Mit tehet a rák ellen az, aki már megtapasztalta?
Bene Erika: Ha segíteni tudunk, az bennünket is erősít (fotó: Fodor István) Nem hiszem, hogy sokan megdöbbennének azon az adaton, mely szerint a világon évente több mint hétmillióan, azaz naponta húszezren halnak meg rákban, de annál inkább lesújtó, ha egy rokonunk vagy barátunk betegszik meg. A nagy számok és a világ távoli, az egyetlen eset valóban közeli. S bár a világnapok inflálódni tűnnek, február 4-e, a rákellenes világnap ürügyül szolgálhat arra, hogy olyan ember beszéljen a betegségről, aki maga is megtapasztalta.
A múlt év tavaszán rákellenes egyesület alakult Zentán Bene Erika vezetésével. Ennek az volt az előzménye, hogy a háromgyerekes asszony 2009 májusa óta átesett három műtéten, hat kemoterápiás kezelésen és harminc sugárterápián. S remélhetőleg túl van a nehezén.
– Azok után, amit végigcsináltam, úgy gondoltam, az tud igazán segíteni a sorstársain, aki átélte a betegséget és a kezeléseket – meséli. – Az orvos elmondja ugyan a lényeget, hogy mivel jár a terápia, de az emberben újabb és újabb kérdések vetődnek fel, és nem kopogtathat be minden alkalommal válaszért a rendelőbe, amikor látja, hogy húszan állnak sorba. A betegek száma viszont napról napra nő a környezetünkben, s ha valaki közvetlenül nem is érintett, a rokonai, a barátai vagy a közeli ismerősei körében biztosan van olyan, aki daganatos betegséggel küzd. Mert azt tudni kell, hogy onnan kezdve, hogy az orvos közli a diagnózist, nemcsak a beteg lelki világa roppan össze, hanem a családtagok is megsínylik ezt az állapotot. Éppen ilyen okok miatt az egyesületünk egészséges tagokat is szívesen fogad.
A tanácsadást tekintik a fő feladatuknak?
– Nagyon bonyolult ez a betegség, általában a dohányzást és a helytelen táplálkozást sorolják a leggyakoribb kiváltói közé, velem viszont azt közölte az orvos, hogy az én esetemben javarészt a stressz okozta a rákot. Ilyen okok miatt a civil szervezetünk különféle szakorvosok segítségét kérte a nőgyógyásztól a diabetikuson át a természetgyógyászig. Tehát előadásokat tartunk, és elbeszélgetünk az érdeklődőkkel. Szeretnénk a falvakba is eljutni, olyan helyekre, ahol például nincs naponta orvosi ellátás, mert a rákosok tanácstalanok, bezárkóznak, gyakran nem jutnak kellő információkhoz. Ezeken szeretnénk javítani, s ki is adtunk már egy füzetet a kemoterápiáról. Sajnos kevés támogatást kapunk. A VMSZ azzal segít bennünket, hogy ingyen helyiséget adott az egykori internátus épületében, a község azonban az idén nem juttat pénzt a civil szervezeteknek a működési költségek fedezésére, tehát pályáznunk kell. Szívesen fogadunk mindenféle támogatást ahhoz, hogy segíteni tudjunk a megelőzésben és abban is, hogy túljussunk a betegségen. Ha segíteni tudunk, az bennünket is erősít; több embernek meg kellene próbálnia nem elveszni a saját világában, hanem észrevenni azt, aki mellette segítségért kiált.
Gondolom, ilyenkor a lelki fájdalmak sem sokkal könnyebbek a testieknél. Egyik versében azt írja: „Tudom, hogy kell nekem ez az élet / Hisz úgy tervezem, örökké élek.”
