Hallgat a magyar politikai elit, hallgat az értelmiség. Mert nem magyar ügy, hogy Matija Bećković Zenta díszpolgára lesz.
Mint a szocializmusban: egy plecsni a szerbnek, egy a magyarnak. A régi, ún. nemzeti kulcs szerint: a szerbet váltsa egy magyar, s fordítva, a párttitkári, iskolaigazgatói, vállalatvezetői poszton. Hogy ott mit csinál a másik, mit érdekel bennünket? Kivárjuk, amíg a mi emberünk ideje jön el.
Most újra paralel világok épülnek ki. Ezekben a legjobban az egyik nacionalista érti meg a másikat, tisztelik egymást azért, mert a legfőbb értékmérce a nemzethez tartozás, nem a teljesítmény.
Bećković foglalkozása sem más: hivatásos szerb. Másodsorban költő, akadémikus. Ám mintha senkit sem érdekelne, hogy ez az ember mit művelt a nyolcvanas évek óta, hogy harci dobokat vert, a háborús propaganda mellé szegődött. Vladimir Arsenijević fiatal belgrádi író szerint Dobrice Ćosićtyal és másokkal hihetetlen szerepet töltött be az egykori Jugoszláviában a gyűlöletbeszéd elterjesztésében, majd folyamatosan öntötték az olajat a tűzre. Hogy hogyan? Olvassák el Mirko Kovač esszékötetét, Az elit rosszabb a tömegnél címűt, különösen a hősünkről szóló fejezetet (Költő, katonatiszt, siratóasszony).
Akad zentai, aki szerint az nem baj, hogy royalista (nem hát). S előkerült egy fogalom: a költő „egészséges nacionalista“, aki más népet sosem gyalázott. Ez talán igaz is. De jusson eszünkbe, maga Slobo is csak a szerbek érdekeit emlegette, más népet nem pocskondiázott. Nyilvánosan. Nekem azért erős kétségeim vannak egy olyan ember elmeállapotát illetően, aki, mint Zenta új díszpolgára, büszkén kijelenti: „Jobban szeretek a népemmel a rossz oldalon állni, mint ellenfeleivel a jó oldalon!” Lehet, bennem a gyári hiba, de én a magyarokkal együtt semmiféle rosszat nem szeretnék elkövetni – és másokkal sem. Jót pedig bárkivel. Jellemző, hogy a pópák és vladikák közül, akik körül ő folyamatosan sertepertél, senki sem szólt még neki, miről is szól a kereszténység. Vagy valaki a királyi tanácsból, esetleg maga a trónörökös, ha már. Minden bűn ennyire bocsánatos?
A nacionalizmus jelensége nem oly egyszerű, hogy azt higgyük, aki csak saját nemzetét élteti, azzal minden oké, hisz a hagyományokat ápolja és örökíti át (közben új hagyományokat talál fel, ha a régiek nem elegendőek). De egy határon túl már az élettér megőrzéséről, sőt, annak kiterjesztéséről van szó. Amikor úgymond csak azt követeljük magunknak, ami különben is a miénk. Nem azt mondjuk, hogy nem azoké, akik per pillanat szintén ott élnek, mindig is ott éltek, hanem csak annyit: ez a miénk. Bećković politikai költészete éppen erről szól – olvassák csak el Ćeraćemo se još c. híres-hírhedt versét. Egy poémát sokféleképpen lehet értelmezni, de aki azt mondja, ártatlan, jópofa kis versről van szó, nézzen utána a vers hatástörténetének. A költő sosem tehető felelőssé Hágában azért, ami kimondott szavai nyomában történt, de hogy elgondolkozzunk, az a mi felelősségünk.
Bećković leghíresebb mondolata, hogy „Koszovó a legdrágább szerb szó”. Vegyük ezt is metaforának? – azok után, hogy csak emberi életekben mibe került Koszovó Szerbiának, már nem is oly költői magasságokban röpdösünk. És hány vajdasági magyar élet ment ott tönkre – fizikailag is. Lelki traumákat is számos magyar kiskatona szerzett ott már 1981-től kezdve, ne feledjük már el.
