Palicson is bemutatták azt az alkotást, amely Magyarországon egy éve a legnézettebb film
Orosz Dénes alkotása ugyan nem kapott díjat a 17. Európai Filmek Palicsi Fesztiválján, de a nézőket megnyerte. Sokan voltak kíváncsiak a filmre, a rendező pedig a nézőkre volt kíváncsi. A vetítés alatt azt figyelte, hogyan reagálnak egyes jelenetekre, mely poénok nevettetik meg őket stb. Jó volt látni ezt a fajta lelkesedést és érdeklődést, amely érthető is, hiszen ez Orosz Dénes első játékfilmje.
A főhős, András, forgatókönyvíró és te is ilyen szakon végeztél. Tartalmaz a film önéletrajzi vonásokat?
– Úgy gondolom, hogy arról tudok igazán írni, amiről van ismeretem. A forgatókönyvírás izgalmas, ugyanakkor alapvetően magányos, és a világtól elszeparált, életidegen művelet. Az ember bevonul egy sötét szobába, és naphosszat csak ír. A filmben ugyan napsütötte ez a szoba, de az enyém sokkal sötétebb, mert a gangra néz. Ha olyan dolgot írok, ami érdekel, az jó, habár az is szenvedéssel jár. Amikor viszont az ember olyasmit ír, amit nem szeret, az maga a pokol. Emellett más hasonlóságok is jelentkeznek András és én közöttem.
Miért Poligamynak írtad le a film címét?
– Szerettem volna vele a társasjátékra utalni, hogy hangzásában hasonlítson a Monopolyra.
Mi késztetett arra, hogy rendezőként is kipróbáld magad?
– Mindig is rendező akartam lenni. Kilencszer felvételiztem a Budapesti Filmművészeti Egyetemre, mire forgatókönyvíró szakra felvettek. Örültem neki, mert ugyanannyi lehetőségünk mutatkozott rendezésre, mint a rendezőszakosoknak. Egyébként már az egyetem előtt is sok kísérleti filmet írtam és rendeztem. Nem most próbáltam ki magam, de ez volt a vágyam.
Hogyan merült fel benned a film témája?
– Több kapcsolatom volt nőkkel, egyik hét évig tartott. Habár nagyon szerettem a hölgyet, bennem is felmerült, hogy elkötelezzem-e magam. A férfiben ilyenkor jelentkezik egy félelem, hogy egy életre le kell lemondania a nőkről. Lehet, hogy nem valljuk be, de szeretünk csajozni. Az elkötelezettségtől való félelem szülte a film ötletét: mi lenne, ha egy férfi minden nőt megkaphatna? Persze ez elsőre fantasztikusnak tűnik, de végül kiderül, hogy istencsapása.
Miért Csányi Sándort választottad főszerepre?
– Első ötletem az volt, hogy a férfiszereplőnek nem szabad jóképűnek és vonzónak lenni. Azután mégis Sándor lett, aki jóképű és vonzó is. Egyszerűen arról van szó, hogy noha nagyon tehetségesek a magyar színészek, de kevés a kameragyakorlatuk. Bárki, akit megnéztem, nem azt hozta, amit vártam. Egyszer valaki Csányit ajánlotta. Nem tartottam rossz ötletnek, habár láttam már olyan filmekben, amelyekben egyoldalúan használták. Főleg a vonzerejére építettek, ezért jogosan legyintettek az emberek, hogy „már megint egy Csányi-film”. Ugyanakkor megállapítottam, hogy nagyon szereti a kamera. Nemcsak azért, mert jól néz ki a vásznon, az édeskevés lenne. Úgy mondom, hogy filmérzékeny, és a castingon világossá vált számomra, hogy őt kerestem. Semmiféle marketing megfontolás nem hajtott. Természetesen, amikor már kiválasztottam, akkor örültem annak, hogy bevonzza a nézőket. Nem játszom el, hogy ez nem volt tényező, de nem volt elsődleges. Bevállaltam volna egy teljesen ismeretlen színészt is, ha találok megfelelőt. Az is bennem volt, hogy ha jól csináljuk, Sándor másik oldaláról mutatkozhat be, amit a kritikusok is elismernek, és ez így is történt.
