KAPCSOLÓDÓ KOMMENTÁRUNK
Újabb felvonásához érkezett a múlt héten a szerbiai ingyenes részvényekről szóló történet, miután megkezdődött a tőzsdei kereskedés a Szerbiai Kőolajipari Vállalat részvényeivel. Ezekből az értékpapírokból a 4,8 millió ingyenes részvényre jogosult állampolgár 5-5 darabot kapott, 505 dináros egységenkénti kezdőáron. Az első kereskedési napon fél 11-ig 34 000-en adták át eladási meghagyásukat. A hét folyamán a részvények értéke időnként csökkent, időnként pedig emelkedett néhány dinárral. Tulajdonképpen az történik, amiről a tőzsdei szakemberek beszéltek: minimális elmozdulásokra lehet számítani az 505 dinárhoz képest, és mivel egy-egy érintett polgár esetében 5 részvényről, tehát összesen mintegy 2500 dinárról van szó, ez nagyban nem módosítja a kézhez kapható pénzösszeg nagyságát.
Heti körkérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, mit tesznek olvasóink a részvényeikkel. A túlnyomó többség azt a megfontolt választ adta, miszerint egyelőre kivár. A helyzetet ismerve jelen pillanatban valóban ez a legjobb megoldás. A nagyjából 25 eurós összeggel túl sokat úgysem lehet kezdeni. A másik lehetőség, hogy egyáltalán nem adjuk el a részvényeket, ugyanis azokért esetleg osztalékot kaphatunk, amennyiben a NIS valamely következő ügyviteli évét nyereséggel zárja. Persze, hogy erre hány éven belül kerül sor, illetve, ha bekövetkezik, akkor az irányító szerv vajon az osztalék kifizetését szavazza meg vagy pedig a pénzt újból befektetik az ügyvitelbe, ezt sem lehet előre tudni. Természetesen ügyes könyveléssel akár évekig veszteségesként mutathatják ki a céget. Van egy harmadik lehetőség is, amelyről eddig szintén nem esett sok szó. A törvény ugyanis előirányozza, hogy amennyiben valamely részvénytársaság többségi tulajdonosa megszerzi a tulajdonjog 95 százalékát, akkor joga van felvásárolni a fennmaradó öt százalékot is. Ebben az esetben kötelesek lennénk eladni értékpapírjainkat. Persze, az is tény, hogy az 5 százaléknyi felaprózott tulajdonrész gazdáinak semmi beleszólásuk nem lenne az ügyviteli döntésekbe, ezért könnyen lehet, hogy az orosz tulajdonos soha nem él e jogával.
Bizonyára mindannyian emlékszünk még rá, hogy az ingyenes részvényekről szóló mese Mlađan Dinkićtől, a G17 Plusz vezetőjétől indult, aki a két évvel ezelőtti választási kampányban nem kevesebb mint ezer eurós részesedést ígért minden ingyenrészvényre jogosult polgárnak.
Nézzük, hol is tart jelenleg e számadás. A NIS mellett kiosztásra kerülnek még a Telekom, a Nikola Tesla repülőtér és a Szerbiai Villanygazdaság ingyenes részvényei.
A polgárok januárban kaptak 1600 dinárt készpénzben, amit a privatizációs regiszterbe a tenderes úton értékesített vállalatok eladásából befolyt pénzből fizettek ki. Az 5 darab NIS-részvényért nagyjából 25 euró ütheti a markát a boldog gyártulajdonosok millióinak. A bejelentések szerint még idén szétosztják a Telekom részvényeit is, amelyekért 50-60 eurót kaphatunk, a Nikola Tesla reptér papírjai nagyjából hat eurót érnek. A legértékesebb a Szerbiai Villanygazdaság, innen 155-180 euró ütheti a markunkat.
Mindezek mellett fontolgatják annak lehetőségét is, hogy a kommunális vállalatok részvényeit is szétosztják 2012-ben. A fent felsoroltakra az elkövetkező, nagyjából kétéves időszakban kerül sor, ami azt jelenti, hogy a következő választások idejére fejeződhet be a „részvényesdi”.
