Szinte minden vajdasági magyar megélte azt a szituációt, hogy először járnak magyarországi vendégei Szerbiában, és mindentől félnek: a hírhedten brutális szerb rendőröktől, az illusztris szerb kocsmatöltelékektől, a köztudomásúan nacionalista szerb focirajongóktól és a magyar rendszámtáblájú autók gumiját kiszurkáló szerb járókelőktől. A vajdasági magyar erre kétféleképp reagál: vagy mártírságáról hitelt tevő bólogatással erősíti vendégei előítéleteit, és a sztereotípiákat még inkább fokozza, például szerb rendőri brutalitásokról regélve; vagy valami megmagyarázhatatlan szégyent érez, hogy még mindig, illetve már megint itt tartunk, és enyhe túlzásokkal próbálja lerombolni a vendégek képzeteit, a szerb nép vendégszeretetét illusztráló történetekkel traktálva őket – a sljivovica és a csevap mellé.
Nem egyszerű a helyzet, ha a vendégek nézetei a vendéglátóéval homlokegyenest ütköznek. Ha arra a pártra szavaztak, amelyiknek a nevét a vendéglátó kimondani sem szereti, ha a vajdasági magyarokat a balkáni vérengzések áldozatainak tekintik, ha meg sem fordul a fejükben a gondolat, hogy esetleg a nacionalizmus nem mindenki számára a legtermészetesebb ideológia, és hogy nem mindenki vonul magyar zászlóval a meccsre, mint a Szerbiában játszó magyar csapat lelkes szurkolója. A vajdasági magyar vendéglátó mégiscsak vajdasági magyar vendéglátó, nem mondja ki, amit gondol, csak félig viccelődve kijelenti, hogy a lakásában semmilyen zászlónak nincs helye, se magyarnak (főleg nem egy bizonyos fajtának), se szerbnek, se svájcinak. A magyar vendégek kissé elképedve néznek, és naivan azt kérdezik: „de hát miért?”
És ebben a kritikus pillanatban merül föl a vendéglátóban a kérdés, hogy mit is válaszoljon. Mert tolerancia, békés egymás mellett élés iránti elkötelezettség, multikulti, liberalizmus ide vagy oda, érve nem sok van, főleg nem okos érve. Olyan közhelyek repülnek át az agyán, hogy „minden ember egyforma, nem lényeges, hogy milyen nemzetiségű”, „minden nép között vannak jó és rossz emberek”, „a gyűlölet gyűlöletet szül” vagy „ha éppenséggel szerb volnék, nem volnék nektek ugyanilyen szimpatikus?”, aztán gyorsan el is veti mindet – eddig egyetlen nacionalistát sem győzött meg egyik érv sem ezek közül. És amíg jobb érveket hiába keres, a magyar nacionalista húzza ki a csávából, azzal, hogy „ezt majd még a sljivovica mellett megbeszéljük”. És itt a liberális vajdasági magyar tudja, hogy nyert ügye van, mert a szerb szilvapálinka köztudottan enyhíti a nemzeti ellentéteket, gyöngíti a nacionalizmust, és a legvalószínűbb, hogy a nagy beszélgetésre sor sem kerül.
Amíg vendégei a magyar csapatnak szurkolnak, a vendéglátó jegyzetel. Érvrendszert épít föl, szakirodalmat lapoz, az interneten böngész. Rájön, hogy nincs elég ideje, hiszen először jobban meg kellene ismernie az „ellenséget”, megérteni az ő argumentumaikat, hogy aztán szépen sorban, elegánsan le tudja majd söpörni az asztalról mindet, de erre néhány óra nem elég. A liberális vajdasági magyar fél a beszélgetéstől.
