Cím nélkül

Az ülésen a politikusok és a tanügyi szakemberek nagyon sokszor használták a tagozat kifejezést teljesen helytelenül, ugyanis valójában osztályok összevonásáról kellett volna beszélniük.A szerb „odeljenje” magyar megfelelője lehet tagozat és osztály is, de a kettő nem azonos, tehát nem lehet a kettőt egyszerűen felcserélni, mint ahogyan a köznyelvi szerb „sir” a magyarban lehet sajt és túró is.Ezeknek a szakkifejezéseknek a használata félrevezetheti a szakszókincsben járatlan olvasót, rádióhallgatót, ill. tévénézőt nemcsak Vajdaságban, hanem más magyar nyelvterületen is. Palich Emil Magyar–szerb kéziszótárában (Budapest, 1968) a két érintett szó magyarázata a 699. és a 829. oldalon külön-külön szerepel.A fenti megállapítás vonatkozik egyéb pedagógiával kapcsolatos kifejezésekre is. Ilyen például a tükörfordításból eredő kombinált tagozat, amelyet sokan kétnyelvű (szerb–magyar, ill. szlovén–magyar) tagozatoknak gondolnak nálunk, Vajdaságban is, de Magyarországon szinte kivétel nélkül, amit alkalmi beszélgetések során magam is tapasztaltam. Ennek a magyarázata, hogy egykor kísérletképpen Jugoszláviában voltak ilyen tagozatok, a Muravidéken még napjainkban is vannak. Nálunk jelenleg ezt a kifejezést az összevont osztályokra vonatkoztatják.Hasonló a pótoktatás kifejezés is. Sokan arra gondolnak (joggal), hogy magasabb, emelt szintű oktatásról van szó a pótdíj, pótadó, pótétkeztetés stb. analógiája alapján, ugyanis ezek esetében bizonyos többletről van szó. Ebben az esetben a felzárkóztatás vagy a korrepetálás lenne a megfelelő kifejezés („Korrepetálás… a tanítónak, szaktanárnak a tanítási órákon kívüli többletmunkája gyenge tanulók segítése, a bukások megelőzése érdekében…, Pedagógiai Lexikon, II. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977).A mi pedagógusaink körében ezek a leggyakrabban használt pontatlan kifejezések. Elterjedésük és használatuk a tanítók és a tanárok képzését végző professzorok rovására írható, mivel ők sem használják az oktatási munkájuk során az összmagyarság által elfogadott és használt terminus technikusokat, amelyeket a szakszótárak világosan megfogalmaznak. Példaként említem, hogy az érintetteknek csak fel kellene lapozniuk a Pedagógiai Lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979) III. kötetének 379. lapját az osztály, ill. a IV. kötet 223. oldalát a tagozat helyes értelmezése céljából.