Az „Örök Asszonyi” vonzásában
Első űrrepülése előtt és után órákat töltöttem Charles Simonyival, amikor a Duna TV számára tavalyelőtt dokumentumfilmet készítettem róla. Szerencsém volt megismerni őt a tiszteletére rendezett washingtoni gálán, beszélgettem vele a a magyar állami kitüntetés átadásakor, interjúkat készítettünk moszkvai luxusszállójában, filmeztük őt a csillagvárosi kiképzésen.

A leszállás utáni első percekben a kazah sztyeppéről az egész világ azt láthatta a NASA TV hordozható műholdadója segítségével, hogy a Szojuz-kapszulából kiszállva Charlest magyarul köszöntöttük és ő is magyarul szólalt meg a sok orosz között. Később fantasztikus—futurisztikus Seattle-i otthonában is sokkal több időt töltött velünk, mint amennyit az idejét beosztó fontoskodók előre „engedélyeztek”.
Tudtam róla, hogy nagyon komolyan gondolja az űrhajózás magánerőből való terjesztését. Ennek ellenére meglepett, hogy még egyszer repülni akar. Ráadásul azzal az első pillantásra „önzőnek” tűnő céllal, hogy mélyebben átélje a tavalyelőtt szinte csak rácsodálkozva megtapasztalt élményeket.
Az amerikai űrkomp jövőre tervezett leállítása és a nemzetközi űrállomás állandó legénységének bővítése miatt úgy tűnik, hosszú ideig ő lesz az utolsó magánűrutas. (És talán még tovább az egyetlen magyar, aki klétszer járt az űrben.) De Charles roppant komolyan veszi azt a küldetést, hogy csakis az övéhez hasonló áldozatatokkal lehet előmozdítani az űrhajózás további fejlődését. Mert mint láttuk, az állami érdeklődés lelohadt és újbóli gyors fokozására sincsenek komoly kilátások, különösen a jelenlegi gazdasági körülmények között.
A pénzügyi világválság közepette 35 millió dollár nem kis ár egy ilyen „magáncélú” ismétlésért, és egyesek talán elfecsérelt millióknak tartják azt, amit idelenn „hasznosabb célokra” is el lehetne költeni. De én biztos vagyok benne, hogy Charles rendkívüli elméje ezúttal is olyan intellektuális horizontokat látogat meg, amilyenekkel a Földön nincs lehetősége találkozni. Édesapjának egyik volt munkatársa, a Simonyi-család régi barátja, Keszthelyi Lajos professzor mesélte róla, hogy már gyerekkorában is úgy működött: „Hosszasan töprengett, fel s alá járt, látszólag nem csinált semmit. Aztán egyszercsak nekilátott, és pillanatok alatt felvázolta az ötletet, vagy megoldotta a problémát.”
Van még egy érdekes, mondhatnánk rendkívüli mozzanata az idei űrutazásának. Charles 60 éves koráig nem nősült meg. (A pesti RTL Klub TV szenzációhajhász megfogalmazásával szemben Simonyi sosem házasodott össze korábbi barátnőjével, az életvitel-médiamágnás Martha Stewarttal.) Tavaly novemberben vette feleségül a 28 éves svéd milliomosnőt, Lisa Persdottert, akivel családot szándékozik alapítani és akinek megígérte, hogy többé nem megy az űrbe. De Lisa támogatja a jelenlegi expedíciót.
Charles igazán megható gesztusának azt tartom, hogy az idei vállalkozás jelvénye többszörösen is új emberi állapotát tükrözi. A háttérbe bekomponálta felesége hazájának sárga—kék lobogóját az orosz, amerikai és magyar nemzeti színek mellé. A mission patch középpontjában ugyan ezúttal is a Pitagorasz-csillagzat áll (ami az „örökkévalóságot” jelképezi), de a tétel hagyományos ábráját (Charles matematikusként kezdte Amerikában!) most egy rakétát felbocsátó női alak teszi emberibbé. A mottó pedig Goethe Faustjának halhatatlan utolsó mondata: „Az Örök Asszonyi vonz odafent”
(A Charles Simonyi, a meta-utazó c. kétszer 56 perces dokumentumfilmet a kilövés napján, március 26-án, ill. 27-én 15:20-kor ismétli a Duna Televízió.)
