részegen ment fel, mert szerette volna kialudni mámorát egy csendes zugban. A férfi esését valamelyest felfogta egy balkonkorlát, így megúszta a zuhanást csípő- és bordatörésekkel.
A menyasszony, Anett Friedmann is szerencsés, mert ha kicsit előrébb áll, a férfi a halálát is okozhatta volna, így csak a hangulatot csapta agyon – adta hírül az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.