Ahol életre kel a múlt

Ópusztaszer a magyarok karácsonyától kezdve – a szeri húsvéton, a betyártoborzón, a halásznapon, a pünkösdölőn, az íjásztalálkozón, a szobori búcsún, a szüreti mulatságon át a Szent Márton-napi újbor és libás ételek kóstolásáig – jókedvű jeles napokkal vidítja fel az odalátogatókat.

Betyárt ugyan nem, de szép lányt fogtak a csendőrök

A népszerű, napjainkban is állandóan bővülő Nemzeti Történeti Emlékpark célja ugyanis, hogy a magyarok zarándokhelyévé váljon, összekötő kapocs legyen a határon túli és az anyaországi magyarok között. Formálja a felnövő generáció nemzettudatát, egyszersmind szívesen látogasson Ópusztaszerre mindenki, aki a magyarság gazdag mútjával, kultúrájával, hagyományaival szeretne megismerkedni.

Nyilván ilyen megfontolásból választotta a Magyar Turizmus Zrt. Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatósága is a szerbiai újságírók számára szervezett négynapos körútjának első állomásául az emlékhelyet. Látogatásunkat az tette időszerűvé, hogy befejezéséhez közeledik az európai uniós támogatással megvalósuló rekonstrukció és fejlesztés. Kívül-belül megújul a rotunda, a világhírű Feszty-körképet restaurálták, új állandó kiállítások nyílnak, és még gazdagabb program várja majd a közönséget.

Anjou-nap, Szeri Szabadegyetem

Tokovics Tamás

– A Feszty-körképet húsvéttól ismét láthatja a közönség. Helyreállítása több mint 3 hónapon keresztül tartott, tíz restaurátor és díszítőszobrász dolgozott a 120 méter kerületű és 15 méter magas festmény és a terepasztal portalanításán, a beázás okozta hibák és az elmúlt évek során keletkezett kisebb sérülések kijavításán. A látogatók a körképet új szemszögből is megcsodálhatják, mivel az emlékpark uniós támogatásból megvalósuló 640 millió forintos fejlesztésének keretében egy részben átlátszó üveglapokból készült, a terepasztal felett vezető ösvényen a korábbinál jóval közelebb mehetünk a képhez. Ilyen közelről csak az alkotás megszületése után, a millennium idején volt látható a honfoglalást megörökítő kép. A rotunda tetőszerkezetének felújításával és az épület akadálymentesítésével terveink szerint június végéig elkészülünk, s ekkor nyílnak meg az új állandó kiállítások is. A mintegy 800 négyzetméteres területen látható öt új tárlat a honfoglalás időszakát és a középkori Magyarországot mutatja majd be a látogatóknak. Újjal váltjuk fel a régi, 15 éves panoptikumot – tájékoztatott bennünket Tokovics Tamás, az emlékpark igazgatója.

A paprikaőrlés hosszadalmas és fárasztó munkacsoport

A Honfoglaló magyarok – fikció és valóság című tárlaton bemutatott tárgyak segítségével a vendégek megismerhetik a Kárpát-medencébe érkezett őseink mindennapjait, hitvilágát, ruházatát. A Szer monostora és települése címet viselő kiállításon a középkori templom és rendház 1970-ben elkezdődött feltárása során előkerült leleteket láthatnak majd a vendégek, az Őseink arcai című tárlaton pedig a több mint ezer megtalált sír anyagából mutatnak be válogatást. Egy kisebb tárlat a Csengelénél előkerült kun vezérsírt és a nomád nép magyarországi letelepedését, integrációját ábrázolja, egy tablókiállítás pedig az Árpád-kor művelődési viszonyairól nyújt majd átfogó képet.

„Életre kel” majd a szélmalom is, ezzel ez lesz az egyetlen működö szélmalom Magyarországon. De a látvány kedvéért nemcsak forogni fog, hanem búzát is őrölnek majd benne. A jurtákban lévő természetrajzi kiállításokat is történelmi jellegűvé teszik. Új programokat is terveznek, ezek egy részt a már meglévőknek a továbbvitele, a régieknek a visszahozatala lesz. Ilyen volt a Nepomuki Szent János ünnepén, május 15-én megtartott halásznap, eszközbemutatóval, horgászversennyel és halételek főzőversenyével.

Pünkösdőlő

A Nemzeti Történeti Emlékparkban évek óta hagyományos rendezvény a pünkösdhétfő is, amelyre most már az ország határain túlról is érkeznek turisták. Sajnálatunkra nem tudtunk részt venni a látványos rendezvényen, de néhány évvel ezelőtt alkalmam adódott a pünkösdhétfőt Ópusztaszeren tölteni. Ezen a napon a régi szokáshoz hűen bodzaágakkal díszítik fel a skanzen házait. Az egész napos rendezvény vidám vendégcsalogatóval kezdődik, népviseletbe öltözött lányok és legények feldíszített lovas kocsikon nótaszóval járják a parkot, majd a gyerekek pünkösdölőjét láthatja a nagyszámú közönség.

