Mit kell tudni az esztétikai fogászatról?
A legáltalánosabb esztétikai beavatkozás az amalgámtömések cseréje fogszínű tömésre. Mi a véleménye erről?
– Az amalgám ezüst-higany ötvözet. Ezüst 50-70%-ban van benne, tartalmaz még ónt kb. 20%-ban, rezet körülbelül 20%-ban, a többi pedig elemi higany. Már 185 éve használják, és nagyon elterjedt olcsósága, egyszerű behelyezése és tartóssága miatt, így nagy néptömegeket lehetett időben megmenteni a fogszuvasodás komplikációitól. Amit már a kezdettől tudtunk, hogy bizony az elemi higanynak mellékhatása is van, ami higanygőz formájában felszabadul a tömésből, és belélegezzük. Így kerül a vérbe, és onnan gyorsan lerakódik a különböző szervekben, különösen az agyban a hipofízisben és a májban. Különben higany van a levegőben, az ivóvízben, italokban, halban és egyéb élelmiszerekben, kozmetikai szerekben is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározta, hogy a szervezetünkbe naponta megközelítőleg 300–500 mikrogramm higany kerülhet, a tömésekből pedig kb. ennek a mennyiségnek a tizede szabadul fel. Mégis ha valaki érzékenyebb, vagy szakmai szempontból ki van téve ennek a veszélynek, érdemes vigyáznia. Kerülni kell az amalgám használatát a terhes nőknél – még a cserét is – és a gyermekeknél is. Nagyobb higanyfertőzéskor elsősorban nem specifikus jelek jelentkezhetnek, pl. fáradtság, koncentrációzavar, memóriazavar, pszichikai problémák, az immunitás csökkenése, valamint krónikus gyulladások. Ezeket a tüneteket már 1920-ban leírták, de mivel csak elvétve jelentkeznek, ezért a WHO nem tartja kockázatosnak az amalgám töméseket. Csak a megfelelő indikációban kell használni, ha nem tudjuk a száraz környezetet biztosítani tömés közben, ha nagy és mély a tömés, különben inkább kompozit tömést használunk. Saját tapasztalatom az, hogy az amalgámot lehet használni, azonban figyelni kell az esetleges mellékhatásokra.
Napjaink slágere kétségtelenül a fogfehérítés. Mit kell tudni róla?
– A fogfehérítés kizárólag esztétikai fogászati beavatkozás. Az emberek már régóta foglalkoznak a fogfehérítés gondolatával. Régen hamuval, szódabikarbónával fehérítették a fogakat. A 20. század első felében már kísérleteztek a fogfehérítő anyagokkal, de csak a 70-es, 80-as évekre vált e szerek használata biztonságossá és egyszerűvé. A fogfehérítő anyagok oxidálószerek – hidrogén-peroxid, karbamid-peroxid vagy nátrium-perborát. A fogfelszínre érve aktiválódva az aktiv oxigén penetrál, beszívódik a zománcba és az alatta levő dentinbe, és ott felszabadítja a színes pigmentanyagokat, és ezáltal fehéríti a fogakat. A hatás függ az anyag koncentrációjától, az időtől, amennyit hat, és a hőmérséklettől.
Valójában milyen okok miatt színeződik el a fog?
– A fogak mindenkinél idővel sötétebbnek tűnnek, mert beléjük szívódnak különböző pigmentanyagok, amelyek különböző ételekben, italokban találhatók meg (pl. vörösbor, kávé, tea, dohány, meggy, szeder, szilva), ezenkívül szájfertőtlenítő szerekben, különböző mesterséges étel- és italszínezékekben, egyes vasat vagy nitrátot tartalmazó gyógyszerekben, valamint a tetraciklinekben. Az elszíneződés tartós és kumulálódik.
Miből áll a kezelés?
– A kezelés függ az alkalmazott fogfehérítő anyag koncentrációjától és a fogak elszíneződésének mértékétől. Az otthoni fogfehérítésre 10-20% hidrogén-preoxidot használunk, melyet az előre elkészített mélyhúzott sínbe kenünk, és a fogakra nyomva a szájban hagyjuk kb. 30–60 percig. Egy-két hét után megjön az eredmény. Hátránya, hogy nehezen ellenőrizhető és az ínyhez érve annak sérülését is okozhatja. A rendelői fehérítésre töményebb anyagokat használunk (35-38% hidrogén-peroxidot), amelyet az íny izolálása után a fogakra helyezünk. Az eredmény már egy óra után látványos. Ezen anyagok hatását különböző fényforrásokkal meggyorsíthatjuk, de ezekkel szakszerűen és óvatosan kell eljárni. A rendelői fehérítés után is jelentkezhet múló fog- és ínyérzékenység. Természetesen a kezelés előtt minden szuvas fogat, gyulladt ínyt gyógyítani kell, és a fogkövet természetesen el kell távolítani, le kell tisztítani. Mivel a fogfehérítő anyagban lévő aktív oxigén a hatóanyag, ez áthatolva a zománcon és a dentinben oxidációval fehéríti ki a pigmentanyagokat. Ezért mondhatjuk, hogy fellazítja, szitaszerűvé teszi a zománcot. Ezt a múló zománcsérülést fluort tartalmazó anyagokkal gyógyítjuk, remineralizáljuk a zománcot.
Fehéríthetőek-e a tömések, hidak?
– A hidak anyaga legújabban különböző kerámia, a töméseké pedig műgyanta, ezekre nem hat a fogfehérítés.
Meddig tart a fehérítés hatása?
– Fehérítés után körülbelül két hétig kötelező az úgynevezett fehér diéta, ennek során kerüljük a színezéket tartalmazó ételeket-italokat. Ez alatt az idő alatt a zománc visszanyeri eredeti állapotát. Rajtunk áll a fehérítés tartóssága, az elszíneződés okozóinak kerülésével, ha vigyázunk, több évig is eltarthat a szép mosolyunk.
Mit tehetünk az újabb elszíneződés megakadályozásáért?
– Mértékkel kell fogyasztani a kávét, teát, vörösbort és a mesterséges színezéket tartalmazó ételeket, italokat. Rendszeresen mossuk fogainkat, félévente pedig járjunk el fogorvosunkhoz fogkőtisztításra – tanácsolja a doktornő.