A vendégek visszatérnek, a magyar csapat kikapott, szerencsére nem a szerbtől, mert azzal a helyzettel végképp nem tudna megbirkózni az amúgy is lámpalázas vendéglátó. A beszélgetés megindul, a vendéglátó csak hebeg, pálinkával kínálja a vendégeket, és reménykedik, hogy ez a kínos helyzet mielőbb véget ér. A magyar nacionalisták belemelegednek, térképen méricskélnek, történelmi tényekre hivatkoznak, úgy tűnik, biztosak a saját igazukban. És a vendéglátóval ellentétben nincs is szükségük érvekre. A vita véget ér, ideje indulni pljeszkavicát enni, a vendéglátó utolsó ironikus próbálkozásával egy izraeli éttermet ajánl a vendégeknek Pesten, és hozzáteszi: „ott ne mondjátok meg, hova szavaztatok”, mire azok diadalmas mosollyal csak legyintenek. És a liberális vajdasági magyar tudja, hogy veszített.
Nagyon jó meg van írva ebben az írásban a valóság ami ott létezik. Sokaknak ez nagy fájdalmat okoz, mert tehetetlenül érzik magukat, hogy a sors ezt hozta nekik.
Ez a nacionalizmusnak mint kaméleonszónak adiadala, itt a közép ésdél európai végeken
#17 Szerintem eléggé egyértelmű értelme van egy szónak, de talán csak a bőség zavara ez, ami a magyar nyelv gazdagságából fakad... De jó hogy nem magyarul/szerbül/stb. mondjuk hogy nemzeti öntudat és így mindenki másképp értelmezheti, mint a vélt vagy valós jelentése!
15* ezt témát már egyszer levitattuk.Nem fogod fel az értelmét,vagy más van a háttérben.A Jugo széthullásakor a nyugatnak is gondot okozott,hogy itt felénk a Balkánon és részben Köz. Europában,a nacionalizmus másképpen értendö,mint ahogyan ök megszokták.
Ezért irtam hogy a mi nacionalizmusunk nem az a nacionalizmus.A MIÉNK JOGOS.Te is et a jogot keresed. Ezért csüröd -csavarod.........................................................................
legalább ugassunk ha mán nem haraphatunk
a beodrai magyar ovodások meg járjanak csak a serbek közé ...
erre utalna a cim ?
#11 Miért ne "keverjük" a nacionalizmust a nemzeti öntudattal? Tudtommal ugyanazt jeleni a kettő, azzal, hogy az egyik idegen nyelven van. Azt hiszem latin natio a szótő.
Elismerem, sokan egész másra gondolnak amikor a nacionalizmusról van szó, a probléma valószínűleg ez:
"A nacionalizmus problémái
A gondolat, amely szerint nemzeteket megilleti az államalkotás joga, a nacionalizmus a nemzetté válás folyamatának nélkülözhetetlen eleme. A nacionalizmus szélsőséges formája, melyet sovinizmusnak neveznek gyakran vallják a kisebbségekkel szembeni tolerancia hiányát. Azonban problémát okoz annak megállapítása, hogy hol húzódik a határ a hagyományos nacionalizmus és annak eltorzult formája, a sovinizmus között.
Sovinizmus és patriotizmus
A sovinizmus is a mi-ők ellentétből indul ki, csakhogy ebben az esetben az egyenlőtlenség, a nemzeti felsőbbrendűség dominál, összekapcsolódva a másik nemzet lekicsinylésével, esetenkénti megsemmisítésének szándékával (román államnemzeti politika). A patriotizmus tiszta hazaszeretet, mások megsértésének igénye nélkül. Nem más, mint a föld, a nemzeti múlt, a nemzeti intézmények, a nyelv és a szokások tisztelete és szeretete. Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért. A híres magyar író és esszéista, Szabó Zoltán ennek a témának szentelte a Szerelmes földrajz című könyvét.
A nacionalizmus szemben áll a klasszikus marxizmus internacionalizmusával (nemzetek fölöttiség), valamint a kozmopolitizmussal (elavult dolog a nemzet)."
Részlet egy Wikipédia forrásból, amivel nagyjából egyet tudok érteni, viszont Illyést megkérdezném, ha élne, hogy hogy gondolta mégis ez a jogos dolgot. De mivel nem él így kénytelen vagyok elfogadni hogy talán tényleg ezt mondta/írta/gondolta valahol, valamikor.
Nagyon tetszik a cikk. Elgondolkodtató. Hogy miről? Aki nem érti, vessen magára, kövesse a budaházi féle szarkeverőket.
