Kávé, halk zene mellett

A környezet zajának megfelelő 35 decibeles zajszint az emberi beszélgetés által előidézettnek felel meg – állítják a kávéház-tulajdonosok, ebből kifolyólag a város döntése nem hagy nagy „teret” a zenélésnek. A városi önkormányzatnál mindeddig nem kommentálták a vendéglátósok panaszait. A felügyelőség, úgy tűnik, megértést tanúsít a kávézók, cukrászdák és klubok iránt, s bár már jogukban állna megtenni az első ellenőrzéseket, úgy nyilatkoztak, hogy egy ideig még nem kell rájuk számítani, hiszen tisztában vannak vele: a tulajoknak nem volt elég idejük arra, hogy elvégezzék a szükséges méréseket, s beszerezzék a zaj mértékéről szóló jelentéseket, melyekkel rendelkezniük kell, ha zenét akarnak a kávézóban. Nem lehet tudni, pontosan mennyit időt adtak a lokáloknak arra, hogy a zajszint csökkentésével kapcsolatos lépéseket megtegyék, egyedül annyit közöltek, hogy a későbbiekben tájékoztatják majd a nyilvánosságot a szigorúbb kontroll megkezdéséről. A felügyelőségnél ugyanakkor emlékeztetnek: nem a kávézókon belüli zajszint csökkentéséről van szó, hanem a szomszédos lakásban előidézett zajról. Ha ugyanis megfelelő az illető szórakozóhely hangszigetelése, akkor bent akár 200 decibelre is nyugodtan feltornázhatja magát a hangerősségmérő, a lényeg az, hogy a legközelebbi lakásban erről mit se tudjanak. Ismerve a rossz gazdasági helyzetet, nehezen hihető, hogy a kávézók bérlői nagy pénzt fektettek volna be az adott helyiség hangszigetelésébe, hiszen az esetek többségében a lényeg az objektum mielőbbi helyrepofozása és gyors megnyitása. A felügyelőségnél azt mondják, a döntés azért született meg, hogy „lejjebb halkítsa” az éjszakai órák nyugalmát számos helyen zavaró zenebonát.

LEGYEN ÖTVEN DECIBEL!

A vendéglátósoknak nincsenek különösebb ellenvetéseik egy efféle szabályozás kidolgozása ellen, a jelenlegit azonban eltúlzottnak, szigorúnak találják.
– A 35 decibeles zajt egy négy fal közötti hangosabb emberi társalgással is ki lehet váltani. Mi azt javasoljuk a város képviselőinek, hogy növeljék ezt az értéket – nyilatkozta lapunknak Dragan Stanojević, az Újvidéki Vendéglátóiparosok Egyesületének vezetője.
Véleménye szerint a környezet állandó zajától függően 40–50 decibelre kellene emelni a megszabott felső határértéket. Mint mondta, a zajszint ezen értéke egyébként sem számít egyaránt ideálisnak a város minden pontján. Van, ahol egy 35 decibeles zaj is nagy, van azonban, ahol túl alacsonynak bizonyul. Nem lehet ugyanis összehasonlítani a város központjának és az Újtelepnek a zaját, s éppen emiatt számít nehéz feladatnak kijelölni az általánosan engedélyezett mértéket – állítja az egyesület vezetője.

A MÉRÉS IS PÉNZBE KERÜL

A város döntése kapcsán a legnagyobb gondnak az tűnik, hogy kevés az olyan vendéglátós, akinek lenne annyi pénze, hogy nagy összegeket fektessen be a lokál hangszigetelésébe. Arra is gondolni kéne – mondta Stanojević –, hogy a zaj megállapításához szükséges mérés sem olcsó, 20 ezer dinárba kerül, ráadásul az efféle szolgáltatásokat végző cégek száma is igen alacsony: Újvidék területén mindössze négyen vagy öten vannak. Kérdéses, tette hozzá, hogy mennyi időbe telne, amíg mind az ezer bár sorra jutna, el tudná végezni a méréseket, és be tudná fejezni a szükséges munkálatokat. Ezek miatt az okok miatt lenne Stanojević szerint egyszerűbb és jobb megoldás a problémás érték megváltoztatása.
Úgy fogalmazott, hogy a városvezetés döntését nem a kávézókra mért újabb csapásként élik meg. Arról van szó, magyarázta, hogy az önkormányzat megkísérel rendet teremteni a közbiztonság és a közrend területén. Hozzátette, valóban vannak a városnak olyan pontjai, ahol e tekintetben nem állnak úgy a dolgok, ahogy kellene, ami egyes vendéglátósok nemtörődömségének a következménye. A most meghozott szigorú előírás helyett mégis egy rugalmasabbat javasolnak, amelyhez könnyebben alkalmazkodna mindenki, s közös érdek lenne annak betartása.