Ismét egyre többet vásárolunk hitelre
Az idősebb korosztály minden bizonnyal még emlékezik azokra az évekre, amikor az a vicc járta, hogy Jugoszlávia hamarább feljut a Holdra, mint bármelyik másik ország. Hogyan? Úgy, hogy egymásra rakja a vállalati és a bankhiteleket, s ezzel a módszerrel könnyedén eléri az említett bolygót. Akkoriban az emberek elsősorban azért verték magukat ilyen jellegű adósságba, mert igencsak kifizetődő volt. A vállalatok legnagyobb része csupán azért számolt fel egy százalék kamatot a lakásvásárlási vagy házépítési hitelre, mert az akkor hatályos törvény erre kötelezte. Arról nem is szólva, hogy az infláció néhány év alatt olyannyira elértéktelenítette a havi részletet, hogy nem kevesen a tizenöt éves futamidejű kölcsön utolsó egyharmadát egy-két doboz cigaretta árából egy összegben törlesztették.
Az életszínvonal egyre gyorsabb romlásával az emberek lassan rákényszerültek az úgynevezett fogyasztói hitelekre. Ez az eladósodási forma napjainkban ismét lendületet vett. Különösen télvíz idején, amikor a havi bevételből már nem futja a fűtési díj teljes összegének törlesztésére, azt nem is említve, hogy ha tartós háztartási értékekre, például mosógépre, hűtőszekrényre vagy televízióra fáj a fogunk, kénytelenek vagyunk elfogadni valamelyik pénzintézet mézes-mázas hangú kínálatát.
Nos, a bankok egyesületének adatai szerint öt évvel ezelőtt Szerbia polgárai 9,6 millió csekket használtak fel, s ezekkel 24,5 milliárd dinárt költöttek el. Tavaly több mint hétszázezerrel csökkent az igényelt csekkek száma, a dinárösszeg azonban megközelítette a 40 milliárdot.
A halasztott fizetésben járatlanok azt hihetnék, hogy a 30–180 napos határidő a kereskedőknek ugyan nem felel meg, de a nagy konkurencia miatt kénytelenek megadni ezt a kedvezményt a vásárlóknak. Pedig nem így van. Közismert tény, hogy karácsony és újév táján az emberek sokkal többet költenek, mint egyébként. Ennek azonban komoly ára van. Januárban, de nem ritkán februárban is az emberek csupán a legszükségesebb árucikkeket veszik meg, hiszen decemberben vagy kiürítették a családi kasszát, vagy pedig előre elköltötték néhány havi keresetüket. A kereskedők azonban ezekben a számukra böjtös hónapokban érvényesítik a náluk levő csekkeket.
Az ügylet – természetesen – a bankok számára sem hátrányos, sőt! Egyesek a csekkek kiadásánál 10, néhányan azonban akár 100 dinárt is felszámolnak költségként. Számukra azonban legnagyobb üzlet a kamat, hiszen ha a polgár a megengedett mínuszba szalad, számolnia kell azzal, hogy az előre elköltött összeg 19–38 százalékkal növekszik, és amennyiben ezt a határt is túllépi, esetenként 501 százalék kamatot kénytelen fizetni.
Mivel a banki körökben is dúl a versengés, igen hasznos a hitel felvétele előtt több pénzintézménynél is érdeklődni a feltételek iránt. Az életszínvonal folyamatos csökkenése az ő forgalmukra is kedvezőtlenül hat, és bizonyos kedvezményekkel igyekeznek magukhoz csalogatni az ügyfeleket.
Persze legjobb, ha az ember nem fanyalodik hitel felvételére. A csekkekkel történő trükközés azonban egyre inkább a kilencvenes évek elejét idézi.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
A hétvégi számban két kollégám is írt internetes tapasztalatairól, egyrészt arról, hogy a rendszer megfigyeli a felhasználók napi rutinját, kapcsolatait, profilt készít, másrészt arról, hogy mi történik, ha valaki gyanútlanul rákattint egy ablakra.
Mindenkinek megvan a maga története. Engem mostanában a gmail levelezés tolakodó figyelmessége zavar. Évek óta használom a címet, de csak az utóbbi hónapokban jutott eszükbe másnaponként megkérdezni, hova leszek a bánattól, ha elfelejtem a jelszavamat, mi sem egyszerűbb: adjam meg a saját érdekemben a mobilszámom, a nevem, a címem, a jelszavam. Na ne. Különben is rátetováltattam a …
Nemrég egy külföldi utam repülőgép-helyfoglalását intéztem. Mit ad isten, még be sem fejeztem a levelet, felcsapódódott egy sáv, rajta villogott az egyik légitársaság összes ajánlata azon a vonalon és azon a nyelven, amin éppen írtam.
