Végre közös nevezőn

Szerdán, miután a szerb kormány „áldását” adta rá, Boris Tadić „szentesítette” a kompromisszumos határozattervezeti szöveget. A szerb elnök előző este tett erre – sikertelennek tűnő – kísérletet Brüsszelben, amikor zárt ajtók mögött két órán át tárgyalt Catherine Ashtonnal, az EU külpolitikai főképviselőjével.A Szerbia részéről – uniós konzultáció nélkül – benyújtott szövegen, melyet Brüsszel kifogásolt, olyképp finomítottak, hogy azt a megfogalmazást, hogy Koszovó ügyében „minden nyitott kérdésről” tárgyaljanak (értve ez alatt Koszovó jogállását is), egy puhított rész váltja fel, amely nagy vonalakban arról szól, hogy a két fél párbeszédéhez az EU jószolgálati segítséget nyújt majd, „ami a térség békéjét és biztonságát hivatott erősíteni és a régió országainak uniós közeledését segíteni”. A másik kifogásolt szövegrész („az egyoldalú elszakadás nem lehet elfogadható módja a területi viták rendezésének”) is töröltetett az összehangolt változatból, de ezt hivatalosan senki sem erősítette meg. A módosításokat nem erősítette meg a megállapodás után kiadott, csupa közhelyekből álló kormányközlemény, és a Tadić-nyilatkozat sem. Utóbbi szerint a konszenzus a Koszovót elismerő és el nem ismerő 27 uniós tagállam és Szerbia erőfeszítéseinek eredményeképp született meg. „A közös nevezőre jutás egy olyan kompromisszum eredménye, amely az ENSZ-alapokmányra is hivatkozva nyitja meg a párbeszéd előtti utat, de semmilyen formában sem tartalmazza Koszovó függetlenségének elismerését. Az egyeztetett határozati javaslat szövegéhez azon őszinte vágyunk segített hozzá, hogy az EU-val és a nemzetközi közösség többi fontos tényezőjével partneri viszonyban rendezzük ezt a kérdést – mondta Tadić.