Ki lesz a pünkösdi király? A lovasok virtuskodása

Azt követően az emlékpark lovasai különböző látványos virtuskodással döntik el, ki a legrátermettebb a pünkösdi király címre. Hajdanán ugyanis a legderekasabb legényt igen nagy becsben tartotta a közösség: egy éven át kedvére és ingyen ihatott a kocsmában, minden mulatságra, lakodalomba hivatalos volt, lovát, marháját társai őrizték, apróbb vétségeiért pedig nem illették testi fenyítéssel. A lovasok erő- és ügyességi próbái után a vállalkozó szellemű vendégek is megmérethetik magukat az „erős embör”, „dógos asszony” és „ügyes gyerök” címekért. A skanzenben egész nap pünkösdi vonós, „klárnétos”, alföldi tekerős muzsika szól, és táncos jókedv, étel-ital, kézműves vásár várja az érdeklődőket.

– Az Anjou-nap az új programok közé tartozik, amely a kor gasztronómiai érdekességeibe nyújt betekintést Fejedelmek étke, étkek fejedelme címmel. Érdekesnek ígérkezik a szeptemberre tervezett lovasprogramunk, amelynek a Nyeregbe vidék címet adták és a lovaskultúrát hivatott népszerűsíteni. A nyáron megszervezzük a Szeri Szabadegyetemet, ami tulajdonképpen a történelmi kultúrát foglalja magába. Ehhez kapcsolódóan konferenciát tartunk, és az egészséges életmóddal kapcsolatos előadásokat is hallhatnak az idelátogatók. Bővül a pedagógiai program is, helyhez kapcsolódóan népzenei, néptánc-, történelmi, néprajzi, nyelvi táborokat szervezünk – tudtuk meg Tokovics igazgatótól.

Hagyományos gulyásleves bodaggal

Az ismertetőt követően vendéglátóink rövid sétára invitáltak bennünket. Először egy honfoglaláskori lovasbemutatón vettünk részt a Nomád Parkban, majd betekintést nyerhettünk a nemezkészítés fortélyaiba.

Készül a nemez, s aki óhajta, maga is „belekóstolhat” fortélyaiba

A vállalkozó kedvűek maguk is kipróbálhatják ügyességüket, ha másért nem, legalább azért, hogy hazavihessenek emlékbe egy nemezlabdácskát Ópusztaszerről. Hiába győzőgettük Terivel, a Pannon Televízió munkatársával a belgrádi kolléganőket, akik életükben először találkoztak e régi, népi kismesterséggel, hogy itt az alkalom, próbálják ki, hogyan lehet a gyapjúból, vizzel és szappannal nemezt készíteni, arra hivatkozva, hogy hidegben nem szeretnek pancsolni, mi csak csináljuk, ők meg majd inkább néznek bennünket. Egyébként nehezen tudták elképzelni, hogy a hatalmas jurta is, amelyben a bemutatatót tartják, hasonló eljárással készült.

Belgrádi kolléganőink mentségére szolgál, hogy a négynapos kirándulásunk idején az égiek valóban nem voltak kegyesek hozzánk. A hagyományosan szívélyes magyar vendéglátásnak hála a skanzenben néhány kupica pálinka után már a fővárosi hölgyek sem fáztak – egyébként az első magyar szó, amit megtanultak, éppen a pálinka volt –, ebéd után pedig már azt is tudták, mi a gulyásleves, és megígérték, otthon megpróbálják elkészíteni Piri néni kőttpitéjét, merthogy az nagyon ízlett nekik.

Piri néni szívesen továbbadja a hagyományos ételek, kalácsok receptjeit

A 76 éves Piri néni minden bizonnyal az odalátogatók egyik kedvence, szó szerint együtt él az emlékparkkal, ugyanis a szemben lévő majorban lakik. Sok éve és szívvel-lélekkel őrzi, mutatja be szülei, nagyszülei szellemi hagyatékát. Több étel elkészítését még gyermekkorában tanulta édesanyjától és nagyanyjától. Most igyekszik átadni tudását a fiataloknak, meg mindenkinek, aki megkóstolja a kemencében sült finomságokat az Olvasókörnél, és elkéri a receptjüket. Terivel megállapítottuk, hogy Piri néni bodagja nagyon finom, de hiába a recept, itthon elkészítve, villanytűzhelyen sütve biztos nem lesz olyan, mint a kemencés.

Alkalmunk volt látni és kipróbálni azt is, hajdanán hogyan őrölték a magyarok messze földön híres fűszerét, a pirospaprikát, és meggyőződni arról, miért lett méltán hungarikum. Arról is bebizonyosodtunk, hogy a paprika őrléséhez bizony kellett ám a jó kondíció, és megállapítottuk: az ötletesen kigondolt őrlő izomerősítő, erőnlétfokozó célból hasznosabb volt, mint a mai fitnessz-kellékek bármelyike – ha másért nem, hát legalább azért, mert hozott valamit a konyhára…

Az íjászok bemutatkozása mindig nagy érdeklődést vált ki, ügyességüknek, öltözetüknek köszönhetően

A csacsi is hozzátartozik a skanzen látványosságához