Jó cikk, nekem tetszett
István, nincs mit köpködni, igaza van, a nacionalizmust nem kell keverni az öntudattal. A magyar öntudatot 40 évig elfolytották, 20 évig rombolták, most hogy kezd egészséges módon kialakulni, a liberalizmus álcája alatt köpködik mondván hogy az mekkora nacionalizmus. Az írás szerzője nem egészen van tisztában azzal, hogy mi az egészséges nemzettudat, mivel hogy benne ebből egy csöpp sincs, retteg mindentől ami a nemzethez kapcsolódik.
Nálunk kisebb méretü Magyar zászlo log a falon az EU-sal társaségban. Volt már kérdés a SZerb mért nem log,azt majd kiteszed Te otthon.Megétette mért van igy elfogadta.
Az irás jo, gondolatokat ébresztö.
Némelyik hozzászolásbol kiérzödik- a mi nacionalistánk nem olyan nacionalista.A miénk JOGOS.A nacionalizmust ne keverjük a Nemzeti Öntudattal.
Várom a köpködést.
.gif)
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Beta/AP 
Beta/Hszinhua
Beta/AP
Romániában is befejeződött a népszámlálás, és a hivatalos közegek a napokban ismertették a végeredményt. Ebből kiderült, hogy alaposan megcsappant az ottani magyarok száma. A kilenc évvel ezelőtti több mint másfélmillióhoz képest csaknem kétszázezerrel vannak kevesebben. Az is kiderült, hogy a romániai magyarok művelődési élete központjának számító Kolozsváron igen lényeges a lélekszám csökkenése, de más megyékben sem igazán biztató a helyzet.
Ez alól csupán Kovászna és Hargita megye, vagyis a Székelyföld a kivétel. Ott még számbelileg is tartják magukat a székelyek. Persze ennek okát a régmúltban kell keresni, hiszen száz-százötven évvel ezelőtt megszokottnak számított a nyolc-tízgyerekes család.
Más lapra tartozik, hogy onnan a madéfalvi veszedelem után (amelynek alig egy hónappal ezelőtt volt az évfordulója) Moldovába, majd Bukovinába, onnan pedig az Al-Dunára kirajzottak között ötven évvel ezelőtt is csak elvétve fordult elő, hogy egy családban ebédkor tízen ültek az asztalnál.
Emlékezetem szerint – például Székelykevén – csupán Nagy Bálint kántortanító bácsiék és Nagy Györgyék, akiket mindenki csak szakmájuk után Köteleséknek nevezett, neveltek fel tizenkét gyereket.
Nem tudni, mi volt a nagyobbára kétgyerekes divatnak az oka, de fél évszázad távlatából lehangoló eredménnyel járt, hiszen a földkerekség legdélibb, többségében magyarlakta faluban az egykori négyezer-ötszáz helyett jó, ha kétezren laknak.
Székelyföldön azonban – úgy tűnik – ez nincs egészen így. Lehet, hogy ott sincs már egy családban tucatnyi kenyérpusztító, de el tudom képzelni, hogy megismétlődhet a régi-régi anekdota. Amikor még tíz gyerek volt a divat, az iskolában kérdezi a tanító néni:
– Ábris, tük hányan vattok tesvérek?
– Münk csak heten – felelte a „szégyentől” szemlesütve a kucsmás, harisnyás „gyermëkëcske”.
Vajdaságban ma hideg, ám napos lesz az idő. Mérsékelt délkeleti szél fúj. A legalacsonyabb hőmérséklet -9 és -7 Celsius-fok között, a legmagasabb nappali pedig -2 Celsius-fok körül alakul.
Az országban is hasonlóan hideg idő lesz. Hajnalban -13 és -7 Celsius-fok között ingadozik a hőmérséklet, napközben pedig legfeljebb -9 és -2 Celsius-fokig emelkedik. A Kossava térségében derült lesz az égbolt és mérsékelt délkeleti szél fúj. Az ország többi részében felhős lesz az ég, délutánra azonban mindenhol kisüthet a nap.
