
A pap, a bakó és a bíró felsorakozik a pódiumon. Az épületből két csuklyás férfi elővezeti a rabot. Lépteik csikordulnak a kavicson, dübörögnek a deszkalépcsőn, a pódiumon. A rabot ráfektetik a padra, a bárd felszalad a magasba.
– Nyakat az ékbe, hajat hátraigazít, lehetőleg nem mocorog! – utasít, igazít a sapkáján, köp ki a kavicságyra a bakó. A bíró súg valamit idegesen az egyik őrnek, deszkadübörgés, kavicscsikorgás, ajtónyikordulás – ajtónyikordulás, kavicscsikorgás, a pódium dübörgése. A rab feje alatt a mélyben nyikkan a ledobott kosár. A bíró beletúr a tartalmába, szalmasziszegés.
– Friss – vonja le a tanulságot.
A pap imádkozni kezd. Varjúkárogás. A bakó krákogása.
– S az utolsó kívánság elmarad? – igazgatja a fejét, fájlalja a derekát, jön rá a vizelési inger, érzi kihűlni a lábát Anti. A szél meglóbázza a bakó kezében a kötelet, a nyaktiló csigája nyikorog. Az ima félbeszakad.
– Azt tegnap már megejtettük – int a papnak folytatást, nyugtázza a Miatyánk folytatódását, néz türelmetlenül a bakóra, majd a rabra a bíró. – Ne nyakaskodjon!
– Hé, hé, hé! – fordítaná a fejét, húz fekete csíkokat cipője sarkával a padra, támaszkodna a könyökére Anti. – Nem a fejvesztés, a kivégzés elhalasztását kértem! Utolsó kívánságra ma is jogom van!
Az ima újból megszakad. Pusmogás. A bakó kiköp a kavicságyra.
– Utolsó kívánságra mindenkinek joga van – kulcsolja össze mellén a kezét, szégyenkezik gyomorkorgásán Anti. – Meg, tudják, ez nekem különösen fontos... Mondhatni életbe vágóan. Amióta napról-napra nyújtjuk a kivégzésemet, tán' épp a halál testközelisége miatt – keresi a bakó tekintetét, csalódik, hogy az a sapkáját igazgatja, keresi a bíró tekintetét, csalódik, hogy nyakát nem tudja hátrafordítani, keresi a pap tekintetét, nézi a lehajtott fejet, állapodik meg tekintete a szürke égen –, tehát a testközelisége miatt még az írás is jobban megy. A szüleim, barátaim megszerettek, minden reggel megsiratnak, minden délben friss virágot – majd feleszmélve –, minden este vacsorát hoznak. Isten bizony, még az étvágyam is javult! Tehát nekem, mondhatni létfontosságú az utolsó kívánság!
Sutyorgás a füle mellett, bosszankodás, káromkodás. A pap feddő hangja.
– Csendesen, fiam.
Pódiumnyikorgás.
– Ez nem jótét szolgálat! – vörösödik el, int a bakónak, buzdítja a papot a bíró. – Meg különben is, már 23 éve húzzuk-halasztjuk a dolgot. A törvény türelme is véges!
Csörren a nyaktiló csigája, suhan a penge, szörcsen a torok, zizzen a kosárban a szalma. A bakó kiköp a kavicságyra.
– Bassza meg – emeli a kosarat, ülteti fel a padon a fejetlen testet, ás gödröt, tisztít sarat ásóról a bakó. – Ezekkel a tollforgatókkal mindig csak a baj van.
Olvasd a Képes Ifjúságban:


A hétvégi számban két kollégám is írt internetes tapasztalatairól, egyrészt arról, hogy a rendszer megfigyeli a felhasználók napi rutinját, kapcsolatait, profilt készít, másrészt arról, hogy mi történik, ha valaki gyanútlanul rákattint egy ablakra.
Mindenkinek megvan a maga története. Engem mostanában a gmail levelezés tolakodó figyelmessége zavar. Évek óta használom a címet, de csak az utóbbi hónapokban jutott eszükbe másnaponként megkérdezni, hova leszek a bánattól, ha elfelejtem a jelszavamat, mi sem egyszerűbb: adjam meg a saját érdekemben a mobilszámom, a nevem, a címem, a jelszavam. Na ne. Különben is rátetováltattam a …
Nemrég egy külföldi utam repülőgép-helyfoglalását intéztem. Mit ad isten, még be sem fejeztem a levelet, felcsapódódott egy sáv, rajta villogott az egyik légitársaság összes ajánlata azon a vonalon és azon a nyelven, amin éppen írtam.