– Amikor az orvos igen nyíltan közölte velem, hogy rákos vagyok, akkor ültem az ágy szélén, és hullottak a könnyeim. De ha már a stresszt okolta a betegségemért, végiggondoltam, hogy valamit biztosan nem jól csináltam, s vajon megéri-e mindenáron megfelelni mindenkinek. A felépüléshez nagyon fontos a hit és az, hogy maximálisan megbízzunk az orvosunkban. Az volt az első gondolatom, hogy nem halhatok meg, mert nagyon sok dolgom van még, és itt vannak a gyerekek. Ahhoz, hogy könnyebben kilábaljunk a bajból, olyan család és barátok kellenek, akik együtt tudnak küzdeni a beteggel. Egy pillanatra sem szabad a halálra gondolni, amit ennyi idő múltán persze már talán könnyű kimondani. Úgy érzem, és mások is ezt mondják rólam, hogy lélekben erősebb lettem, mert aki megpróbálja legyőzni a halálos kórt, és hiszi, hogy sikerülni fog neki, annak már nem kell mástól félnie. Igaz ugyan, hogy egyetlen nap sem múlik el úgy, hogy ne jutna eszembe: rákos lehetek, ha ki is gyógyultam; ez valahol elraktározódik az agyamban, de azért vagyunk emberek, hogy küzdeni tudjunk a holnapért.
Bölcsebb is lett?
– Annyiban, hogy szeretem meghallgatni az idős embereket, épp az élettapasztalattal járó bölcsességük miatt. Először sok mindent butaságnak gondoltam, de ahogy múlik az idő, rájövök, hogy igazuk van, érdemes megszívlelni, amit mondanak. Inkább más lettem. Korábban is szerettem verset olvasni, mostanában viszont írok is: időnként azt érzem, hogy „ezt” le kell írnom, miként naplószerűen leírtam a tapasztalataimat is a betegségről és a gyógykezelésről. Olyan betegség ez a rák, hogy aki küzd vele, néha padlón van, máskor meg úgy érzi, olyan erős, hogy kinevetné a világot. Ez utóbbi állapotot kellene megtartani.
Olvasd a Képes Ifjúságban:


Kacag bennem a kisördög, elképzeltem ugyanis egy francia–pakisztáni diplomáciai találkozót, amelyen Jean-Marc Ayrault, a frissen kinevezett francia kormányfő Akbar Zebet fogadja, a találkozóról pedig az al-Dzsazira számol be. Nos, az arab bemondónak csinos kis nevetőgörccsel kellene megküzdenie, a francia miniszterelnök ájro-nak ejtendő vezetékneve ugyanis több arab dialektusban a férfi nemi szerv nevével azonos, a Zeb (esetenként zub) pedig ugyanazt jelenti, mint az ájro, csak jóval vulgárisabban. Ha még ehhez hozzágondoljuk, hogy az Akbar a „legnagyobb”-at jelenti... úgy hihetőnek tűnik a történet, miszerint Szaúd-Arábia nem adott akkreditációt a pakisztáni diplomatának, akit hazája Rijádba jelölt volna nagykövetnek.
De nem kell ilyen messzire mennünk, nálunk is vannak hasonló mulatságos nevek. Ha Mikorka Kálmán, Viz Elek és Vég Béla (tessék csak nyugodtan egybeolvasni!) csupán viccben létezne is, Annus Adrián, az egykor ismert kalapácsvető aligha találta viccesnek, hogy vezetéknevét minden – nem magyar – sportkommentátor következetesen ánusznak ejt.
Hasonlóan „rázós” tud lenni a gyakori Lovas vezetéknév is. Különösen ha németül ejtik, ahol ugye a „v” fau, avagy v=f . Egy Lovas ismerősöm hajdanában Németországban vállalt munkát, így bizonyosan megtörtént vele, hogy szomszédja illedelmesen ráköszönt: Guten morgen herr Lovas... nem is sejtve, hogy köszönése milyen magyaros kicsengésű.
Na de van ez fordítva is ám. Jut eszembe rögtön Vitray Tamás kommentátori elszólása, amikor Anett Pötzsch az egykori olimpiai- és világbajnok német műkorcsolyázónő egyik kűrjének kezdetén megjegyezte: „Milyen sokat fejlődött ez a kis Pötzsch...”
