Hosszú ideig tartott a bizonytalanság, a békés győzködés az uniós tagországok között, végül, április 29-én Brüsszel úgy döntött, aláírja Szerbiával a társulási és stabilizációs megállapodást. Hollandia és Belgium voltak ennek a fő kerékkötői, akik a Hágával való teljes fokú együttműködés mellett kardoskodtak. Végül aztán ők is rábólintottak az aláírásra, azzal a meghagyással, hogy a szerződés ratifikálására mindaddig nem kerül sor, amíg a háborús bűnök bíróságával nem lesz teljes fokú az együttműködés.
Hosszú ideig tartott a bizonytalanság, a békés győzködés az uniós tagországok között, végül, április 29-én Brüsszel úgy döntött, aláírja Szerbiával a társulási és stabilizációs megállapodást. Hollandia és Belgium voltak ennek a fő kerékkötői, akik a Hágával való teljes fokú együttműködés mellett kardoskodtak. Végül aztán ők is rábólintottak az aláírásra, azzal a meghagyással, hogy a szerződés ratifikálására mindaddig nem kerül sor, amíg a háborús bűnök bíróságával nem lesz teljes fokú az együttműködés.
Magyarán: kaptunk egy menetjegyet, amellyel még hosszú ideig nem utazhatunk, vagyis a megállapodás nem más, mint papírra vetett szöveg gyakorlati tartalom nélkül.
Nagy a valószínűsége, hogy az unión belül a zárt ajtók mögött nem is annyira arról folyt a vita, vajon Hága nélkül aláírható-e ez a dokumentum, hanem, hogy ez a lépés segítheti-e az Európa-párti erőket, elsősorban a Demokrata Pártot és a köré felsorakozott koalíciót, erről ugyanis eltértek a vélemények. És ez majd csak május 11-e éjszakáján derül ki.
Az aláírást követően azt minden oldal saját szájíze szerint kommentálta. Tadić tömörülése, az LDP vagy éppenséggel a magyar pártok koalíciója üdvözölte az aláírást, a radikálisok pedig új partnereikkel a Szerbiai Demokrata Párttal és az Új Szerbiával annak megsemmisítését helyezték kilátásba.
Oldalakat lehetne megtölteni azokkal a féligazságokkal és mellébeszélésekkel, amelyeket a Kosovo-lázban égő magát örökös kormányfőnek képzelő Vojislav Koštunica ontott a szerbiai közvéleményre. Magát a szerződést csalásnak nevezte, Tadić-Đelić-Solana szerződésnek nevezte, közben pedig makacsul azt hajtogatta, hogy ezzel Szerbia elismerte Kosovo függetlenségét. A „nép hülyének nézése” című műsorban azonban mindenképpen a csúcsot az jelentette, amikor Koštunica kijelentette, hogy a Tadićék által aláírt szerződésnek van egy záradéka, amely szerint Szerbiától követelik, hogy mondjon le területe egy részéről.
Ha valakinek van kedve utánaolvasni, az aláírt szerződés szövege megtalálható itt: http://www.b92.net/info/download.phtml?296490,0,1
Egyelőre még csak annyit tudni, hogy a szerződés nagy valószínűséggel kihatással lesz a választások végeredményére. Főként most, hogy a Tadićot nemzetárulóként feltüntető plakátok jelentek meg a belgrádi utcákon és az elnököt halálosan megfenyegették. Hogy melyik oldal tud ebből az elvadult csatából profitálni, ez is május 11-én derül ki.
Ejtsünk néhány szót a radikálisok hozzáállásáról, amelyről elmondható, hogy a szerződés ellen vannak ugyan, de mondhatni, nem olyan nagyon. Ne feledjük, orosz-szerb barátság ide vagy oda, az ország árucseréjének több mint kétharmadát az uniós országokkal bonyolítja le. Emellett e szerződés által komoly pénzforrások válnak elérhetővé Szerbia számára, így nem kell meglepődni, ha a radikálisok esetleg kormányra jutva másképp nyilatkoznak.
Sokkal tanulságosabb a Strategic Marketing felmérése, amely a lakosság álláspontját vizsgálta e kérdést illetően. Ami ebből tanulságként levonható, hogy a szerbiai közvélemény továbbra sem eléggé tájékozott arra vonatkozóan, mit is jelent az uniós tagság.
A felmérés szerint a polgárok 66 százaléka támogatja a társulási és stabilizációs megállapodás aláírását, 21 százalék pedig ellenzi azt.

A pártszimpátia szerinti megoszlás azt mutatja, hogy az LDP teljes tagsága, az Európai Szerbiáért koalíció szimpatizánsainak 94, a szocialista szavazóknak pedig 81 százaléka támogatja az aláírást. Csak a radikálisok és a népnemzeti koalíció esetében nagyobb az ellenzők száma, mint akik az aláírás mellett vannak.
Amennyiben azonban valamilyen argumentum fényében kell dönteni, a szimpátia változik. Így, amennyiben az aláírás jóváhagyását az ország területi egységének biztosítása esetén kell aláírni, a népnemzetiek és a radikálisok esetében lényegesen csökken a támogatók száma.
Tulajdonképpen a gyenge tájékozottság az, ami a választási csatában résztvevő két oldal mindegyike számára lehetővé teszi, hogy kedve szerint magyarázza az aláírás részleteit, előnyeit, hátrányait, ezért reálisan az egyes pártok esetében a szilárd, hűséges szavazótábor minden bizonnyal az adott pártvezés véleményét tartja mérvadónak.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(fotó: Beta/AP)
(fotó: AP)
(fotó: Beta/AP)
A mai középkorúak generációja valamiféle megszokásból még udvariasan, csöndben végighallgatja a hosszúra nyújtott szónoklatokat, megnyitóbeszédeket. A mostani általános iskolások és középiskolások viszont egyszerűen nem tolerálják azt, hogy valaki hosszasan ,,szövegel'' a színpadon vagy a szónoki emelvényen. Egy perc után elkezdenek egymás között pusmogni, halkan beszélgetni, türelmetlenül fészkelődnek, mocorognak a helyükön. Unatkoznak, mégpedig látványosan.