A zentaiak 1991-92 őszét és telét a legnagyobb félelemben élték át, akárcsak más vajdasági magyar települések lakói. De ők nyilvánosan is nemet mondtak a mozgósításokra. Alig pár helyen került sor háborúellenes tüntetésekre, így Zentára sokan lélegzetvisszafojtva figyeltek. Vajon megindulnak-e a tankok? Hisz a Tisza-mentén készenlétben álltak. (Lapozzák fel a bátor újvidéki Napló számait!) Ám mit csinált ekkor a város szülöttje? Az a Bećković, aki Slobodan Milošević hatalomra jutásakor őt éltette, s a Slobodában meg a Milošban, e két névben vélte megtalálni az új Voždot? Hát bizony, éppen hogy csak befejeződött Vukovár „felszabadítása”, de ő azon kesergett 1991 december elején, hogy Milošević hadserege nem is oly jó: „A szerb katonaság elfoglalta Szkádárt és Jedrenét, de ez a mai nem képes Borovo Selót és Tenjét sem”. De mit is keresett ott a szerb hadsereg? Azt, amit ma keresne: semmit.
Költőnk már csak amiatt is identitásválságban van, mert azon crnagoraiak, illetve crnagorai származású szerbek közé tartozik, akik ellenzik Montenegró függetlenségét: ki is jelentette sajátjairól, hogy a crnagorai a szerb nép egyedüli azon része, melynek sosem kellett bebizonyítani, micsoda, de most elkezdte bebizonyítani, hogy mi nem. Annak idején, a kilencvenes években büszkén pózolt még könyvvel a hóna alatt az állig felfegyverkezett montenegrói harcosokkal, noha még katona sem volt. De pont az ilyenek küldik oly könnyedén harcba mások gyermekeit. Dicső dolog meghalni a honért – másoknak.
Joga, hogy NATO-ellenes legyen. Az már nevetségesebb (és ismét csak történelemhamisítás), hogy a NATO-bombázás tízéves évfordulójára rendezett ünnepségen (!) arról szavalt-értekezett, akárcsak 1999-ben, hogy Slobo legyőzte a NATO-t. A dicsőséges szerb hadsereg 72 NATO-repülőgépet szedett le az égről – nyertünk!
S elég, ha megnézzük, kikkel van folyton egy társaságban. Dobrica Ćosić egyik legjobb tanítványa Mihailo Marković, Momo Kapor, Kosta Čavoški, Artemije vladika, Bora Đorđević, Brana Crnčević körében működik. Valahogy ez a társaság szokta követelni az igazságot Radovan Karadžićnak is, minden idők legnagyobb szerbjének. Igaz, Bećković csak azt állította a szarajevói, srebrenicai stb. mészárosról, hogy ő a legdrágább szerb fő... A legdrágább szó ismét csak sokértelmű. Később megjósolta, biztos akad majd valaki, aki egy maréknyi dollárért feladja a már bujkáló költőtársat.
Két évtizede jártam a zentai gimibe. Nem ezt a Zentát ismertem meg, tanáraim nem arra tanítottak, hogy effajta értékeket ápoljunk. Én kérek elnézést.
Tisztelt szerkesztőség!Minden leadott irásnak jogában áll a netes oldalon is megjelenni,ezért hát ne kivételezzenek és az érdekesség kedvéért had olvassuk a cikket.Előre is köszönjük!Üdvözlettel
Kedves vitatársak!
Kérek mindenkit, reagáljon a moderátornál és a szerkesztőnél, hogy az internetes kiadásban is jelenjen meg a papíralapú újság Rókavadászat rovatának legújabb írása!
Kedves szerkesztő úr!
Talán attól fél, hogy kommentárok sokasága fogja kísérni ezt az írást is, ami miatt valakik úgy értékelték: Nem szabad elektronikus formában megjelentetni?
Hát igen, hölgyeim és uraim. Megállapitatott már régen, hogy a múlt árnyai ijesztően hatnak mindig amikor feltűnnek, és mindig feltűnnek ! De, hogy pont az szárnyalja túl még a múlt árnyainak ijesztő utózengéit is aki mindeddig a legmagyarabb magyarként tetszelgett, ettől undoritóbbat még sohasem tapasztaltam akár moderálják irásomat akár nem !!
