Lučev Mária óbecsei gyógypedagógus iskolakezdésről, tanulási problémákról, viselkedési zavarokról

Lučev Mária gyógypedagógus munkásságát idén községi díjjal jutalmazta Óbecse: az indoklás szerint rendkívüli lelkesedéssel és türelemmel foglalkozik a fejlődési rendellenességű gyerekekkel és azok szüleivel, aktívan kiveszi részét a humanitárius szervezetek munkájából, ösztönzi kollégái szakmai képzését, és kreatív ötletekkel járul hozzá a műhelymunkákhoz. Hivatását 40 évvel ezelőtt választotta, 35 éven át a Bratstvo általános és középiskolában dolgozott. Két éve nyugdíjas, azóta többek között az értelmi fogyatékosok megsegítésére alapított községi egyesület munkájából veszi ki aktívan a részét. Az iskolakezdés apropóján arról faggattuk, milyen tanulási zavarok jelentkezhetnek az elsősöknél, és hogyan kell ezeket kezelni.
– Olvasás, írás, matematika terén tapasztalt tanulási problémák esetén részképességzavarról beszélünk. Ez a diszlexia, diszgráfia és a diszkalkulia. A gyerekeknél általában ezek közül egy vagy legfeljebb kettő jelentkezik. Az első osztályban ezek még nem állapíthatók meg teljes bizonyossággal, de a másodikban igen.
Ha kiderül, hogy a gyerek e három közül valamelyik problémával küzd, mi a feladat?
– Ha a felmérésekkel ezeket a zavarokat minden kétséget kizáróan megállapítják a szakemberek, egyéni oktatási tervet kell készíteni a gyerek számára, külön foglalkozásokkal. Sok helyen ez még nem vált gyakorlattá, de itt Óbecsén a Bratstvo iskolában működik egy fejlődéssegítő központ, ahol szakemberek foglalkoznak azokkal a gyerekekkel, akik többségi iskolába járnak ugyan, de hasonló problémákkal küzdenek. Ezek lehetnek pszichomotorikus, kognitív vagy akár kommunikációs jellegűek is.
Ezek a részképességzavarok mennyire korrigálhatók?
– Döntő többségében korrigálható problémákról van szó, ahol mégsem, ott azt szeretnénk elérni, hogy ezeket a gyerekeket ennek figyelembevételével osztályozzák, pl. egy diszgráfiás gyerek felelhessen szóban, a diszkalkuliás pedig használhasson számológépet. A diszlexiás gyereknek ne kelljen az osztály előtt olvasnia, adjunk neki lehetőséget gyakorlásra, és esetleg felvételről hallgassuk meg az olvasását az osztály előtt! A gyerekek többsége utoléri a társait.
Milyen egyéb tanulási problémák fordulhatnak elő?
– Vannak olyan határesetek, amikor a gyerek ugyan nem értelmi fogyatékos, de értelmi intelligenciaszintje az alsó küszöböt súrolja. Ők a többségi iskolába járnak, de tanulásuk lassú. A kognitív, észlelési, képzeleti, emlékezeti és gondolkodási képességek segítenek a tájékozódásban, a helyes észlelésben, környezetünk megismerésében. A határeseteknél itt is lehetnek problémák, ezért ők több odafigyelést, feladatot, bátorítást igényelnek. A lassúbb gyerekek vagy a részképességzavarosak beállítottsága sokszor érzelmi alapú, ezért nagyon fontos a motiváció, a képzeletgazdag, játékos légkör és a sikerélmény.
Mit tegyen ilyen esetekben a szülő?
– Foglalkozzon sokat a gyerekkel, de ez nem csak tanulást jelent: sétáljunk vele, beszélgessünk sokat, adjunk neki képeskönyveket, és hagyjuk játszani, ezáltal is tanul a gyerek.
Az értelmi fogyatékosságot hogyan kell kezelni?
