Nyolcadik alkalommal rendezik meg a SISY-t, azaz az intelligens rendszerek konferenciáját pénteken és szombaton Szabadkán. A konferencián – amely pénteken 9 órakor, a Városházán tartandó ünnepélyes megnyitóval kezdődik – szerbiai, anyaországi, romániai, szlovákiai, horvátországi, belgiumi, ausztriai, nagy britanniai, portugáliai, indiai és németországi kutatók vesznek részt. Szervezője az Óbudai Egyetem, a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola és az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kara, támogatója pedig az IEEE nemzetközi mérnökszövetség.

Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény – az író stílusművészetének remeke – vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.

– A jazzfesztivált a lelkesedésünk tartja életben, illetve az a jazzből és az az improvizatív zenéből áradó életöröm, ami miatt még az olykor felmerülő nehézségek ellenére is jól esik megszervezni ezt a rendezvényt. De legfőképpen az, hogy a régiónkban vannak olyan kiváló muzsikusok, akiket öröm szolgálni és bemutatni a közönségnek – magyarázza lapunknak nyilatkozva Bicskei Zoltán, a rendezvény főszervezője, majd hozzáteszi: – Anyagi szempontból pedig az, hogy soha nem álltunk csupán egyetlen lábon. Sok apró lábon állunk, ezért ha valamelyik pénzelőnk kiesik, akkor nem roggyan meg a fesztivál, legfeljebb egy-két együttessel kevesebbet hívunk meg. Ugyanakkor ez a függetlenségünk záloga is egyben, ezért a pénz nem szólhat bele soha a rendezvény koncepciójába sem.

Szokásos szeptemberi kép fogadja az újvidéki Tankönyvkiadó üzlete előtt elhaladókat: kígyózó sorok, türelmes és türelmetlen emberek, fiatalok, idősek, helybeliek, vidékiek vegyesen. A sorok mintha rövidebbek lennének a korábbi évekhez képest, és állítólag fél-egyórás várakozás után sorra is lehet kerülni. A lényeg mégis az, hogy kapható-e minden. A szerb nyelvű általános iskolai tankönyvek zöme megjelent, kivéve a nyolcadikos képzőművészet tankönyvet, a kisebbségi nyelvű könyvek listája azonban jóval hiányosabb.

A vajdasági általános iskolákban csökkent, a középiskolákban pedig növekedett a magyar nyelven tanuló diákok száma a 2009/10-es tanévben az egy évvel korábbi állapotokhoz viszonyítva – számos adat közül többek között erre derül fény a tartományi oktatásügyi titkárság kimutatásából, melyet a Tartományi Képviselőház oktatásügyi bizottsága tegnap tekintett át.

Az elmúlt tanév adatai szerint minden tannyelven csökkent a diákok létszáma (kivéve az éppen induló horvát tannyelvet), a magyar általános iskolás diákok létszáma 1,25, a szerbeké 1,27, a szlovákoké 1,49, a románoké 5,20, a ruszinoké 6,44 százalékkal. A kimutatás szerint a tartomány általános iskoláiban 16 168 diák tanult magyar nyelven, 205 fővel kevesebben mint a 2008/09-es tanévben. A tartomány területén a szóban forgó tanévben mintegy 158 000 általános iskolai tanulót jegyeztek, az oktatást hat nyelven szervezték meg, a „hagyományos” szerb, magyar, szlovák, román, ruszin mellé társult a horvát is. A tavalyi tanévet egyébként nemcsak ez jellemezte, hanem az is, hogy egyre több roma gyermek ül be az általános iskolák padjaiba. Számuk egy tanév alatt csaknem 10 százalékkal nőtt! A roma diákok többsége (92,14 százalék) szerb nyelven tanul, de nem elhanyagolható részük (5,30 százalék) például magyar nyelven folytatja tanulmányait. Dr. Svetlana Lučić-Petrović, a bizottság elnöke örömmel nyugtázta, hogy lassan beérik a tartományi szervek igyekezete, és a roma populációt egyre tömegesebben sikerül beiskoláztatni.

A pedagógusi állásra pályázók egy alkalmassági vizsgán esnek át, hogy pszichofizikailag alkalmasak-e az óvodásokkal és diákokkal való munkára. Ezt a tavaly szeptemberben meghozott Oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló törvény130. szakasza irányozza elő, s meghatározza azt is, hogy a tesztelést a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal végzi. Ha már a minisztérium és a törvényt megszavazó parlamenti képviselők is fontosnak tartják ezt az alkalmassági vizsgálatot, akkor elvárható lenne az esélyegyenlőség tiszteletben tartása. Ugyanis megint elfeledkeztek a nemzeti kisebbségekről: a tesztek nincsenek lefordítva magyarra és a többi kisebbségi nyelvre sem. Az egyik tesztben szerb irodalmi szövegek, szólások, közmondások is szerepelnek, amelyeket kiegészíteni, értelmezni kell.

Nyilvánvaló, hogy a minisztérium célja ezzel a teszteléssel az, hogy kiszűrje azokat, akik nem alkalmasak a pedagógusi pályára. Ám ugyanez a minisztérium nem teremtett meg minden feltételt ennek elvégzéséhez, ami abból is látszik, hogy nem fordították le a teszteket a kisebbségek nyelvére, vagy abból, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal kirendeltségeiben általában egy pszichológus van munkaviszonyban, aki csak munkaideje egy részében végzi a pedagógusok alkalmasságának a megállapítását, s e pszichológusok többsége nem beszéli a magyar nyelvet, illetve esetleg csak keveset tud magyarul.