Elégedett vagy a film fogadtatásával?
– Egy éve a legnézettebb film, ami nagy szó, mert a magyar filmektől lassan elpártolnak a nézők. Nagy sikereket ígérő filmek is buktak már meg. A Poligamyt a közönség túlnyomórészt pozitívan fogadta, habár ez nem egy egyértelmű történet, igényli a gondolkodást. Természetesen voltak kritikák is, nem létezik olyan film, ami mindenkinek tetszik, főleg nem akkor, ha széles közönségnek szánták.
A jövőben maradsz a rendezésnél?
– Mindenképpen. Úgy gondolom, hogy író-rendező vagyok egyben. A mai nagyon bizonytalan magyar filmkészítésben pozitívumnak számít a nézőszám és az a fajta magas színvonal, amit a közönségfilmek terén a Poligamy is képvisel. Egy normatív támogatásunk van, amit a nézőszám után kapunk a következő filmhez, így nagyobb eséllyel tudunk elindulni. Az új film szintén egy széles közönséget megcélzó, ám hasonlóan kifinomult alkotás lesz, mint a Poligamy. Talán egy kicsit harsányabb, lazább és erőteljesebben vígjáték, de színvonalasan szórakoztató.
Olvasd a Képes Ifjúságban:

(Fotó: Beta)
(Fotó: Beta/AP)
Most, hogy szülővárosom napját ünneplik, igazi lokálpatriótaként nekem is valami ünneplő szöveget illene iderittyentenem. Talán írnom kellene arról, hogy mennyire is szerencsésnek tartom magamat, hogy ideszülettem Zentára, a szőke Tisza partjára, a „törökverő” városba, amelynek lakosai a kilencvenes évek elején nyíltan szembeszálltak az egész országot fojtogató háborús őrülettel, s nem adták fiaikat, hogy egy téves csatatéren, téves eszmékért áldozzák fel őket a háború fenevadjai. Én örülnék legjobban, amennyiben a város gazdaságának a virágzásáról, a városba özönlő rengeteg turistáról írhatnék és természetesen a zentai lakosokról, akik minden évben, a nyár elején alig várják, hogy kezdődjenek a Nyári Ifjúsági Játékok, mivel ekkor fiatalokkal népesül be a mind jobban elöregedő és elnéptelenedő város. Ugyanakkor igazán szuper lenne beszámolókat készíteni azokról a képviselő-testületi ülésekről is, ahol az ellenzék és a hatalmon lévő koalíció vállvetve a város fejlődésére törekszik, s nem pedig azzal töltik el idejüket, hogy miképpen törjenek borsot egymás orra alá és persze arról, hogy mindenki együtt, boldogan ünnepli annak a városnak a napját, amely – valljuk be őszintén – sokkal jobbat érdemel a jelenlegi helyzeténél. Félő azonban, hogy egy jó ideig csak ábrándozhatok minderről és ezért is kavarognak szívemben felemás érzések a városnapi ünnepségek kapcsán. Urambocsá!, véletlenül sem állítom azt, hogy nem kell ünnepelni. Mert természetesen meg kell emlékezni arról, hogy 313 évvel ezelőtt Savoyai városunknál védte meg Európa kapuit. Amíg viszont az asztalnál még kedélyesen csevegő honatyák ismét egymás hajába kapnak, addig – legalábbis szerintem – nem sok értelme van a dáridónak. No de ez csupán egy csóró firkász véleménye, s természetesen minden zentainak önfeledt szórakozást és egy sokkal élhetőbb várost kívánok.
Vajdaságban ma túlnyomóan borús, esős időre van kilátás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 22 Celsius-fok között ingadozik majd.
Az országban is hasonlóan alakul az időjárás. Felhős lesz az ég, nagy mennyiségű csapadékra kell számítani országszerte. A legalacsonyabb reggeli hőmérséklet 14 és 19, míg a legmagasabb nappali 18 és 23 fok között alakul majd.