Azok végett, kik kételkednek, egy kis összefoglaló talán jót is tesz :
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.:Charles Simonyi (született Simonyi Károly) apja, Simonyi Károly Tizenegy gyermekes parasztcsalád hetedik gyermekeként született. Már az alsóbb iskoláit kiemelkedő eredménnyel végezte, ezért a falu plébánosa segítette a továbbtanulását: felkutatta egyik gazdagabb rokonátSimonyi-Semadam Sándort, ((ki meglehetősen zűrös időszakban, azI. világháborúutáni időben került hatalomra. A miniszterelnöki poszton kívül, amelyreHorthy Miklós, Magyarországkormányzójanevezte ki ideiglenesen belügy- és külügyminiszter is volt. Az ő kormánya fogadta el atrianoni békeszerződést, és annak súlyos következményeit. A békediktátum aláírása után (amelyre előtte egyetlen kormányfő sem vállalkozott) hamarosan lemondott. Simonyi ezenkívül a Magyar-Japán társaság tagjaként azon fáradozott, hogy egyre több kulturális kapcsolat épüljön kiJapánésMagyarországközött. A politikától való visszavonulás után az Országos Pénzügyi Tanács tagja és a Magyar Jelzálog Hitelbank kormánybiztosa volt.)), aki támogatta Simonyi Károly tanulmányait. Simonyi Károly azóbudaiÁrpád Reálgimnáziumdiákja volt. Később Simonyi-Semadam Sándor lánya, Erzsébet és a lány férje Mayer Miksa (a Ganz-gyár mérnöke,Kandó Kálmánmunkatársa) vette magához őt, majd később Ernő bátyját is. A mérnök adta kezükbe aKözépiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat, amelynek lelkes megoldói lettek. Az anyagi jólét miatt lelkiismeretfurdalása volt, és ezért próbálta lehetőségeit minél jobban kihasználni. 1940-ben aMűegyetemengépészmérnöki, aPécsi Tudományegyetemenjogi diplomát szerzett. 1940-től a MűegyetemBay Zoltánvezette atomfizika tanszékének tanársegédje. A világháború alatt amerikai, majd szovjet hadifogságba esett. Jelentősen lefogyva érkezett haza. 1946-ban részt vett a Bay által vezetett Hold-radarkísérletben.1948-ban a Műegyetemsopronifizika-elektrotechnika tanszékére került, ahol a megépítette az első magyarmagfizikairészecskegyorsítót, egyVan de Graaffrendszerű 1MeV-eset. Ezért1952-benKossuth-díjatkapott. 1952-től alapítója és vezetője volt aBME elméleti villamosságtan tanszékének és aKFKIatomfizikai osztályának. A KFKI-ban párhuzamosan folyt a részecskegyorsító építése és az elméleti felkészülés az atomfizikai kutatásokra. Simonyi a fúziós energiatermelés lehetőségeit és korlátait vizsgálta. Később a KFKI egyik igazgatóhelyettese Kovács István igazgató ésJánossy Lajosigazgatóhelyettes mellett. 1956-ban megválasztották a KFKI forradalmi bizottsága elnökének. A forradalom alatt az intézményben nem történt rendbontás. A forradalom után megindult ellene a harc.1957.december 31-énelbúcsúzott a KFKI-tól, ugyanakkor a BME tanszékvezetői posztjáról is távozni kényszerült. Beosztott egyetemi tanárként folytatta a tanítást, az egyetem St. épületének 216-os szobájába került. Ez tette lehetővé egy előadássorozat során körvonalazódó, legismertebb könyvének,A fizika kultúrtörténeténeka megírását, amelyért1985-benÁllami Díjatkapott. Később az egyetemi felvételi feladatokat kitűző bizottság elnökének kérték