Az előrejelzések szerint az előttünk álló napokban is nagyon hideg idő várható. Kedden és szerda délelőtt szinte az egész országban derült lesz az ég. Szerda délután növekszik a felhőzet és csütörtökön már egész nap borús idő lesz. Az esti órákban az egész országban hóesésre kell számítani.
Európa legnagyobb részén borús, zimankós idő van. A hőmérséklet átlagban -10 és 0 Celsius-fok között, a kontinens nyugati részén 1 és 5 Celsius-fok között alakul. Hollandiában, Olaszországban és Görögország egyes vidékein esőre van kilátás. A Pireneusi-félszigeten és Közép-Európában kisüthet a nap.
A Balkán-félszigeten szinte mindenhol derűs lesz az égbolt, a nyugati-részeken viszont napsütésre van kilátás, Görögország egyes vidékein eleredhet az eső. Az Adriai-tenger és az Égei-tenger térségében erős észak-keleti szél fúj.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 394 (-13), Apatinnál 450 (-5), Gombosnál 386 (12), Palánkánál 336 (12), Újvidéknél 327 (11), Slankamennál 320 (12).
A Tisza Törökkanizsánál 167 (0), Zentánál 233 (1), Törökbecsénél 306 (0), Titelnél 308 (14).
A Béga Tamásfalvánál 82 (0).
A Temes Módosnál 76 (-10), Torontálszécsánynál 264 (0).
1934
Meghalt Móra Ferenc író, újságíró, múzeológus.
1957
Meghalt Neumann János világhírű matematikus, a számítógép kifejlesztője.
1587
Stuart Máriát, az 1568 óta angol fogságban élő korábbi skót királynőt kivégezték a Fotheringhay kastélyban. A halálos ítéletet I. Erzsébet királynő csak habozva írta alá.
1828
Megszületett Jules Gabriel Verne francia író, többek között az Utazás a Föld középpontjába, a Kétévi vakáció, a Nyolcvan nap alatt a Föld körül és a Sándor Mátyás írója.
1851
Megszületett Kate Chopin amerikai szerző, aki New Orleans kulturális életének szószólójaként volt ismert, fő műve az 1899-ben írt "The Awakening" ("Ébredés").
1920
Megszületett Lana Turner amerikai színésznő, aki az 1940-es évek Hollywoodjának legendás dívája volt, játszott - többek között - "A postás mindig kétszer csenget", "A három testőr", a "Falcon Crest's" című filmekben.
1925
Megszületett Jack Lemmon Oscar-díjas amerikai színész (Van, aki forrón szereti, Irma, te édes, Furcsa pár, A szomszéd nője mindig zöldebb).
1931
Megszületett James Dean amerikai színész.
1932
Megszületett Szinetár Miklós színházi és filmrendező (Háry János, Az ember tragédiája, Csárdáskirálynő).
1932
Megszületett John Williams Oscar-díjas amerikai filmzene-szerző (A cápa, Csillagok háborúja, Harmadik típusú találkozások, Szuperman, E. T., Az Eastwick-i boszorkányok, Schindler listája, Jurassic Park, Harry Potter).
Az ágyában ütött el autó egy férfit az Egyesült Államokban,valósággal berobbant a házba a sportkocsi.
Vezetője nem várta meg a helyszínen a rendőröket, mivel épp előlük menekült. Áldozata, egy 34 éves férfi egy teljes órán át hevert az autó alá szorulva, míg a tűzoltók ki tudták szabadítani. Szerencsére csak égési sérüléseket szenvedett a lábán és a hátsóján, feltehetően hason fekve aludt, amikor a kocsi a falat beszakítva a hálószobájába érkezett.
A rendőrség közlekedési szabálytalanságok miatt üldözte az autó vezetőjét, egyebek közt szöges útzárral is megpróbálta megállítani, ám az illető kikerülte a vastüskéket, a házat azonban nem tudta. Immár cserbenhagyásos gázolás is van a számláján. A rendőrség keresi.
A kocsit csak több órányi megfeszített munkával tudták „kiebrudalni” a házból – adta hírül a BBC.
.gif)
