366. SAKKROVAT

A 304. számú versenyfeladvány (JovičevićV.J., Politika, 2008; V: Kc3, Fh6, He4, Hg5, gy: e7 (5), S: Kh8, Hg8 (2); Matt három lépésben.) megfejtése a következő: 1.e8H!, Hh6: 2.H4f6, H lép 3.Hf7 matt! 1.--, He7-re vagy Hf6-ra 2.Fg7+, Kg8 3.Hf6/Hf6: matt!

A 304. számú versenyfeladvány után feltett kérdésre a helyes válasz a következő: Siegbert Tarraschtól (1862–1934), a legjelentősebb német nagymesterek egyikétől származik az a mondás: „Sok a sakkmester, de kevés mestere van a sakknak!”

Fejtőversenyünk múlt heti táblázatában az egyik adai fejtő pontszámát tévesen tüntettem fel. A hibát észrevettem és kijavítottam.

Ezen a héten két nyertesünk van: a moholi Paróci Károly és a magyarkanizsai Vastag László. Paróci Károly pontszáma meghaladta, Vastag Lászlóé pedig elérte az előírt negyvenet.

Fejtőversenyünk állása a rovatzártáig, azaz 2010. IV. 26-ig (reggel 8 óráig) beérkezett helyes megfejtések alapján: Paróci Károly (Mohol), 43, Vastag László (Magyarkanizsa) 40, BradaSándor (Bajsa), Kajári Zoltán (Zenta) 39-39, Rózsa József (Topolya) 38, Bicskei Mihály (Magyarkanizsa), Lackó József (Topolya), ifj.Németh János (Ada), Plahi István (Szabadka), Répási András (Temerin) 36-36, Barna Antal (Szabadka), Szenti Áron (Topolya), Úri Árpád (Újvidék), Világos Emil (Mohol) 35-35, Farkas Máté (Magyarkanizsa), Szűcs András (Óbecse) 34-34, Despotović Erna (Szabadka), Szabó János (Bajmok) 33-33, Fekete Martin (Kiskunhalas), Lőrincz Renáta (Tornyos), Szabó András (Szabadka) 32-32, Katona Pál (Ada), Rózsa Róbert (Zenta), Urbán Mónika (Bajsa) 31-31, Novoth Mátyás (Bajmok) 30, Andriga Sándor (Palánka), Csengeri József (Zenta), Gulyás Réka (Mohol), Mészáros Réka (Zenta) 29-29, Gorotva Márk (Palics), Gulyás Henrietta (Mohol), Hallgató Imre (Bácsfeketehegy), Holobica László (Bácskossuthfalva) 28-28, Balázs Bettina (Magyarkanizsa), Géczi János (Ada), Juhász Csaba (Magyarkanizsa), Kovács Péter (Palics) 27-27, Varga Sándor (Szabadka) 25, id.Urbán János (Bácskossuthfalva) 24, Sihelnik Károly (Topolya) 23, Péter Melinda (Temerin), Rácz Béla (Ada) 22-22, Berényi József (Palics), Horváth Tibor (Adorján), Kovács Eszter (Bajsa), Vastag Bálint (Hódegyháza) 21-21, Gellér Sándor (Bácskossuthfalva), Farkas Tibor (Magyarkanizsa), KollárLászló (Temerin), Tóth Zoltán (Ada) 20-20, Pakai György (Magyarkanizsa) 19, Jakšić Igor (Mohol), Kéménczy György (Szabadka), Molnár Gábor Roland (Zenta) 17-17, Mészáros Ferenc (Szenttamás), Szloboda Géza (Ada) 16-16, Bacsa Zoltán (Bajsa) 15, Bálint Mátyás (Ada), Huszák Gábor (Felsőhegy), Pálfi Imre (Szabadka), Tóth Kázmér (Magyarkanizsa), TurányiLászló (Zenta) 14-14, Botka Csaba (Temerin), Brindza István (Pacsér), Nagy János (Nagybecskerek) 13-13, Kovács Birkás Árpád (Újvidék), Varjas Sándor (Bácskossuthfalva) 12-12, Husnyák Dávid (Szabadka), Kalmár Gábor (Tornyos) 11-11, Šakić Lóránd (Mohol) 10, Kaszás Viktor (Felsőhegy), Kiss Tamás (Magyarkanizsa), Palágyi Juhász Ildikó (Topolya), Simon Zoltán (Tornyos), Sőregi Oszkár (Zenta) 9-9, Borbás Péter (Tiszakálmánfalva), Horkai Sándor (Bácskossuthfalva), Šakić Simeon (Mohol) 8-8, Németh Tibor (Bácskossuthfalva), Pásztor Sándor (Temerin) 6-6, Bicskei Mihály (Magyarkanizsa), Bosznai László (Magyarkanizsa), KissFerenc Péter (Újvidék), Kospenda József (Topolya), Sarnyai Dániel (Magyarkanizsa), SzelesFerenc (Nagyradanovác) 5-5, Homolya Imre (Zenta) 4, Csorba János (Temerin), Horváth Alex (Felsőhegy), Nagy István (Bajmok), Paróczi Pál (Kishegyes) 3-3, Nyilas Mihály (Palics), Solymosi András (Ada), Szél Alex (Magyarkanizsa) 2-2, Borbás Béla (Hódegyháza) 1 pont.