fel.1993-ban aMagyar Tudományos Akadémiasoraiba választotta. Mindig szót emelt a természettudományos és a humán kultúra szétválasztása ellen. Ebben a tekintetben barátjához,Németh Lászlóhozhasonlóan gondolkodott. Simonyi alapította aTermészet VilágaTermészet–Tudomány diákpályázatánakA kultúra egysége különdíját. Felesége, Zsuzsa, francia–spanyol szakos tanárnő. Fiai, Tamás és Károly mérnökök. Károly középiskolás korában került külföldre, később vezető szakemberként,Charles Simonyinéven járult hozzá aMicrosoftsikeréhez. A számítástechnikával először középiskolás korában került kapcsolatba, amikor éjjeliőrként egy szovjetUral–2típusúvákuumcsövesszámítógép vezérlőtermére vigyázott. Az egyik mérnök megtanította a gép programozására, és az ifjú Károly 18 éves korában márfordítóprogramokatkészített, sőt egyik programját egy állami vállalat meg is vásárolta.1966-banDániábament, ahol az első dán számítástechnikai cégnél, aRegnecentralen-nél dolgozott. 1968-ban azEgyesült Államokbaköltözött, ahol beiratkozott aKaliforniai EgyetemreBerkeley-ben. Olyan híres emberek tanultak itt, mintGordon E. Moore(Moore-törvény),Gróf András(Andrew Grove, azIntelkésőbbi főnöke) ésAndrew Tanenbaum, aMinixmegalkotója.1972-ben főiskolai diplomát szerzett mérnöki matematikából, "Statisztika és matematika" szakirányon. Ezután aStanford Egyetementanult tovább, és aXerox PARC-nál dolgozottAlan KayésRobert Metcalfemellett. Butler Lawsonnal közösen kifejlesztette az elsőALAKHŰ (WYSIWYG)szövegszerkesztőt, a„Bravo”-tAltoszemélyi számítógépre.1977-ben doktorált számítástudományból,disszertációjábanametaprogrammingnevű programfejlesztés-módszertannal foglalkozott, amely nagy méretű szoftverprojektek hatékonyságának növelésére szolgál. 1981-benMetcalfejavaslatára megkeresteBill Gates-t, aki munkát kínált neki aMicrosoftnál. Simonyi Károly itt aWordés azExcel, valamint az Excelt megelőző Multiplan fejlesztését vezette. Jelentős elméleti és gyakorlati eredményeket ért el az alkalmazások hordozhatóságát megkönnyítő ún. "virtuális gép" technológia területén. Ezzel azonban megelőzte korát, mert azMS-DOSrohamos elterjedése miatt a programok hordozhatóságának jelentősége lecsökkent. Ő vezette be a Microsoftnál azobjektumorientált programozást, amit a Xeroxnál tanult meg, és kifejlesztette amagyar jelölésta változók megnevezésére.
Simonyi a Microsoftnál dolgozott a cég legsikeresebb periódusában, a cég egyik vezető szoftverfejlesztője lett. Karrierje során jelentős magánvagyont (kb. 1 milliárd USD) halmozott fel, aForbes magazinszerint ő a 374. leggazdagabb amerikai.2002-ben váratlanul elhagyta a Microsoftot, hogy üzlettársával,Gregor Kiczales-szel, aBrit Columbiai Egyetemprofesszorával megalapítsa azIntentional Software Companyt.Milliárdos amerikaiként Simonyi Károly jelentősmecénásitevékenységet folytat, nagy összegű adományokkal támogat különböző művészeti, tudományos és közművelődési programokat. AzOxfordi Egyetemenprofesszori ösztöndíjat alapított(Charles Simonyi Professor of the Public Understanding of Science).2004januárjában 50 millió dollárral létrehozta aCharles Simonyi Művészeti és Tudományos Alapítvány-t.
