Őszre újabb igazgatóválasztás

A korábban műszaki tanárként dolgozó Sziráki Mihály nyolc éven át állt az intézmény élén. Az elmúlt időszakban lezajlott igazgatóválasztáson a munkaközösség 71:40 arányban, az iskolaszék pedig 5:4 arányban támogatta őt az ellenjelölt Dragin Anasztázia iskolapszichológussal szemben. Sziráki Mihályt mégsem nevezte ki újra igazgatóvá a tartományi oktatási titkár.

– Az új iskolaszék fogja kiírni a pályázatot az új igazgató megválasztására. A hónap derekán ült össze először az új összetételű iskolaszék, amely Marijana Matićot választotta meg a testület elnökévé, az alelnök Prokop Veronika lett – magyarázta a tisztsége átadására készülő Sziráki Mihály. – A pályázat kiírása még nem történt meg, mivel augusztus 15-ig évi szabadságok vannak. Így a pályázat megjelenése szeptemberben várható és 15 napig lesz nyitva. Az idevágó törvény szerint a második körben már főiskolai végzettségű személy is pályázhat az igazgatói posztra. Én újra pályázni fogok a tisztségre, miután április 13-án a munkaközösség 71 szavazattal támogatta a kinevezésem, az ellenjelölt Dragin Anasztázia 40 voksot kapott. A szavazáson a 113 dolgozóból egy személy nem volt jelen, egynek a szavazata pedig érvénytelen volt. A munkaközösség kétharmada tehát engem támogatott. Ezután az oktatási törvény szerint az iskola elküldte véleményezésre a Magyar Nemzeti Tanácshoz az igazgatójelöltek névsorát és a szavazás eredményét. A(z akkor még) Józsa László vezette MNT rövid időn belül visszaküldte az átiratot, amely alapján a testület azt javasolta, hogy Dragin Anasztáziát nevezzék ki igazgatóvá. Bár tudomásom szerint az oktatási törvény alapján a testület csak véleményezhet és nem javasolhat. Visszatérve az átirathoz, amelyben a jogalapként feltüntetett nemzeti tanácsokról szóló törvény 12. szakasza 1. bekezdés 2. pontja különben is az iskolaszékbe való kinevezésre vonatkozik és nem az igazgató megválasztására. A MNT javaslatát nem megfelelő törvényes rendelkezéssel indokolta. Mikor megkaptuk az átiratot, úgy voltunk vele, hogy írunk egy fellebbezést a MNT-nek, de mivel akkor volt a nemzetitanács-választás, nem akartunk saját magunk ellen harcolni, hanem inkább csöndben maradtunk. Ezután az iskolaszék megtartotta ülését. Az oktatási törvény szerint az igazgatót az iskolaszék választja meg, amelynek tagjai 5:4 arányban rám szavaztak. Az erről szóló dokumentumokat elküldtük a tartományi oktatási titkársághoz. Az oktatási titkár válaszában az írta, hogy nem adja beleegyezését a kinevezésemre. Azzal az indoklással, hogy az iskolaszék döntése után nem kértük ki a MNT véleményét. Két törvény van, az egyik az oktatási törvény, amely az iskolára vonatkozik, a másik viszont a nemzeti tanácsoktól szóló törvény. Az oktatási törvény szerint az igazgatóválasztásnál a következő az ügymenet: először szavaznak az intézmény dolgozói, majd az MNT véleményez, az iskolaszék dönt az igazgató személyéről, végül az oktatási titkár kinevezi az intézmény vezetőjét. A nemzeti tanácsokról szóló törvény szerint viszont a következő a sorrend: dolgozók, iskolaszék, MNT és végül az oktatási titkár. A két törvény nincs összhangban egymással. Szerintem az iskolára az oktatási törvény vonatkozik, ezért mi az alapján jártunk el. Miután az oktatási titkár úgy döntött, ahogyan, emiatt újra ki kell írni a pályázatot az igazgató megválasztására – nyilatkozta Sziráki Mihály.

Az igazgató megjegyezte, az iskolában nagy felháborodást váltott ki, hogy a többség akaratát figyelmen kívül hagyták az illetékesek. Sőt, a kollektíván belüli hangulat is nagyon kiéleződött. Mint mondta, szerencsére véget ért a tanítás és az emberek szabadságra mentek, mert már komoly szócsatákat vívtak egymással. Sziráki Mihály hozzátette, június derekán az iskola dolgozóinak egy része kérelmet fogalmazott meg, amelyet 61 személy írta alá, majd eljuttatták az új összetételű Magyar Nemzeti Tanácsnak. A kérelemben az aláírók azt kérik a testülettől, hogy indokolja meg javaslatát, és miért vetette el az általuk 71:40 arányban támogatott Sziráki Mihályt. Mint mondta, erre a kérelemre a mai napig nem kaptak választ.

Dr. Jeges Zoltán: ,,Az iskolaszék hibázott”

Megkérdeztük dr. Jeges Zoltán tartományi oktatási titkárt is.

Mért nem nevezte ki Sziráki Mihályt az adai Cseh Károly Általános Iskola élére?

– A Cseh Károly Általános Iskolában a magyar nyelven tanuló diákok száma 75 százalékot tesz ki az összlétszámhoz viszonyítva. Az általános közoktatási törvény 55. szakasza értelmében a nemzeti tanácsnak jóvá kell hagynia az igazgató kinevezését, ha az adott nemzeti kisebbséghez tartozó diákok száma meghaladja az 50 százalékot az adott intézményben. Amennyiben a felétől kevesebb ez a bizonyos százalék, a nemzeti tanács csak véleményezhet, nem kell támogatásáról biztosítania a leendő igazgatót. Sziráki Mihály kinevezését a Magyar Nemzeti Tanács nem támogatta, ennek értelmében meg kell ismételni a választást. Emiatt nem neveztem ki én sem az iskolaszék bizalmát élvező Sziráki Mihályt.

Milyen rendet kell követniük az iskoláknak az igazgatóválasztások alkalmával?

–Tanácsos először kikérni a Nemzeti Tanács jóváhagyását, s ennek tükrében döntenie az iskolaszéknek. Adán ott rontották el a kinevezést, hogy csak a voksolás után fordultak az MNT-hez.

A választás második fordulójában milyen feltételeknek kell eleget tennie az igazgatónak?

–A Nemzeti Tanácsnak a második fordulóban is rá kell bólintania a kinevezésre. Emellett az oktatási törvény értelmében az igazgatónak egyetemi diplomával kell rendelkeznie. (Kivétel ez alól esetleg Dél-Szerbiában lehet, ahol megtörténhet, hogy nincs egyetemi végzettségű jelölt, s ott már az első fordulóban is főiskolai végzettségű tanár is lehet igazgató.) Minőségi romlásnak tekinteném, amennyiben nem egyetemet végzett jelöltet neveznek ki az iskolákban, hisz a tanároknak már egyetemi diplomájuk van, elvárható ez az igazgatótól is. A második fordulóban a főiskolai végzettségű egyén egyenlő eséllyel indulhat az igazgatói székért. Kinevezése elfogadható, ha más megoldásra nincs remény. Az adai iskolát is arra ösztönzi a törvény, hogy egyeztessem a Magyar Nemzeti Tanáccsal, és közös megegyezéssel nevezzék majdan ki az igazgatót.

Mennyiben fedi egymást az oktatási törvény és a nemzeti tanácsokról szóló törvény?

– Azon esetekben, ahol véletlenül nem fut össze a törvények szava, egyeztetünk az Oktatási Minisztériummal. Ilyen esettel én még nem találkoztam.