Látszatkeltés és fogyasztóvédelem

Bizonyára még számos kívánnivalót hagynak maguk után a hazai fogyasztói jogok tiszteletben tartásának mechanizmusai. Melyek azok a kulcsfontosságú problémák, amelyekkel a szerbiai fogyasztóvédelem nap mint nap szembesül? – Hogy a legnagyobb, legalapvetőbb hiányosságnál kezdjük, mindenképp a fogyasztóvédelmi törvény tiszteletben tartásának hiányát kell kiemelnem. A törvény még 2005-ben lépett hatályba, de rendelkezéseit mind a mai napig nem sikerült alkalmazni. Erről egyértelműen tanúskodik a bírósági eljárások igen kis száma. Személy szerint nem tudok egyetlen olyan esetről sem, amikor a fogyasztóvédelmi törvénnyel összhangban valakit megbüntettek volna. A problémák fontossági sorrendjében mindenképp maguknak a fogyasztóknak a tájékozottsága, illetve annak hiánya következik. Csak nagyon kevesen tudják, hogy a vásárlás során milyen jogok illetik meg, s ezen kevesek között, sajnos, akadnak olyanok is, akik megpróbálnak ezekkel minden lehetséges módon visszaélni. Az elmondottak alapján állítható-e, hogy valós előrelépés nem történt? A fogyasztóvédelmi ügyfélszolgálati vonal létrehozása mennyiben segíti a fogyasztói jogok tiszteletben tartását? – Előrelépésről valóban nemigen lehet beszélni, ami újdonság született is, inkább csak a látszatot szolgálja. A kereskedelmi minisztérium például létrehozott egy honlapot, amelyen le lehet ellenőrizni a nem biztonságos áruk gyártóit, az oldal azonban nehezen használható, konfúz, mintha csak zavarkeltésre találták volna ki. A fogyasztóvédelmi vonal is államilag ellenőrzött szolgáltatás, amelytől, ebből kifolyólag, nem is lehet várni konkrét, úgymond, kormánytól független eredményeket. Néhány évvel ezelőtt egyesületünk kezdeményezte egy ilyen vonal létrehozását, amely valóban a fogyasztók, nem pedig az állami érdekek szolgálatában állt volna. Azt nem hagyták jóvá, e helyett, voltaképp, „államosították” az ötletet és létrehoztak egy, úgymond, szófogadóbb vonalat, melytől senki sem várhatja el, hogy hitelesen beszámoljon tevékenységéről. Az előírások sem teszik azt lehetővé. Az ügyfélszolgálat feladata ugyanis az, hogy a panaszokat továbbítsa az illetékes minisztériumok felügyelőségeihez, ezen felügyelőségek munkájáról pedig csak az adott tárca számolhat be. Az efféle fogyasztói vonalak mögött a világon mindenütt nemkormányzati szervezetek állnak, mert csak így biztosítható a normális működésük. Melyek lennének azok a lépések, amelyek révén rendezettebbé, fejlettebbé lehetne tenni a fogyasztóvédelmet? – Elsőként azokat a mechanizmusokat kellene aktiválni, amelyek máris rendelkezésünkre állnak, csak nem tartjuk azokhoz magunkat. Fogyasztóvédelemmel jelenleg 15 minisztérium foglalkozik, mind a maga módján. Ezek helyett egy minisztériumi tanácsot kell létrehozni, amely minden kérdésben illetékes lesz. De mihamarabb konkrét stratégiákra és tervekre is szükség lenne. Ez év márciusában hozták létre Belgrádban az első fogyasztóvédelmi központot, melyet a panaszt tenni kívánó polgárok a 0800/103-104-es telefonszámon érhetnek el. Slobodan Milosavljević köztársasági kereskedelmi miniszter az ügyfélszolgálat megnyitásakor hangsúlyozta, reméli, hogy a polgárok hasznát látják majd egy ilyen „baráti“ szolgálatnak. A Vajdasági Fogyasztóvédelmi Egyesületnél viszont kifogásolják annak állami irányítottságát és működési elvét.