A most közölt (306. számú) feladványunkkal dr.Szomjas-Schiffert György sakkszerzőre emlékezünk, aki a múlt hónap 25-én (Dunakeszi, 1910. IV. 25.) lett volna 100 éves. Ifjú- és időskorában foglalkozott feladványszerzéssel. Megjelent műveinek száma 150-200 lehet. Több alkotása nyert kitüntetést. Főleg kényszerlépéses ketteseket szerkesztett, amelyek között sok a miniatűr. Ez utóbbi nagy tehetségéről árulkodik, mert kevesebb anyaggal nagyobb művészet az alkotás. Népzenekutatással és zeneszerzéssel foglalkozott. Néhány műve. A finnugorság ősi zenéje nyomában (1965), A finnugor zene vitája (1976), Népdalaink a magyar történelemben (CsenkiI.-vel, 1984), Lapp sámánok énekes hagyománya (1997) stb.

Üzenet

Horkai Sándor, Bácskossuthfalva. Kérdésére válaszolom, hogy nem tudhatom, hogy a 302. számú versenyfeladványt Ön megfejtette-e vagy sem, és az utána feltett kérdésre helyesen válaszolt-e, mert az e-mailjét (föltételezem, hogy e-mailről van szó) nem kaptam meg. Befutó leveleivel is gond van, mert újabban ismét elmarad a fejléc és a keltezés.

Tornyosi nyert

A Magyar Szó 2010. IV. 3–5-i, szombat–vasárnapi számában, a feladványrovatban, „Nyerjen a sakkrovattal!” cím alatt megjelent 1749. sorszámú feladvány (WolfS., Šahovski problemi, 1935; V: Kc1, Va7, Bg7, gy: h7 (4), S: Kh8, Bc8, gy: c6 (3); Matt két lépésben.) megfejtése a következő: 1.Va1!

A rovatzártáig, azaz a fejtési határidőben 32 megfejtés érkezett, amelyek közül 31 bizonyult helyesnek, 1 pedig tévesnek. Miután kizáró okot képező szabálytalanság nem fordult elő, mind a 31 helyes megoldást beküldő fejtő neve szerepelhetett a sorsoláson.

A szerencse ezen a héten a tornyosi Simon Zoltánnak kedvezett, következésképpen ő lett rendszeres heti sorsolásunk 114. fordulójának nyertese.

Egy szócikk ürügyén /4./

A női sakkozók közül egyedül Staglerné Manga Terézt említi mint az első magyar nemzetiségű női nemzetközi nagymestert. Élt azonban egy Nagy Mária nevű sakkmester is, aki Jugoszlávia 1955. évi női bajnoka volt. Él továbbá egy Kovács Mária nevű hölgy is, aki levelezési sakkmester és Jugoszlávia 1986/87. évi női levelezési sakkbajnoka volt. Gere Valit sem kellett volna kihagyni.

A levelezési sakkozók közül egyedül engem említ az a szócikk mint Jugoszlávia első nemzetközi levelezési nagymesterét, de elhallgatja, hogy miként Stadlerné a magyar nők között, úgy én is a magyar férfiak között elsőként szereztem meg ezt a címet. Jugoszlávia eltűnt a történelem süllyesztőjében, de a magyarság megmarad. Na és miért kellett elhallgatni Üveges Zoltán levelezési sakkmestert, az ország 1978/79. évi levelezési sakkbajnokát?

Örvendetes, hogy Dosztán János FIDE-mesterről tud a lexikon. De miért nem tud a magyarkanizsai Farkas Tibor nemzetközi mesterről, Simonyi Zoltán FIDE-mesterről és másokról? A szócikk egy mondatot szán Márkus Róbert nemzetközi nagymesternek. A szócikk utolsó mondata Lékó Péterről szól. Ennek második tagmondatát idézem: „…aki kisgyermekként vajdasági sakk-klubok versenyein érte el első sikereit.” Bevallom, részleteiben nem ismerem Lékó Péter életét, és az ebben a tagmondatban foglaltat most olvasom először, noha sokszor és sok helyütt olvastam már róla.

Még két mondatot kell idéznem ebből a szócikkből: „Az idők során több délvidéki sakkfolyóirat és vajdasági kiadású, magyar nyelvű sakk-könyv is megjelent. A sort 1896-ban a Nagybecskereki Sakk-Almanach nyitotta meg.” Jó lenne látni az idézetben szereplő sakkfolyóiratok és vajdasági kiadású, magyar nyelvű sakk-könyvek jegyzékét. Ezzel a kérdéssel 1997-ben foglalkoztam, amikor Gyantár György megkért, hogy írjak recenziót az Így sakkozok én! című könyvéhez. A kéziratot átolvasva, nem javasoltam neki a könyv kiadását. Ezután arra kért, hogy mégis írjak valamit, hogy valamilyen anyaországi támogatásra pályázzon könyve kiadásához. Más érvet nem találtam a kiadás támogatására azon kívül, hogy 100 éve nem jelent meg tájunkon sakk-könyv. Beleegyezésem nélkül az általam leírtak a mégis napvilágot látott mű fülszövegeként jelentek meg. Ebből idézem a vonatkozó részt: „Tavaly múlt száz esztendeje, hogy Nagybecskereken, Rottenberg Béla szerkesztésében, és a helybeli sakk-kör kiadásában megjelent a Magyar Sakk-Almanach című sakk-könyv. Ezenkívül még csak egy sakk-könyv látott napvilágot Délvidéken, évszám nélkül, Szabadkán, Végjátékok Nagy mesterektől címmel. A mindössze 12 oldalon közölt 20 végjátékot Roth Ede válogatott össze. A könyv megjelenésének valószínűsíthető időpontja a századforduló. És azóta semmi. Nagy a hiány a magyar nyelvű sakk-könyveinkből.”

Ezzel be is fejezem, mert ha más szócikkeket is vizsgálat tárgyává teszünk, ki tudja, mikor érnénk a végére.