Az előbbi link a válasz mért is hallgat a magyar politikai elit!!!
http://www.petarterzic.in.rs/photos_04_sr.php
Szerintem nem kellene csak úgy visszahúzódni, és még nagyobb teret adni a Rózsás köszöngető mihasznáknak, hanem nagy hangot hallatni minden téren és EU ban is.
Ha a VajMa mert reális lenni, akkor olyanolat kell a M.SZ. helyett támogatni ezentúl.
Harcra fel egy RENDES és BECSÜLETES napilapért. Akiket nem lehet önkritikára és becsületességre serkenteni, azokat le kell seperni a PALETTÁRÓL ...
mondja azt hogy fizetne, csak ne töröljék ki
#167 "...ha azt akarjuk, hogy a hozzászólások gazdagitsák egyetlen napilapunk tartalmát..."
Nos látva, hogy mi marad illetve mi megy a kukába, a továbbiakban én ezt már nem is szeretném olyan nagyon. Igy sokak örömére ez volt az utolsó hozzászólásom(és ez most tényleg a kukába való), s valószínűleg a mai újság volt az utolsó megvásárolt Magyar Szó (igen, én eddig meg is vásároltam a nyomtatott kiadást) mert ehhez a komédiához a továbbiakban egy fityingel sem óhajtok hozzájárulni.
Aki még a modortalanátor törlése előtt olvassa, annak további kellemes napot.
#170 - Ez lenne a követendő példa!Egyezem, mert ez gazdagit mindannyiunkat.
#167 Náhány kommentező jobb irást ad ki a tollából mint amilyen maga a megjelet cikk.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Beta/AP
Beta/Hszinhua
Beta/AP
Romániában is befejeződött a népszámlálás, és a hivatalos közegek a napokban ismertették a végeredményt. Ebből kiderült, hogy alaposan megcsappant az ottani magyarok száma. A kilenc évvel ezelőtti több mint másfélmillióhoz képest csaknem kétszázezerrel vannak kevesebben. Az is kiderült, hogy a romániai magyarok művelődési élete központjának számító Kolozsváron igen lényeges a lélekszám csökkenése, de más megyékben sem igazán biztató a helyzet.
Ez alól csupán Kovászna és Hargita megye, vagyis a Székelyföld a kivétel. Ott még számbelileg is tartják magukat a székelyek. Persze ennek okát a régmúltban kell keresni, hiszen száz-százötven évvel ezelőtt megszokottnak számított a nyolc-tízgyerekes család.
Más lapra tartozik, hogy onnan a madéfalvi veszedelem után (amelynek alig egy hónappal ezelőtt volt az évfordulója) Moldovába, majd Bukovinába, onnan pedig az Al-Dunára kirajzottak között ötven évvel ezelőtt is csak elvétve fordult elő, hogy egy családban ebédkor tízen ültek az asztalnál.
Emlékezetem szerint – például Székelykevén – csupán Nagy Bálint kántortanító bácsiék és Nagy Györgyék, akiket mindenki csak szakmájuk után Köteleséknek nevezett, neveltek fel tizenkét gyereket.
Nem tudni, mi volt a nagyobbára kétgyerekes divatnak az oka, de fél évszázad távlatából lehangoló eredménnyel járt, hiszen a földkerekség legdélibb, többségében magyarlakta faluban az egykori négyezer-ötszáz helyett jó, ha kétezren laknak.
Székelyföldön azonban – úgy tűnik – ez nincs egészen így. Lehet, hogy ott sincs már egy családban tucatnyi kenyérpusztító, de el tudom képzelni, hogy megismétlődhet a régi-régi anekdota. Amikor még tíz gyerek volt a divat, az iskolában kérdezi a tanító néni:
– Ábris, tük hányan vattok tesvérek?
– Münk csak heten – felelte a „szégyentől” szemlesütve a kucsmás, harisnyás „gyermëkëcske”.
Vajdaságban ma hideg, ám napos lesz az idő. Mérsékelt délkeleti szél fúj. A legalacsonyabb hőmérséklet -9 és -7 Celsius-fok között, a legmagasabb nappali pedig -2 Celsius-fok körül alakul.
Az országban is hasonlóan hideg idő lesz. Hajnalban -13 és -7 Celsius-fok között ingadozik a hőmérséklet, napközben pedig legfeljebb -9 és -2 Celsius-fokig emelkedik. A Kossava térségében derült lesz az égbolt és mérsékelt délkeleti szél fúj. Az ország többi részében felhős lesz az ég, délutánra azonban mindenhol kisüthet a nap.