A fent felsorolt összegekkel kapcsolatban annyit kell még megjegyezni, hogy ez egy optimista kalkuláció volt, ennél valószínűleg csak kevesebbet kaphatunk. Az értékeket összeadva megállapíthatjuk, hogy minden részvényre jogosult polgár kb. 280 eurót kaphat. Ez azt jelenti, hogy Dinkić 4,8 millió nagykorú, adófizető szerbiai állam- és szavazópolgárnak egyenként több mint 700 euróval marad az adósa. Ha ezt összeszorozzuk, kiderül, hogy Dinkić Szerbia polgárainak legalább 340 millió euróval tartozik. Ha a könnyelmű, be nem tartott kampányígéretekért felelősségre lehetne vonni azok elkövetőit, a G17 Plusz vezetője lehetne az első, akinél euróra, centre pontosan ki lehetne mutatni az okozott kárt. A kérdés csak az, hogyan lehetne ezt rajta behajtani. Esetleg lehetne szó közmunkáról, azzal, hogy kisorsolhatnák, a 4,8 millió hitelezőnél milyen sorrendben dolgozza le az adósságot.
.gif)
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Beta/AP 
Beta/Hszinhua
Beta/AP
Romániában is befejeződött a népszámlálás, és a hivatalos közegek a napokban ismertették a végeredményt. Ebből kiderült, hogy alaposan megcsappant az ottani magyarok száma. A kilenc évvel ezelőtti több mint másfélmillióhoz képest csaknem kétszázezerrel vannak kevesebben. Az is kiderült, hogy a romániai magyarok művelődési élete központjának számító Kolozsváron igen lényeges a lélekszám csökkenése, de más megyékben sem igazán biztató a helyzet.
Ez alól csupán Kovászna és Hargita megye, vagyis a Székelyföld a kivétel. Ott még számbelileg is tartják magukat a székelyek. Persze ennek okát a régmúltban kell keresni, hiszen száz-százötven évvel ezelőtt megszokottnak számított a nyolc-tízgyerekes család.
Más lapra tartozik, hogy onnan a madéfalvi veszedelem után (amelynek alig egy hónappal ezelőtt volt az évfordulója) Moldovába, majd Bukovinába, onnan pedig az Al-Dunára kirajzottak között ötven évvel ezelőtt is csak elvétve fordult elő, hogy egy családban ebédkor tízen ültek az asztalnál.
Emlékezetem szerint – például Székelykevén – csupán Nagy Bálint kántortanító bácsiék és Nagy Györgyék, akiket mindenki csak szakmájuk után Köteleséknek nevezett, neveltek fel tizenkét gyereket.
Nem tudni, mi volt a nagyobbára kétgyerekes divatnak az oka, de fél évszázad távlatából lehangoló eredménnyel járt, hiszen a földkerekség legdélibb, többségében magyarlakta faluban az egykori négyezer-ötszáz helyett jó, ha kétezren laknak.
Székelyföldön azonban – úgy tűnik – ez nincs egészen így. Lehet, hogy ott sincs már egy családban tucatnyi kenyérpusztító, de el tudom képzelni, hogy megismétlődhet a régi-régi anekdota. Amikor még tíz gyerek volt a divat, az iskolában kérdezi a tanító néni:
– Ábris, tük hányan vattok tesvérek?
– Münk csak heten – felelte a „szégyentől” szemlesütve a kucsmás, harisnyás „gyermëkëcske”.
Vajdaságban ma hideg, ám napos lesz az idő. Mérsékelt délkeleti szél fúj. A legalacsonyabb hőmérséklet -9 és -7 Celsius-fok között, a legmagasabb nappali pedig -2 Celsius-fok körül alakul.
Az országban is hasonlóan hideg idő lesz. Hajnalban -13 és -7 Celsius-fok között ingadozik a hőmérséklet, napközben pedig legfeljebb -9 és -2 Celsius-fokig emelkedik. A Kossava térségében derült lesz az égbolt és mérsékelt délkeleti szél fúj. Az ország többi részében felhős lesz az ég, délutánra azonban mindenhol kisüthet a nap.
