Címoldal | Belföld | Külföld | Kitekintő | Közelkép | Gazdaság | Művelődés | Sport | Közös íróasztalunk | Régiók | Mellékleteink | Heti rovataink
Percről percre | Mit szól hozzá? | Archivum | Normál nézet

Beteg az egészségügy

Dr. Zoran Stanković: A hatékonyabb betegellátás érdekében módosul a várólistarendszer


Az Egészségügyi Minisztérium gondoskodott-e arról, hogy a szervezett mellrákszűrési program megvalósításához – melyben 39 egészségügyi intézmény vesz részt – legyen elegendő számú radiológus, lévén hogy az elmúlt időszakban többször elhangzott, kevés az ilyen szakosítású orvos?
– Valóban nincs elegendő radiológusunk. Ezért a közelmúltban elfogadott egészségügyi törvény módosításában erre a kérdésre is kitértünk. Az a célunk, hogy az évek óta tartó hiányt minél előbb bepótoljuk, de ez nem történhet egyik napról a másikra, hiszen a szakosítás több évig tart. Az egészségügyi törvény módosításával az orvosok a gyakornoki státus letelte, illetve az eredményes szakvizsga után azonnal megkezdhetik a specializációt. Ami a japán donációból származó mammográfok és egyéb berendezések szakszerű kezelését illeti, ehhez lesz elegendő radiológus és technikus. Az egészségügyi intézmények a szakorvosok ésszerű elosztásával úgy szervezik meg a munkát, hogy ezeknek a berendezéseknek a kapacitását maximálisan ki tudják használni.

Egy évvel ezelőtt adták át rendeltetésének Újvidéken a tartományi kórház új sürgősségi központját. A káderhiányt azóta sem sikerült megoldani, mintegy 150 orvossal van kevesebb a szükségesnél. Várható-e belátható időn belül a helyzet rendezése?
– Az év végéig nem tudjuk teljesíteni ígéretünket, és feltölteni a káderállományt, mivel a minisztériumnak erre nincs pénze. Tudni kell azonban, hogy ugyanakkor Vajdaságban vannak olyan helységek, ahol az egészségügyben dolgozók több mint 30 százalékának nincs megfelelő egészségügyi képzettsége. Amennyiben bármihez is hozzáfognánk, s a nem megfelelő képzettségű kádereket munkaerő-felesleg címén elbocsátanánk, és a helyükre megfelelőeket alkalmaznánk, az előbbiek végkielégítéséhez tetemes összegre lenne szükségünk. A kifizetésüket Szerbia költségvetése nem teszi lehetővé, tehát belátható időn belül erre nem kerülhet sor. Ami a sürgősségi központot illeti, arra törekszünk, hogy a tartomány és Újvidék város illetékeseivel áthidaló megoldást találjuk. Még semmi konkrétat nem ígérhetek, hiszen alig néhány hónapja foglaltam el a posztot az Egészségügyi Minisztérium élén.

A sürgősségi központnak az ún. A szárnya készült el, mikor várható az építkezés folytatása?
– A mandátumom elején dr. Bojan Pajtićtyal, a tartományi kormány elnökével megtekintettem a létesítményt. Az Egészségügyi Minisztérium részéről nincs semmi akadálya az építkezés folytatásának.

A kamenicai onkológiai intézet már évek óta felszereléshiánnyal küzd, kevés a besugárzó készülék, a meglévők pedig gyakran meghibásodnak. Mindennek a rákbetegek látják kárát, mert hosszú a várakozási lista. Hónapokba telik, mire a kezelésre váró páciensek sorra kerülnek. Mikor változik a helyzet? És meddig jutottak az illetékesek a várólistákkal való manipulálás, visszaélés felülvizsgálása ügyében?
– Az intézetben járt a pénzügyi, az egészségügyi felügyelőség. Hogy mit tapasztaltak, hamarosan nyilvánosságra hozzuk. Ami pedig a felszerelés-vásárlást illeti, tíz nappal ezelőtt a minisztériumban megbeszélést folytattunk, melyen a többi között jelen volt dr. Csengeri Attila tartományi egészségügyi titkár, Dušan Jovanović, a kamenicai onkológiai intézet igazgatója is. Azt tervezzük, hogy a cigaretta eladásából származó bevétel egy részét a szükséges felszerelés vásárlására fordítjuk. Remélem, hogy jövőre ezt a problémát sikerül megoldani. Tudomásom szerint a tartomány már elindította az akciót 2 berendezés megvásárlására.