Vajdaságban: ma felhős idő lesz, eső, zápor, zivatar egyaránt lehet, sőt felhőszakadás is. Gyenge délkeleti szél fúj. A hőmérséklet reggel 15 és 17, nappal 18 és 20 fok között mozog.
Az ország területén: túlnyomórészt borús időtől tarthatunk, a reggeli órákban északon és nyugaton esővel, záporral, mennydörgéssel, majd ez napközben az ország többi részére is kiterjed. Az esti órákban nyugaton és délen csökken a felhőzet és megszűnik a csapadék. Mérsékelt délnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 12 és 17, napközben 16 és 22 fok között alakul.
Távolabbi előrejelzés szerint: szerdán és csütörtökön változóan felhős, hűvösebb idővel számolhatunk, ismétlődő esővel, záporral. Csütörtökön este nyugaton és délen csökken a felhőzet és megszűnik a csapadék. Pénteken és szombaton mérsékelt felhősödés, melegebb várható.
Európában: ma szomorkás időre kell felkészülni a kontinens középső és nyugati részein, az Appennini- és a Balkán-félszigeten. Helyenként kiadós csapadék hullik. Franciaország déli részén és a Mediterráneum nyugati felében erős, időnként viharos erejű szél fúj. A leghűvösebb főváros Dublin, mindössze 17 fokos maximális hőmérséklettel, a legmelegebb viszont, ami ritkán történik meg, Moszkva 28 Celsius-fokkal.
A Balkán-félszigeten: ma változékony lesz az időjárás, több helyen eső, zápor alakulhat ki, csak a legdélebbi részeken lehet napsütésre számítani. A nappali hőmérséklet 18 és 26 fok között mozog.
1447
Szent Rita ünnepe, akit a kétségbeejtő helyzetbe került emberek, az anyák és a meddők védőszentjeként tisztelnek.
1867
Kossuth megírta híres Cassandra-levelét, amelyben a kiegyezés ellen tiltakozott.
1879
Ferenc József magyar király jóváhagyta a magyar nyelv oktatását.
1885
Meghalt Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró.
1907
Megszületett Laurence Olivier világhírű Shakespeare-színész és rendező. Ismertebb filmjei: A Bounty; A hazárdőr; Drakula, A Názáreti Jézus I-II; Maraton életre-halálra; Angliai csata; A Manderley-ház asszonya; Lady X válása. Shakespeare filmadaptációi: V. Henrik, Hamlet, III. Richárd.
1924
Megszületett Charles Aznavour, örmény származású, francia színész, zeneszerző.
1927
Budapesten megszületett Oláh György, magyar származású, Nobel-díjas kémikus.
1940
Megszületett Polgáron Pécsi Ildikó Jászai Mari-díjas színésznő, komika. Ismertebb filmjei: Linda; Indul a bakterház; A koppányi aga testamentuma; Herkulesfürdői emlék; Mese habbal; Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?; Az aranyember; Pesti háztetők; Eszpresszóban.
1974
Megszületett Ónodi Henrietta, olimpiai bajnok tornásznő.
1455
Angliában kezdetét vette a "rózsák háborúja", amely két uralkodóház, a Lancaster (jelvénye a piros rózsa) és a York-ház (jelvénye: fehér rózsa) közötti trónharc, illetve a mögöttük álló főnemesi pártok csatározása volt.
Esküvőbe „csöppent” tíz métert zuhanva egy házasságkötő terem padlásáról egy férfi Németországban és épp a menyasszony lába előtt terült el, aki sokkot kapott.
Az eset Unterfrankenben történt, a padlás padlózata nem bírta el a 20 éves Stephan Pfeifert, aki részegen ment fel, mert szerette volna kialudni mámorát egy csendes zugban. A férfi esését valamelyest felfogta egy balkonkorlát, így megúszta a zuhanást csípő- és bordatörésekkel.
A menyasszony, Anett Friedmann is szerencsés, mert ha kicsit előrébb áll, a férfi a halálát is okozhatta volna, így csak a hangulatot csapta agyon – adta hírül az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.