– Az értelmi fogyatékosság nem betegség, hanem állapot, és visszafordíthatatlan. Az ilyen gyerekek fejleszthetősége a fogyatékosság súlyosságától függ: egy enyhén értelmi fogyatékos ember önálló életet tud élni. Bizonyos alapképességei minden gyermeknek vannak, ezek azonban minőségben, mennyiségben eltérőek. A beszéd, írás, olvasás nagyon fontos szerepet játszik a kapcsolatokban. Azoknál, akik emiatt szorongóak, visszahúzódóak, az önbizalmat kell elsősorban erősíteni azzal, hogy az egyéni képességeknek megfelelő feladatot adunk nekik, és ezzel sikerélményben lesz részük az osztálytársak előtt. A cselekvési képesség, kézügyesség, koordináció, bizonyos mozgássorok elvégzése is szükséges egy sikeres tevékenységhez. Ha a gond itt jelentkezik a gyereknél, az adottságaihoz mért elvárásokkal és feladatokkal lehet segíteni. Az a fontos, hogy minden órán foglalkozzunk ezekkel a gyerekekkel, és adjunk lehetőséget mindennap valamilyen sikerélményre.
A közoktatásban szeptemberben bevezetendő integrációhoz Ön szerint mennyire adottak a feltételek?
– Véleményem szerint az integráció az, amikor a gyerek és a szülő alkalmazkodik az iskolához, az iskola befogadja a gyereket, de nem tesz meg mindent a gyerek teljes elfogadásához. Az inklúzió az, amikor az iskola teljes tantestülete alkalmazkodik a gyerekhez, és képességeivel együtt fogadják őt el. Ehhez a feltételek még nincsenek meg, a halmozottan sérült gyerekek vagy azok, akiknek enyhe értelmi fogyatékosságuk mellett látás-, hallás- vagy egyéb sérülésük van, nehezen tudnak majd alkalmazkodni. Ehhez minden iskolában kellene gyógypedagógus. A gyógypedagógiai iskolákba nagyon sok hátrányos helyzetű tanuló is jár vagy járt, a tanítónak ezeket az elhanyagolt gyerekeket is fel kell ismernie és föl kell karolnia: adjunk nekik élményeket, vigyük őket kiállításra, könyvtárba!…
Ön szerint mikor iskolaérett a gyerek?
– Személyes tapasztalatom szerint hat és fél, hét és fél éves kor között. 6 évesen még kevés gyerek érett erre. Abban az esetben, ha a fogyatékos gyereket a szülő nem akarja speciális iskolába íratni, meg lehet hosszabbítani az óvodát, így legfeljebb 8 éves koráig járhat a gyerek óvodába.
Vannak sajátos nevelési igényű, viselkedési zavaros gyerekek is. Velük mi a helyzet?
– A legjellemzőbb ilyen gond a hiperaktivitás, bár sok szülő az eleven gyerekre is ráfogja ezt. Egy nemzetközi képzésen fogalmazták meg: akkor hiperaktív a gyerek, ha anyuka fogja az egyik kezét, apuka a másikat, és ha egy pillanatra valamelyik elengedi, a gyerek „elszabadul”… Hiperaktív tanuló esetén az iskolának segítenie kell a tanítót, mert egy ilyen gyerek mellett nagyon nehéz dolgozni. Ma már több helyen működik egyébként az aktív tanítási módszer is, amely megengedi, hogy például a gyerek óra közben fölálljon, nem kell 45 percig egy helyben ülnie.
Hogyan készüljünk fel az iskolakezdésre, ha elsős a gyerek?