Kedves Mihál, kendnek nincs igaza. Több híres emberünket sem a magyar nép űzte el vagy csalta vissza. Rákóczitól Kossuth Lajosig vagy Körösi Csomától Szent-Györgyi Albertig. De még jelen cikk főhősét sem a magyar nép küldte el világgá, ha jól tudom.
Csak fehér ló fiának a folytonos mellédumálásaira egy válaszféleség :
MI IS A POLITIKA? Az a közösségi és egyéni tevékenység, amely a hatalom megszerzésére vagy megtartására, a társadalmi, gazdasági és hatalmi viszonyok fenntartására vagy megváltoztatására, az állami és közügyek intézésére irányul.
És ha valakik a mások feles millióikat szerintük más jobb elosztásáról regéltek odalent, az is MÁR POLITIKA magában. A hozzászólási jog is politika, mert célja van. Szóval, ha önt f.ló.fia irritálja a politika, legyen korrekt és ne próbáljon ön se politikai nyomást gyakorolni a közvéleményre, ki mit próbálgat avagy merre tart. Pláne ne, ha ön ebben semleges akarna lenni. Avagy Vegye le az álszent modorát, avagy ön is csak a témához szóljon hozzá. Levelezni is több módon és okokból lehet.
#17 | Mindenhez értő (és hozzászóló) Mihálunk megpróbálja elvinni a politika felé a hozzászólásokat. Nem kellene!
Kedves huszárló, az ön említett felmérés egy szemszögre vonatkozik, amit ön nem említett, mert az csak a sikeres személyekről szól. A magyar nép, ha tömegesebben is annyira individualista lenne, akkor nem űzné el közegéből a leendő nagyjait, és csak azután hősködik velűk, mikor már világhíresek lettek.
Másik oldalról nézve, mióta is nincs egyedi , önnáló magyar politizálás ?
Tényleg igaz a felmérés, ami szerint a magyar az angolszász és a holland után a világ 3. leginkább individualista népe. Itt is a 15 beírásból a döntő többség ezt bizonyítja. Miközben talán ugyanezek a fazonok magukban elvárnák, hogy értük is szóljon a harang Magyarországon. Így nem fog menni, ha belegebedtek, akkor sem.
Charles Simonyi , egyike a szegenyebb dollar miliardosoknak , hiszen csakegy milliardja van ha az is meg megvan , mert ebben a valsagban nagyon gyorsan lemorzsolodik a vagyon . Ot nem nagyon lehet irigyelni mert amije van , azt tudassal szerezte , nem ugy mint az orosz gazmiliardosok meg az arab olaj miliardosok , akik vagyonukat nem munkaval es tudassal szereztek , hanem csak azzal hogy kezuket ratettek olyan teruletekre amelyek tele vannak gazdagsaggal .
Sok a talán, és miért lenne szükség különösebb okra?. Ő csak űrturista akart lenni és volt rá pénze, ideje és egészsége. Meg is tette ennyi ( van ki még szomszédna se jár, annak meg annyi, és senkinek semmi köze hozzá )
Lehetünk irigyek rá, meg ilyesmi, de attól ő még egy olyan magyar származású ember marad, aki saját űrutazásának költségét már másodszor saját pénzéból fedezi. Egyes államok nem tudják ezt elérni, ő megoldotta, ezért elismerés illeti. Talán megtudjuk azt is, hogy mi jót tudott ott csinálni.
Arról lehet vitatkozni, hogy nekünk, szerintünk, a "társadalomnak" mi érné meg, mi "tetszene" legjobban. De arról nem, hogy NEKI, SZERINTE mi a fontos. Nem hasonlítom a legnagyobbakhoz, de pl. Galileo is úgy gondolta, hogy éppen akkor és éppen ott az a fontos, hogy a Föld mozog (nem a Nap). Pedig morzsolhatta volna világcsúcsra a fennálló rendszer dicséretét. Aztán amikor az a rendszer fejbevágta, kicsit meghátrált, de mégis kimondta, hogy KI LEGYEN MONDVA. Ha Simonyi szerint olyanra kell fordítani a pénzét, amiből nekünk itt és most nincs hasznunk, az az ő dolga. Lehet, hogy neki lesz igaza, lehet hogy nekünk. De ezt itt és most nem lehet eldönteni.
