,, Nincs kit meggyőzni ''

– A Tartományi Oktatási Titkárságtól 3 iskola kapta meg a magyar első osztály megnyitásához szükséges engedélyt – tájékoztatta lapunkat Pázsin Farkas Júlia pszichológus, a Szülők Fórumának elnöke. Ezek a Sonja Marinković, a Petőfi Sándor és a József Attila Általános Iskola. A Nikola Tesla-iskolának ez még nem sikerült, hiszen csupán két gyermek szülei jelezték, hogy szeptembertől oda járatnák csemetéiket.

A június 18-i megbeszélés óta gyarapodott-e a magyar osztályba induló gyermekek száma?

– Végül húszan iratkoztak be. A Sonja Marinković-iskolában lehet változás. Amennyiben sikerül meggyőzni a vegyes házasságban élő szülőket, hogy bejegyeztessék gyermeküket, akkor hatan kezdik meg az iskolaévet. A József Attilában heten, a Petőfiben hatan lesznek.

Milyen hatással lehet a diákra, ha szülei nem az anyanyelvének megfelelő tagozatra küldik őt?

– A gyermek az óvoda befejeztével, amennyiben magyar környezetben cseperedik, csoporttársainak és szüleinek hála tökéletesen beszéli anyanyelvét. Ha ezután nem magyar tagozatra íratják, az törést jelenthet személyiségének fejlődésében. Olykor megtörténik, hogy a szülő, számolva azzal, hogy szerb tagozatra küldi gyermekét, már pár évvel az iskolába menetel előtt elkezdi az állam nyelvére szoktatni a kicsit. A gyerek természetesen érzi, hogy „valami” nincs rendben. Ez az eljárás ugyancsak károsítja én-tudatát.

Mi miatt kevés Újvidéken a magyar gyermekek létszáma?

– Alapvetően nem az a gond, hogy szerb tagozatra járnak a magyar gyerekek. Egyszerűen évről évre kevesebb a gyermek. Nem született meg az újabb generáció, nincs kit meggyőzni, hogy magyar osztályba járjon.

Másban látja a problémát Ács József, a Sonja Marinković-iskola igazgatója.

– Mi igyekszünk felvenni a kesztyűt a megrögzült felfogás ellen, miszerint: ha a magyar gyereket a szerbek közé íratjuk, akkor ő majd jobban fel tudja találni magát az életben. Ez botorság – csupán elveszti anyanyelvét. Az állam nyelvét egy majdnem teljesen szerb városban így is, úgy is elsajátítja. Az asszimiláció igen kifejezett. Például a heréskerti Svetozar Marković Toza Általános Iskolába ebben az évben 18 vegyes házasságból született gyermeket írattak! Ebből is kitetszik: sokkal jobban érvényesül a szerb szülő akarata, amely kizárja a másik nyelv tanulásának lehetőségét. Olyan is előfordul, hogy a magyar tagozaton tanító pedagógus egy másik szerb iskolába járatja gyermekét. Másrészt viszont a kimutatásokból látszik, hogy a balkáni háborúk után csappant meg lényegesen az újvidéki magyar gyermekszám. Tavaly hat diákunk volt: két gyermek magyar szülőktől; emellett szerb anyanyelvű ikrek, akiket édesanyjuk előző, magyar ajkú férje miatt íratott az osztályunkba; és két roma gyermek. Jövőre valamivel több kisdiákot várunk.

A Nikola Tesla-iskolába csak két magyar gyermek került. Mire számíthat az intézmény?

– Az iskola tanárának megadtam a már említett heréskerti, vegyes házasságban élő szülők címét. A Teslának harcolni kell a gyermekekért. Két iskolással nem hiszem, hogy életképesek lesznek szeptembertől.

A júniusi szülő–pedagógus összejövetelen az iskolák összevonása mellett tört lándzsát. Elgondolása ebben az esztendőben nem valósult meg. Miként vélekedik erről? --Továbbra is tartom a véleményemet, hogy a magyar tagozatokat össze kellene vonni. A Futaki úti Branko Radičević-iskola remek helyen van. Ott volt valaha a Szent Rókus templom melletti iskola is. Egy külön busz szállíthatná a gyermekeket. Emellett a Telepen megmaradna a József Attila-iskola. Az iskolák összevonásában látom továbbra is a megoldást, annak ellenére, hogy ez az intézkedés sajnos nem sikerült Nagybecskereken.

Miért gondolja, hogy az összevont magyar iskolák megvalósítása Újvidéken eredményre vezetne, ha Nagybecskereken megbukott?

– A nagybecskereki szülőket nem informálták eléggé, emiatt íratták át a rendszer működtetése után pár évvel gyermekeiket inkább szerb tagozatra. De egyetlen negatív példából nem lehet általánosítani. Fontosnak tartom a szülőkkel való párbeszédet: hogy mit kapnak a diákok, mit nyernek az összevont iskolákkal és hogy mit kell teljesíteniük.

Az összevonás hány pedagógus utcára kerülését eredményezné?

– Tulajdonképpen nem azt kell nézni, hány tanár marad munka nélkül. A gondok mélyebben csíráznak. Szerbiában is be kellene vezetni a többszakos képzést, és akkor a magyar tanerő nem szorulna csak a magyar osztályokban való tanításra. Amennyiben több szakon, több nyelven adnának elő pedagógusaink, könnyebben meglenne a heti óraszámuk is, ezáltal nem válnának feleslegessé.

Azzal, hogy egyes iskolákban megszűnne a magyar tagozat, az intézmények nem esnének el jelentősebb anyagi támogatástól?

– Nincs nagy támogatás. Ahány osztály nyílik, annyi után kapunk apanázst. Nem jelent külön összeget, ha az adott tagozatra éppenséggel kisebbségi gyermekek járnak. Erre nem jár külön támogatás.