Ennél is vadabbul akartak segíteni a múlt héten. Egy szöveget küldtem, egy rövid válasszal. Hogy hova és mit, azt a Nagy Testvértől megtudhatják, mert a hálózat agya tökéletesen működik, míg mi csak halandók vagyunk. Nyomtam a küldés gombot, mire elém vágódott egy ablak, amely ékes magyarsággal figyelmeztetett, hogy a szöveget, amit a levélben említettem, elfelejtettem csatolni!
Lepöccintettem az ablakot, mint legyet az ablakpárkányról. Csak azért is elküldtem így. Majd újra, csatolva. Aggódjon értem a halál, ne a rendszer.
Vajdaságban: ma felhős idő lesz, eső, zápor, zivatar egyaránt lehet, sőt felhőszakadás is. Gyenge délkeleti szél fúj. A hőmérséklet reggel 15 és 17, nappal 18 és 20 fok között mozog.
Az ország területén: túlnyomórészt borús időtől tarthatunk, a reggeli órákban északon és nyugaton esővel, záporral, mennydörgéssel, majd ez napközben az ország többi részére is kiterjed. Az esti órákban nyugaton és délen csökken a felhőzet és megszűnik a csapadék. Mérsékelt délnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 12 és 17, napközben 16 és 22 fok között alakul.
Távolabbi előrejelzés szerint: szerdán és csütörtökön változóan felhős, hűvösebb idővel számolhatunk, ismétlődő esővel, záporral. Csütörtökön este nyugaton és délen csökken a felhőzet és megszűnik a csapadék. Pénteken és szombaton mérsékelt felhősödés, melegebb várható.
Európában: ma szomorkás időre kell felkészülni a kontinens középső és nyugati részein, az Appennini- és a Balkán-félszigeten. Helyenként kiadós csapadék hullik. Franciaország déli részén és a Mediterráneum nyugati felében erős, időnként viharos erejű szél fúj. A leghűvösebb főváros Dublin, mindössze 17 fokos maximális hőmérséklettel, a legmelegebb viszont, ami ritkán történik meg, Moszkva 28 Celsius-fokkal.
A Balkán-félszigeten: ma változékony lesz az időjárás, több helyen eső, zápor alakulhat ki, csak a legdélebbi részeken lehet napsütésre számítani. A nappali hőmérséklet 18 és 26 fok között mozog.
1447
Szent Rita ünnepe, akit a kétségbeejtő helyzetbe került emberek, az anyák és a meddők védőszentjeként tisztelnek.
1867
Kossuth megírta híres Cassandra-levelét, amelyben a kiegyezés ellen tiltakozott.
1879
Ferenc József magyar király jóváhagyta a magyar nyelv oktatását.
1885
Meghalt Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró.
1907
Megszületett Laurence Olivier világhírű Shakespeare-színész és rendező. Ismertebb filmjei: A Bounty; A hazárdőr; Drakula, A Názáreti Jézus I-II; Maraton életre-halálra; Angliai csata; A Manderley-ház asszonya; Lady X válása. Shakespeare filmadaptációi: V. Henrik, Hamlet, III. Richárd.
1924
Megszületett Charles Aznavour, örmény származású, francia színész, zeneszerző.
1927
Budapesten megszületett Oláh György, magyar származású, Nobel-díjas kémikus.
1940
Megszületett Polgáron Pécsi Ildikó Jászai Mari-díjas színésznő, komika. Ismertebb filmjei: Linda; Indul a bakterház; A koppányi aga testamentuma; Herkulesfürdői emlék; Mese habbal; Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?; Az aranyember; Pesti háztetők; Eszpresszóban.
1974
Megszületett Ónodi Henrietta, olimpiai bajnok tornásznő.
1455
Angliában kezdetét vette a "rózsák háborúja", amely két uralkodóház, a Lancaster (jelvénye a piros rózsa) és a York-ház (jelvénye: fehér rózsa) közötti trónharc, illetve a mögöttük álló főnemesi pártok csatározása volt.
Esküvőbe „csöppent” tíz métert zuhanva egy házasságkötő terem padlásáról egy férfi Németországban és épp a menyasszony lába előtt terült el, aki sokkot kapott.
Az eset Unterfrankenben történt, a padlás padlózata nem bírta el a 20 éves Stephan Pfeifert, aki részegen ment fel, mert szerette volna kialudni mámorát egy csendes zugban. A férfi esését valamelyest felfogta egy balkonkorlát, így megúszta a zuhanást csípő- és bordatörésekkel.
A menyasszony, Anett Friedmann is szerencsés, mert ha kicsit előrébb áll, a férfi a halálát is okozhatta volna, így csak a hangulatot csapta agyon – adta hírül az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.
.gif)