– Legyen az iskola első napja családi ünnep! A szülő a gyerekkel együtt vásárolja meg a tanfelszerelést, a füzeteket közösen borítsák be, tegyék örömtelivé a várakozást, és meséljünk neki a saját, szép iskolai élményeinkről! Fontosnak tartom, hogy a gyerekeket ne csak oktassuk, hanem neveljük is. Sajnálatos módon ma egyedül az lett a fontos, hogy a gyerek minél többet „produkáljon”. Vegyük figyelembe az egyéni képességeket, helyezzük arra a hangsúlyt, amit tud, és ha lassabban halad, legyünk türelmesek! Ha nem lesz képes utolérni a többieket, akkor kell szakemberhez fordulni. Az a lényeg, hogy boldog gyerekek járjanak iskolába, és szeressenek tanulni. Minden gyerek tud tanulni, és ha megszereti az iskolát, akkor halad is. Ahogy George Mathew Adamsmondta: „Senki sem magától lett olyan, ami. Mind ezernyi más emberből vagyunk. Bárki, aki valaha is kedvességet tett nekünk, vagy bátorítóan szólt hozzánk, része lett a mi karakterünknek, gondolatainknak és sikereinknek is.”
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Beta/AP
Beta/Hszinhua
Beta/AP
Romániában is befejeződött a népszámlálás, és a hivatalos közegek a napokban ismertették a végeredményt. Ebből kiderült, hogy alaposan megcsappant az ottani magyarok száma. A kilenc évvel ezelőtti több mint másfélmillióhoz képest csaknem kétszázezerrel vannak kevesebben. Az is kiderült, hogy a romániai magyarok művelődési élete központjának számító Kolozsváron igen lényeges a lélekszám csökkenése, de más megyékben sem igazán biztató a helyzet.
Ez alól csupán Kovászna és Hargita megye, vagyis a Székelyföld a kivétel. Ott még számbelileg is tartják magukat a székelyek. Persze ennek okát a régmúltban kell keresni, hiszen száz-százötven évvel ezelőtt megszokottnak számított a nyolc-tízgyerekes család.
Más lapra tartozik, hogy onnan a madéfalvi veszedelem után (amelynek alig egy hónappal ezelőtt volt az évfordulója) Moldovába, majd Bukovinába, onnan pedig az Al-Dunára kirajzottak között ötven évvel ezelőtt is csak elvétve fordult elő, hogy egy családban ebédkor tízen ültek az asztalnál.
Emlékezetem szerint – például Székelykevén – csupán Nagy Bálint kántortanító bácsiék és Nagy Györgyék, akiket mindenki csak szakmájuk után Köteleséknek nevezett, neveltek fel tizenkét gyereket.
Nem tudni, mi volt a nagyobbára kétgyerekes divatnak az oka, de fél évszázad távlatából lehangoló eredménnyel járt, hiszen a földkerekség legdélibb, többségében magyarlakta faluban az egykori négyezer-ötszáz helyett jó, ha kétezren laknak.
Székelyföldön azonban – úgy tűnik – ez nincs egészen így. Lehet, hogy ott sincs már egy családban tucatnyi kenyérpusztító, de el tudom képzelni, hogy megismétlődhet a régi-régi anekdota. Amikor még tíz gyerek volt a divat, az iskolában kérdezi a tanító néni:
– Ábris, tük hányan vattok tesvérek?
– Münk csak heten – felelte a „szégyentől” szemlesütve a kucsmás, harisnyás „gyermëkëcske”.
Vajdaságban ma hideg, ám napos lesz az idő. Mérsékelt délkeleti szél fúj. A legalacsonyabb hőmérséklet -9 és -7 Celsius-fok között, a legmagasabb nappali pedig -2 Celsius-fok körül alakul.
Az országban is hasonlóan hideg idő lesz. Hajnalban -13 és -7 Celsius-fok között ingadozik a hőmérséklet, napközben pedig legfeljebb -9 és -2 Celsius-fokig emelkedik. A Kossava térségében derült lesz az égbolt és mérsékelt délkeleti szél fúj. Az ország többi részében felhős lesz az ég, délutánra azonban mindenhol kisüthet a nap.
Az előrejelzések szerint az előttünk álló napokban is nagyon hideg idő várható. Kedden és szerda délelőtt szinte az egész országban derült lesz az ég. Szerda délután növekszik a felhőzet és csütörtökön már egész nap borús idő lesz. Az esti órákban az egész országban hóesésre kell számítani.