Az előrejelzések szerint az előttünk álló napokban is nagyon hideg idő várható. Kedden és szerda délelőtt szinte az egész országban derült lesz az ég. Szerda délután növekszik a felhőzet és csütörtökön már egész nap borús idő lesz. Az esti órákban az egész országban hóesésre kell számítani.
Európa legnagyobb részén borús, zimankós idő van. A hőmérséklet átlagban -10 és 0 Celsius-fok között, a kontinens nyugati részén 1 és 5 Celsius-fok között alakul. Hollandiában, Olaszországban és Görögország egyes vidékein esőre van kilátás. A Pireneusi-félszigeten és Közép-Európában kisüthet a nap.
A Balkán-félszigeten szinte mindenhol derűs lesz az égbolt, a nyugati-részeken viszont napsütésre van kilátás, Görögország egyes vidékein eleredhet az eső. Az Adriai-tenger és az Égei-tenger térségében erős észak-keleti szél fúj.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 394 (-13), Apatinnál 450 (-5), Gombosnál 386 (12), Palánkánál 336 (12), Újvidéknél 327 (11), Slankamennál 320 (12).
A Tisza Törökkanizsánál 167 (0), Zentánál 233 (1), Törökbecsénél 306 (0), Titelnél 308 (14).
A Béga Tamásfalvánál 82 (0).
A Temes Módosnál 76 (-10), Torontálszécsánynál 264 (0).
1934
Meghalt Móra Ferenc író, újságíró, múzeológus.
1957
Meghalt Neumann János világhírű matematikus, a számítógép kifejlesztője.
1587
Stuart Máriát, az 1568 óta angol fogságban élő korábbi skót királynőt kivégezték a Fotheringhay kastélyban. A halálos ítéletet I. Erzsébet királynő csak habozva írta alá.
1828
Megszületett Jules Gabriel Verne francia író, többek között az Utazás a Föld középpontjába, a Kétévi vakáció, a Nyolcvan nap alatt a Föld körül és a Sándor Mátyás írója.
1851
Megszületett Kate Chopin amerikai szerző, aki New Orleans kulturális életének szószólójaként volt ismert, fő műve az 1899-ben írt "The Awakening" ("Ébredés").
1920
Megszületett Lana Turner amerikai színésznő, aki az 1940-es évek Hollywoodjának legendás dívája volt, játszott - többek között - "A postás mindig kétszer csenget", "A három testőr", a "Falcon Crest's" című filmekben.
1925
Megszületett Jack Lemmon Oscar-díjas amerikai színész (Van, aki forrón szereti, Irma, te édes, Furcsa pár, A szomszéd nője mindig zöldebb).
1931
Megszületett James Dean amerikai színész.
1932
Megszületett Szinetár Miklós színházi és filmrendező (Háry János, Az ember tragédiája, Csárdáskirálynő).
1932
Megszületett John Williams Oscar-díjas amerikai filmzene-szerző (A cápa, Csillagok háborúja, Harmadik típusú találkozások, Szuperman, E. T., Az Eastwick-i boszorkányok, Schindler listája, Jurassic Park, Harry Potter).
Az ágyában ütött el autó egy férfit az Egyesült Államokban,valósággal berobbant a házba a sportkocsi.
Vezetője nem várta meg a helyszínen a rendőröket, mivel épp előlük menekült. Áldozata, egy 34 éves férfi egy teljes órán át hevert az autó alá szorulva, míg a tűzoltók ki tudták szabadítani. Szerencsére csak égési sérüléseket szenvedett a lábán és a hátsóján, feltehetően hason fekve aludt, amikor a kocsi a falat beszakítva a hálószobájába érkezett.
A rendőrség közlekedési szabálytalanságok miatt üldözte az autó vezetőjét, egyebek közt szöges útzárral is megpróbálta megállítani, ám az illető kikerülte a vastüskéket, a házat azonban nem tudta. Immár cserbenhagyásos gázolás is van a számláján. A rendőrség keresi.
A kocsit csak több órányi megfeszített munkával tudták „kiebrudalni” a házból – adta hírül a BBC.
.gif)