A közelmúltban újfent felborzolta a kedélyeket az influenza elleni védőoltás beszerzésével kapcsolatos affér. Kiderül-e végre, ki a felelős az üzletért?
– A hatóságok hamarosan befejezik a nyomozást, a munka a végéhez közeledik. Vonatkozik ez a többi nagy visszhangot keltett botrányra is, ami az elmúlt időszakban az egészségügyben kirobbant. Várhatólag szeptember derekán vagy október elején a nyilvánosságot is tájékoztatják arról, ki volt a felelős a vakcina beszerzésének ügyében.

A közelmúltban módosult az egészségügyi és betegbiztosítási törvény, mire számíthatnak Szerbia polgárai?
– A törvény legjelentősebb hozadéka, hogy mintegy kétmillió olyan polgár számára nyújt egészségügyi biztosítást, akiknek erre eddig nem volt joguk. Itt kell említeni az egyetemisták fogászati ellátását – egyes szolgáltatások 26 éves korig ingyenesek lesznek – továbbá az ingyenes mell- és méhnyakrák-szűrést stb. Az új törvény rendet kíván tenni az egészségügy berkeiben. A betegek ezentúl nem írathatnak fel gyógyszert maguknak, amennyiben nincs választott orvosuk, és nem kérhetnek beutalót a megelőző vizsgálatokra sem. Továbbá a hatékonyabb betegellátás érdekében módosul a várólista-rendszer, hiszen eddig gyakorlatilag átláthatatlan volt, és nem lehetett tudni a különböző műtétekre várakozó páciensek számát. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy azoknak, akik kommentálják a törvényt, mindenekelőtt részletesen kellene ismerniük a benne foglaltakat. Biztosíthatok mindenkit, hogy a módosított törvény a betegek érdekeit szolgálja majd.

Sok képzett fiatal, köztük számos orvos hagyja el az országot a külföldön való jobb megélhetés reményében, miközben a szerbiai egészségügyben kevés a radiológus, az altatóorvos, a patológus. Mit tervez a minisztérium ennek megakadályozása érdekében?
– Mindent megteszünk annak érdekében, hogy marasztaljuk a fiatal orvosokat, hogy itthon találják meg boldogulásukat. A szűkös anyagiak ellenére is igyekszünk megoldani a foglalkoztatásuk kérdését. Bízom abban, hogy e téren az idei év végén, illetve a jövő év elején már konkrét eredményeket tudunk felmutatni.

Az Egészségügyi Világszervezet minden évben rangsorolja az országokat aszerint, milyen az egészségügyi ellátási rendszerük. A legutóbb készült kimutatás szerint a lista élén Franciaország áll, a második Olaszország, a harmadik San Marino, Japán például a 10., az USA a 37. helyen áll. Szerbia egyáltalán nem került fel a listára.
És még egy adat: Szerbia évente 250 dollárt fordít 1 lakos egészségügyi ellátására, kb. annyit, mint Líbia, Gabon, Irán.

******


Az egészségügyi minisztérium idei költségvetése 3,7 milliárd dinár, ez pedig kétszer kevesebb, mint amennyi 2007-ben, és ugyanannyi, mint amennyi 2003-ban volt. A minisztérium idén 906 millió dinárt fordít beruházásra és felszerelés-vásárlásra.


Hozzászólások


Magyar Szó © 2009 Impresszum Adatvédelelem Előfizetés Kapcsolat Marketing ® interFEX