Persze amikor arra gondolok, hogy végigálltam már sokadmagammal olyan kiállításmegnyitót, amelzen a nyugalmazott egyetemi tanár 42 (!) percig olvasta fel a szövegét, s többet megtudtunk a méltató életéről, mint a művész munkásságáról, akkor azt mondom, igazuk van a fiataloknak, hogy nem hajlandók az üres szócséplést végighallgatni, s ennek nem túl udvariasan hangot is adnak. S bizonyára ugyanígy vélekednek mindazok, akik kénytelenek voltak hosszúra nyújtott politikusi okoskodásokat végighallgatni (s egy bizonyos életkoron felül mindenkinek kijutott már ebből). Másrészt viszont riasztó is ez a fiataloknál tapasztalható türelmetlenség. Term;syetesen megvan erre a magyarázat: a mai ifjú nemzedék ahhoz szokott hozzá, hogy a tévében őrületesen pergő képekkel, maximum három percben értesül a világ eseményeiről. Ha valami ennél hosszabb, már elkalandoznak gondolatai, szétszóródik a figyelme. Ez felületességre is szoktat, mert 3 percben nincs idő elmélyülni a dolgokban. Persze, ezzel megfosztják magukat attól a csodálatos érzéstől, amelyet akkor élünk át, amikor egy fotelben kucorogva egész délutánra elmerülünk egy izgalmas regény olvasásában.
Vajdaságban: ma túlnyomórészt napos, meleg időjárás lesz. Gyenge vagy mérsékelt északi szél fúj. A hőmérséklet reggel 7 és 9, nappal 24 és 26 fok között mozog.
Az ország területén: túlnyomórészt napos melegebb idő lesz. Dél körül a Homolje-hegység térségében átmeneti felhősödés előfordulhat. Gyenge északnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 5 és 12, napközben 21 és 26 fokközött alakul.
Távolabbi előrejelzés szerint: vasárnap még marad a túlnyomórészt napos, meleg időjárás, hétfőn azonban Vajdaságban mérsékelt felhősödés, az ország többi részében változékony idő, eső, záporeső várható, gyenge délkeleti szél kíséretében. Kedden változékony idő lesz, esővel, záporral, zivatarral.
Európában: szombaton a kontinens nyugati felében sok helyen lesz eső, záporeső. Változékony idő várható Kelet-Európában is. A leghűvösebb északnyugaton lesz, alig 10-15 fokkal, míg a legmelegebb a Kelet-európai síkságon lesz, ahol a hőmérséklet 30 Celsius-fok körül mozog majd.
A Balkán-félszigeten: ma változékony lesz az időjárás, több helyen eső, zápor várható, mérsékelt északkeleti széllel. A csúcshőmérséklet 21 és 27 fok között mozog.
1893
Megszületett Bajor Gizi színésznő.
1958
Megszületett Budapesten Bubik István Jászai Mari-díjas színművész. Ismertebb filmjei: Az ember, aki nappal aludt; A kanyaron túl; A halálraítélt; Katona József: Bánk bán; Nyolc évszak; Az óriás; Vérszerződés.
1939
Megszületett Győrben Izsóf Vilmos magyar színművész. Ismertebb filmjei: Hoppá; Nyolc évszak; Mata Hari; A Cárné összeesküvése; A Löcsei fehér asszony; Forró vizet a kopaszra!; Utazás Jakabbal; Az Oroszlán ugrani készül.
1962
Megszületett Kerekes József magyar színész, a Budapesti Kamaraszínház társulatának tagja. Ismertebb filmjei: Némó nyomában - szinkron; Hotel Szekszárdi; Vadkörték - A tihanyi kincsvadászat; Von Trier száz szeme - narrátor; Capitaly; Szegény Lázár.
1975
A japán Junko Tabei megmászta a Mount Everestet, így ő lett az első nő aki feljutott ide.
1994
Meghalt Jacqueline Bouvier Kennedy (lánynevén: Jacquline Lee Bouvier), John F. Kennedy felesége.
1995
Meghalt Páskándy Géza költő, író, színműíró (Piros madár, Hány az óra, Vekker úr?).
1568
A kálvinizmus bevezetése után a katolikus Stuart Mária skót királynő Angliába menekült, ahol I. Erzsébet angol királynő elfogatta és börtönbe vetette.
1825
Párizsban 64 éves korában meghalt Claude Henry de Rouvroy, Saint-Simon grófja, francia társadalomfilozófus, a róla elnevezett szocialista saint-simonizmus mozgalom megalapítója. Művei: "Az európai társadalom újjászervezéséről", "Az új kereszténység".
1861
Megszületett Nellie Melba ausztrál operaénekesnő, aki korának kimagasló koloratúr szopránjaként nagy népszerűségnek örvendett.
Akkora pofont adott magának egy nő Kínában egy szúnyog miatt, hogy a fél fülére megsüketült.
A szúnyog a 38 éves asszony fülénél döngicsélt, ő pedig agyoncsapta ugyan, ám a győzelem „pirruszi” volt, nagy árat fizetett az önfülesért. Olyan erővel és szerencsétlenül csapta meg magát, hogy fülében a hirtelen bepréselődött levegőtől kritikus szintre nőtt a légnyomás és megrepedt a dobhártyája.
„A szúnyoggal végeztem ugyan, de azon az oldalamon most semmit se hallok” – idézte a nőt az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.