Az előrejelzések szerint a hétvégére is borús, esős időt jósolnak a meteorológusok, csupán a következő hét elején számíthatunk több, kevesebb napsütésre.
Európában esős időre van kilátás a Brit-szigeteken, az Appennini- és a Skandináv-félsziget egyes részein. Napos, meleg időre lehet számítani Spanyolországban, Portugáliában, Franciaországban és Oroszország európai részén. A kontinens legnagyobb részén a legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 24 fok között alakul majd, míg délen 33 Celsius-fok körüli értékek várhatók.
A Balkán-félsziget legnagyobb részén borús, csapadékos időt jósolnak a meteorológusok. Csupán Görögország déli részein és Bulgária keleti területein lesz napos az idő. A félsziget leghidegebb fővárosa Szarajevó, 17 fokos hőmérséklettel, míg a legmelegebb Athénban lesz, ahol 31 fok körüli értékek várhatók.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 482 (-11), Apatinnál 532 (0), Gombosnál - (-), Palánkánál 418 (12), Újvidéknél 401 (10), Slankamennél 395 (9).
A Tisza Törökkanizsánál 235 (-2), Zentánál 276 (0), Törökbecsénél 293 (0), Titelnél 390 (10).
A Béga Tamásfalvánál -40 (0).
A Temes Módosnál 104 (32), Torontálszécsánynál 270 (16).
1382
Nagyszombaton 56 éves korában, súlyos betegség következtében meghalt I. (Nagy) Lajos magyar király (egyidejűleg Lengyelország királya), az első európai uralkodó, akinek serege nagy győzelmet aratott a törökök felett.
1898
Erzsébet (Sissi) osztrák császárné és magyar királyné a Genfi-tó partján, séta közben merénylet áldozatául esett, Luigi Luccheni olasz anarchista megtámadta és leszúrta.
1919
Ausztria aláírta a Szent Germain-i békét, melynek értelmében Nyugat-Magyarország egy része, Burgenland osztrák terület lett.
1846
Elias Howe szabadalmaztatta a varrógépet.
1890
Megszületett Elsa Schiaparelli olasz-francia divattervező, aki kiegészítőivel és drámai színeivel felélénkítette a divatot 40 éven keresztül. 1932-ben hozta divatba a válltömést.
1919
A Párizs melletti Saint-German-en-Laye-ben a szövetségesek aláírták Ausztriával a békeszerződést.
1946
Meghalt Halasy/Halassy Olivér kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, sportoló.
1990
Szaddam Husszein iraki vezető olajat ajánlott fel azoknak a fejlődő országoknak, akik támogatják őt az Öböl-háborúban.
1542
Nürnbergben meghalt a zsebóra feltalálója, Peter Henlein német műszerész.
1716
Nagyenyeden meghalt Pápai Páriz Ferenc orvosdoktor, az első magyar nyelvű orvosi könyvek összeállítója.
Automatizált tejellátást nyújt egy gazda Németországban: tejadó automatát telepített Kölnhöz közeli gazdaságához.
A „tejkút” feltankolásáról 78 tehén gondoskodik, illetve gazdájuk, Bruno Stauff. Az automata éjjel-nappal üzemel, hétvégén és ünnepnapokon egyaránt. Aki nem hozza saját tejesüvegét, vehet a gazdaságtól palackot. A tej garantáltan őstermelői, abszolút friss, zsír- és fehérjetartalma pedig magasabb, mint az áruházakban kapható, kezelt tejeké.
Stauff 70 eurocentért adja literjét, drágábban, mint egy nagyáruház, viszont jobb minőséget kap a vevő. Értékelik is sokan, vannak, akik Kölnből autóznak 30 kilométert oda-vissza a „tejomathoz”, mivel ha egyszer rákaptak az ízére, nem ízlik nekik többé annyira a nagyáruházi.
A tejautomata 12 ezer eurós beruházás Stauff gazdának, aki biztos abban, hogy hosszabb távon kifizetődik.