Nem a gúnyolódáson van a lényeg és nem is a kérkedésen, ha ezt szabad annak nevezni. Hanem azon, hogy valaki valamit akar, meg is magyarázza. Mi meg vagy értjük, vagy nem, de ha nem, akkor vagy hallgassunk, vagy próbáljunk meg vitázni róla és vele egy bizonyos szinten, mert egyébként nagyon b(a)logos marad a színvonalunk.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Beta/AP
Beta/Hszinhua
Beta/AP
Romániában is befejeződött a népszámlálás, és a hivatalos közegek a napokban ismertették a végeredményt. Ebből kiderült, hogy alaposan megcsappant az ottani magyarok száma. A kilenc évvel ezelőtti több mint másfélmillióhoz képest csaknem kétszázezerrel vannak kevesebben. Az is kiderült, hogy a romániai magyarok művelődési élete központjának számító Kolozsváron igen lényeges a lélekszám csökkenése, de más megyékben sem igazán biztató a helyzet.
Ez alól csupán Kovászna és Hargita megye, vagyis a Székelyföld a kivétel. Ott még számbelileg is tartják magukat a székelyek. Persze ennek okát a régmúltban kell keresni, hiszen száz-százötven évvel ezelőtt megszokottnak számított a nyolc-tízgyerekes család.
Más lapra tartozik, hogy onnan a madéfalvi veszedelem után (amelynek alig egy hónappal ezelőtt volt az évfordulója) Moldovába, majd Bukovinába, onnan pedig az Al-Dunára kirajzottak között ötven évvel ezelőtt is csak elvétve fordult elő, hogy egy családban ebédkor tízen ültek az asztalnál.
Emlékezetem szerint – például Székelykevén – csupán Nagy Bálint kántortanító bácsiék és Nagy Györgyék, akiket mindenki csak szakmájuk után Köteleséknek nevezett, neveltek fel tizenkét gyereket.
Nem tudni, mi volt a nagyobbára kétgyerekes divatnak az oka, de fél évszázad távlatából lehangoló eredménnyel járt, hiszen a földkerekség legdélibb, többségében magyarlakta faluban az egykori négyezer-ötszáz helyett jó, ha kétezren laknak.
Székelyföldön azonban – úgy tűnik – ez nincs egészen így. Lehet, hogy ott sincs már egy családban tucatnyi kenyérpusztító, de el tudom képzelni, hogy megismétlődhet a régi-régi anekdota. Amikor még tíz gyerek volt a divat, az iskolában kérdezi a tanító néni:
– Ábris, tük hányan vattok tesvérek?
– Münk csak heten – felelte a „szégyentől” szemlesütve a kucsmás, harisnyás „gyermëkëcske”.
Vajdaságban ma hideg, ám napos lesz az idő. Mérsékelt délkeleti szél fúj. A legalacsonyabb hőmérséklet -9 és -7 Celsius-fok között, a legmagasabb nappali pedig -2 Celsius-fok körül alakul.
Az országban is hasonlóan hideg idő lesz. Hajnalban -13 és -7 Celsius-fok között ingadozik a hőmérséklet, napközben pedig legfeljebb -9 és -2 Celsius-fokig emelkedik. A Kossava térségében derült lesz az égbolt és mérsékelt délkeleti szél fúj. Az ország többi részében felhős lesz az ég, délutánra azonban mindenhol kisüthet a nap.