Európa legnagyobb részén borús, zimankós idő van. A hőmérséklet átlagban -10 és 0 Celsius-fok között, a kontinens nyugati részén 1 és 5 Celsius-fok között alakul. Hollandiában, Olaszországban és Görögország egyes vidékein esőre van kilátás. A Pireneusi-félszigeten és Közép-Európában kisüthet a nap.
A Balkán-félszigeten szinte mindenhol derűs lesz az égbolt, a nyugati-részeken viszont napsütésre van kilátás, Görögország egyes vidékein eleredhet az eső. Az Adriai-tenger és az Égei-tenger térségében erős észak-keleti szél fúj.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 394 (-13), Apatinnál 450 (-5), Gombosnál 386 (12), Palánkánál 336 (12), Újvidéknél 327 (11), Slankamennál 320 (12).
A Tisza Törökkanizsánál 167 (0), Zentánál 233 (1), Törökbecsénél 306 (0), Titelnél 308 (14).
A Béga Tamásfalvánál 82 (0).
A Temes Módosnál 76 (-10), Torontálszécsánynál 264 (0).
1934
Meghalt Móra Ferenc író, újságíró, múzeológus.
1957
Meghalt Neumann János világhírű matematikus, a számítógép kifejlesztője.
1587
Stuart Máriát, az 1568 óta angol fogságban élő korábbi skót királynőt kivégezték a Fotheringhay kastélyban. A halálos ítéletet I. Erzsébet királynő csak habozva írta alá.
1828
Megszületett Jules Gabriel Verne francia író, többek között az Utazás a Föld középpontjába, a Kétévi vakáció, a Nyolcvan nap alatt a Föld körül és a Sándor Mátyás írója.
1851
Megszületett Kate Chopin amerikai szerző, aki New Orleans kulturális életének szószólójaként volt ismert, fő műve az 1899-ben írt "The Awakening" ("Ébredés").
1920
Megszületett Lana Turner amerikai színésznő, aki az 1940-es évek Hollywoodjának legendás dívája volt, játszott - többek között - "A postás mindig kétszer csenget", "A három testőr", a "Falcon Crest's" című filmekben.
1925
Megszületett Jack Lemmon Oscar-díjas amerikai színész (Van, aki forrón szereti, Irma, te édes, Furcsa pár, A szomszéd nője mindig zöldebb).
1931
Megszületett James Dean amerikai színész.
1932
Megszületett Szinetár Miklós színházi és filmrendező (Háry János, Az ember tragédiája, Csárdáskirálynő).
1932
Megszületett John Williams Oscar-díjas amerikai filmzene-szerző (A cápa, Csillagok háborúja, Harmadik típusú találkozások, Szuperman, E. T., Az Eastwick-i boszorkányok, Schindler listája, Jurassic Park, Harry Potter).
Az ágyában ütött el autó egy férfit az Egyesült Államokban,valósággal berobbant a házba a sportkocsi.
Vezetője nem várta meg a helyszínen a rendőröket, mivel épp előlük menekült. Áldozata, egy 34 éves férfi egy teljes órán át hevert az autó alá szorulva, míg a tűzoltók ki tudták szabadítani. Szerencsére csak égési sérüléseket szenvedett a lábán és a hátsóján, feltehetően hason fekve aludt, amikor a kocsi a falat beszakítva a hálószobájába érkezett.
A rendőrség közlekedési szabálytalanságok miatt üldözte az autó vezetőjét, egyebek közt szöges útzárral is megpróbálta megállítani, ám az illető kikerülte a vastüskéket, a házat azonban nem tudta. Immár cserbenhagyásos gázolás is van a számláján. A rendőrség keresi.
A kocsit csak több órányi megfeszített munkával tudták „kiebrudalni” a házból – adta hírül a BBC.