Ennél is vadabbul akartak segíteni a múlt héten. Egy szöveget küldtem, egy rövid válasszal. Hogy hova és mit, azt a Nagy Testvértől megtudhatják, mert a hálózat agya tökéletesen működik, míg mi csak halandók vagyunk. Nyomtam a küldés gombot, mire elém vágódott egy ablak, amely ékes magyarsággal figyelmeztetett, hogy a szöveget, amit a levélben említettem, elfelejtettem csatolni!
Lepöccintettem az ablakot, mint legyet az ablakpárkányról. Csak azért is elküldtem így. Majd újra, csatolva. Aggódjon értem a halál, ne a rendszer.
Vajdaságban: ma felhős idő lesz, eső, zápor, zivatar egyaránt lehet, sőt felhőszakadás is. Gyenge délkeleti szél fúj. A hőmérséklet reggel 15 és 17, nappal 18 és 20 fok között mozog.
Az ország területén: túlnyomórészt borús időtől tarthatunk, a reggeli órákban északon és nyugaton esővel, záporral, mennydörgéssel, majd ez napközben az ország többi részére is kiterjed. Az esti órákban nyugaton és délen csökken a felhőzet és megszűnik a csapadék. Mérsékelt délnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 12 és 17, napközben 16 és 22 fok között alakul.
Távolabbi előrejelzés szerint: szerdán és csütörtökön változóan felhős, hűvösebb idővel számolhatunk, ismétlődő esővel, záporral. Csütörtökön este nyugaton és délen csökken a felhőzet és megszűnik a csapadék. Pénteken és szombaton mérsékelt felhősödés, melegebb várható.
Európában: ma szomorkás időre kell felkészülni a kontinens középső és nyugati részein, az Appennini- és a Balkán-félszigeten. Helyenként kiadós csapadék hullik. Franciaország déli részén és a Mediterráneum nyugati felében erős, időnként viharos erejű szél fúj. A leghűvösebb főváros Dublin, mindössze 17 fokos maximális hőmérséklettel, a legmelegebb viszont, ami ritkán történik meg, Moszkva 28 Celsius-fokkal.
A Balkán-félszigeten: ma változékony lesz az időjárás, több helyen eső, zápor alakulhat ki, csak a legdélebbi részeken lehet napsütésre számítani. A nappali hőmérséklet 18 és 26 fok között mozog.
1447
Szent Rita ünnepe, akit a kétségbeejtő helyzetbe került emberek, az anyák és a meddők védőszentjeként tisztelnek.
1867
Kossuth megírta híres Cassandra-levelét, amelyben a kiegyezés ellen tiltakozott.
1879
Ferenc József magyar király jóváhagyta a magyar nyelv oktatását.
1885
Meghalt Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró.
1907
Megszületett Laurence Olivier világhírű Shakespeare-színész és rendező. Ismertebb filmjei: A Bounty; A hazárdőr; Drakula, A Názáreti Jézus I-II; Maraton életre-halálra; Angliai csata; A Manderley-ház asszonya; Lady X válása. Shakespeare filmadaptációi: V. Henrik, Hamlet, III. Richárd.
1924
Megszületett Charles Aznavour, örmény származású, francia színész, zeneszerző.
1927
Budapesten megszületett Oláh György, magyar származású, Nobel-díjas kémikus.
1940
Megszületett Polgáron Pécsi Ildikó Jászai Mari-díjas színésznő, komika. Ismertebb filmjei: Linda; Indul a bakterház; A koppányi aga testamentuma; Herkulesfürdői emlék; Mese habbal; Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?; Az aranyember; Pesti háztetők; Eszpresszóban.
1974
Megszületett Ónodi Henrietta, olimpiai bajnok tornásznő.
1455
Angliában kezdetét vette a "rózsák háborúja", amely két uralkodóház, a Lancaster (jelvénye a piros rózsa) és a York-ház (jelvénye: fehér rózsa) közötti trónharc, illetve a mögöttük álló főnemesi pártok csatározása volt.
Esküvőbe „csöppent” tíz métert zuhanva egy házasságkötő terem padlásáról egy férfi Németországban és épp a menyasszony lába előtt terült el, aki sokkot kapott.
Az eset Unterfrankenben történt, a padlás padlózata nem bírta el a 20 éves Stephan Pfeifert, aki részegen ment fel, mert szerette volna kialudni mámorát egy csendes zugban. A férfi esését valamelyest felfogta egy balkonkorlát, így megúszta a zuhanást csípő- és bordatörésekkel.
A menyasszony, Anett Friedmann is szerencsés, mert ha kicsit előrébb áll, a férfi a halálát is okozhatta volna, így csak a hangulatot csapta agyon – adta hírül az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.