Az előrejelzések szerint az előttünk álló napokban is nagyon hideg idő várható. Kedden és szerda délelőtt szinte az egész országban derült lesz az ég. Szerda délután növekszik a felhőzet és csütörtökön már egész nap borús idő lesz. Az esti órákban az egész országban hóesésre kell számítani.
Európa legnagyobb részén borús, zimankós idő van. A hőmérséklet átlagban -10 és 0 Celsius-fok között, a kontinens nyugati részén 1 és 5 Celsius-fok között alakul. Hollandiában, Olaszországban és Görögország egyes vidékein esőre van kilátás. A Pireneusi-félszigeten és Közép-Európában kisüthet a nap.
A Balkán-félszigeten szinte mindenhol derűs lesz az égbolt, a nyugati-részeken viszont napsütésre van kilátás, Görögország egyes vidékein eleredhet az eső. Az Adriai-tenger és az Égei-tenger térségében erős észak-keleti szél fúj.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 394 (-13), Apatinnál 450 (-5), Gombosnál 386 (12), Palánkánál 336 (12), Újvidéknél 327 (11), Slankamennál 320 (12).
A Tisza Törökkanizsánál 167 (0), Zentánál 233 (1), Törökbecsénél 306 (0), Titelnél 308 (14).
A Béga Tamásfalvánál 82 (0).
A Temes Módosnál 76 (-10), Torontálszécsánynál 264 (0).
1934
Meghalt Móra Ferenc író, újságíró, múzeológus.
1957
Meghalt Neumann János világhírű matematikus, a számítógép kifejlesztője.
1587
Stuart Máriát, az 1568 óta angol fogságban élő korábbi skót királynőt kivégezték a Fotheringhay kastélyban. A halálos ítéletet I. Erzsébet királynő csak habozva írta alá.
1828
Megszületett Jules Gabriel Verne francia író, többek között az Utazás a Föld középpontjába, a Kétévi vakáció, a Nyolcvan nap alatt a Föld körül és a Sándor Mátyás írója.
1851
Megszületett Kate Chopin amerikai szerző, aki New Orleans kulturális életének szószólójaként volt ismert, fő műve az 1899-ben írt "The Awakening" ("Ébredés").
1920
Megszületett Lana Turner amerikai színésznő, aki az 1940-es évek Hollywoodjának legendás dívája volt, játszott - többek között - "A postás mindig kétszer csenget", "A három testőr", a "Falcon Crest's" című filmekben.
1925
Megszületett Jack Lemmon Oscar-díjas amerikai színész (Van, aki forrón szereti, Irma, te édes, Furcsa pár, A szomszéd nője mindig zöldebb).
1931
Megszületett James Dean amerikai színész.
1932
Megszületett Szinetár Miklós színházi és filmrendező (Háry János, Az ember tragédiája, Csárdáskirálynő).
1932
Megszületett John Williams Oscar-díjas amerikai filmzene-szerző (A cápa, Csillagok háborúja, Harmadik típusú találkozások, Szuperman, E. T., Az Eastwick-i boszorkányok, Schindler listája, Jurassic Park, Harry Potter).
Az ágyában ütött el autó egy férfit az Egyesült Államokban,valósággal berobbant a házba a sportkocsi.
Vezetője nem várta meg a helyszínen a rendőröket, mivel épp előlük menekült. Áldozata, egy 34 éves férfi egy teljes órán át hevert az autó alá szorulva, míg a tűzoltók ki tudták szabadítani. Szerencsére csak égési sérüléseket szenvedett a lábán és a hátsóján, feltehetően hason fekve aludt, amikor a kocsi a falat beszakítva a hálószobájába érkezett.
A rendőrség közlekedési szabálytalanságok miatt üldözte az autó vezetőjét, egyebek közt szöges útzárral is megpróbálta megállítani, ám az illető kikerülte a vastüskéket, a házat azonban nem tudta. Immár cserbenhagyásos gázolás is van a számláján. A rendőrség keresi.
A kocsit csak több órányi megfeszített munkával tudták „kiebrudalni” a házból – adta hírül a BBC.