Az előrejelzések szerint az előttünk álló napokban is nagyon hideg idő várható. Kedden és szerda délelőtt szinte az egész országban derült lesz az ég. Szerda délután növekszik a felhőzet és csütörtökön már egész nap borús idő lesz. Az esti órákban az egész országban hóesésre kell számítani.
Európa legnagyobb részén borús, zimankós idő van. A hőmérséklet átlagban -10 és 0 Celsius-fok között, a kontinens nyugati részén 1 és 5 Celsius-fok között alakul. Hollandiában, Olaszországban és Görögország egyes vidékein esőre van kilátás. A Pireneusi-félszigeten és Közép-Európában kisüthet a nap.
A Balkán-félszigeten szinte mindenhol derűs lesz az égbolt, a nyugati-részeken viszont napsütésre van kilátás, Görögország egyes vidékein eleredhet az eső. Az Adriai-tenger és az Égei-tenger térségében erős észak-keleti szél fúj.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 394 (-13), Apatinnál 450 (-5), Gombosnál 386 (12), Palánkánál 336 (12), Újvidéknél 327 (11), Slankamennál 320 (12).
A Tisza Törökkanizsánál 167 (0), Zentánál 233 (1), Törökbecsénél 306 (0), Titelnél 308 (14).
A Béga Tamásfalvánál 82 (0).
A Temes Módosnál 76 (-10), Torontálszécsánynál 264 (0).
1934
Meghalt Móra Ferenc író, újságíró, múzeológus.
1957
Meghalt Neumann János világhírű matematikus, a számítógép kifejlesztője.
1587
Stuart Máriát, az 1568 óta angol fogságban élő korábbi skót királynőt kivégezték a Fotheringhay kastélyban. A halálos ítéletet I. Erzsébet királynő csak habozva írta alá.
1828
Megszületett Jules Gabriel Verne francia író, többek között az Utazás a Föld középpontjába, a Kétévi vakáció, a Nyolcvan nap alatt a Föld körül és a Sándor Mátyás írója.
1851
Megszületett Kate Chopin amerikai szerző, aki New Orleans kulturális életének szószólójaként volt ismert, fő műve az 1899-ben írt "The Awakening" ("Ébredés").
1920
Megszületett Lana Turner amerikai színésznő, aki az 1940-es évek Hollywoodjának legendás dívája volt, játszott - többek között - "A postás mindig kétszer csenget", "A három testőr", a "Falcon Crest's" című filmekben.
1925
Megszületett Jack Lemmon Oscar-díjas amerikai színész (Van, aki forrón szereti, Irma, te édes, Furcsa pár, A szomszéd nője mindig zöldebb).
1931
Megszületett James Dean amerikai színész.
1932
Megszületett Szinetár Miklós színházi és filmrendező (Háry János, Az ember tragédiája, Csárdáskirálynő).
1932
Megszületett John Williams Oscar-díjas amerikai filmzene-szerző (A cápa, Csillagok háborúja, Harmadik típusú találkozások, Szuperman, E. T., Az Eastwick-i boszorkányok, Schindler listája, Jurassic Park, Harry Potter).
Az ágyában ütött el autó egy férfit az Egyesült Államokban,valósággal berobbant a házba a sportkocsi.
Vezetője nem várta meg a helyszínen a rendőröket, mivel épp előlük menekült. Áldozata, egy 34 éves férfi egy teljes órán át hevert az autó alá szorulva, míg a tűzoltók ki tudták szabadítani. Szerencsére csak égési sérüléseket szenvedett a lábán és a hátsóján, feltehetően hason fekve aludt, amikor a kocsi a falat beszakítva a hálószobájába érkezett.
A rendőrség közlekedési szabálytalanságok miatt üldözte az autó vezetőjét, egyebek közt szöges útzárral is megpróbálta megállítani, ám az illető kikerülte a vastüskéket, a házat azonban nem tudta. Immár cserbenhagyásos gázolás is van a számláján. A rendőrség keresi.
A kocsit csak több órányi megfeszített munkával tudták „kiebrudalni” a házból – adta hírül a BBC.